A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-07 / 49. szám

Szocialista országunk széles távlatú kezdeményezései sorába tartozik az EFSZ-ek gazdasági és politikai megszilárdítása mellett, falvaink kulturális színvonalának emelése, közművelődésünk tervszerű megszervezése. Ott, ahol szövetkezeteink megfelelő kulturális alappal rendelkeznek, jogosan vetődhetik fel a gondolat, hogy szövetkezeti klubot alakítsanak. Ez a természetes fejlődés következménye, s nincs messze az idő, amikor valamennyi szövetkezet fokozatosan átveszi falujában a kulturális és a társadalmi élet irányítását. Bátorkeszin Vankő Gábor, a szövetkezet elnöke fogad minket. Beszélgetésünk során szóba kerül, hogy a szövetkezet és a Csemadok vezetősége olyan közös munkatervet dolgozhatna ki, amely nemcsak fellendítené Bátorkeszi kulturális életét, hanem egységesítené is, és közös erővel valóban a szocializmus építésének érdekében fejlesztené. A bátorkeszi EFSZ jól gazdálkodott; megtakarított pénzét nem könnyelmüsködte el holmi disznótoros vacsorákra s egyéb haszontalan dologra, hanem mozigépet és televíziós készüléket vásárolt rajta. Most a művelődési otthon épületében szövetkezeti klubot akar létesíteni a Csemadok vezetőségének aktív támogatásával. A bátorkeszi EFSZ 1949-ben alakult. Jelenleg hétszáz tagja van; ebből 520 állandóan dolgozó. Öt mezei, egy-egy szőlészeti, dohány, illetve kertészeti csoportja 3300 főleg a dohány és a szőlő körül tevékenyhektáron gazdálkodik. kednek. Az asszonyok a kertészetben és az A szövetkezetben közel százötven nő dol- állattenyésztésben dolgoznak, gozik, ebből kereken száz a leány, ezek Amikor megkérdeztük Száraz Lajost, a A bátorkeszi EFSZ-ben víg nótaszó mellett fűzik a dohányt... Szövetkezeti klubot szerveznek Bátorkeszin Üjabb dohányszállítmány érkezett... HNB elnökét és Zapletay Vince HNB titkárt, mi a véleményük a szövetkezeti klubról, megígérték, hogy a továbbiakban is minden tekintetben támogatni fogják a szövetkezet munkáját. — Dolgozóink jól végzett munkájuk után, jogosan vágynak a kultúrára — mondja Vankó Gábor, a szövetkezet elnöke. — EFSZ-ünk tagjainak minden óhaja, hogy színjátszó- és tánccsoportot alakítson. Irodalmi esteket szeretnénk rendezni, hogy közvetlenül is megismerkedhessünk íróinkkal, költőinkkel. A Nemzeti Front szervezeteinek közreműködésével tudományos és ideológiai előadásokat tartanánk. A Csemadok vezetősége úgy határozott, hogy egy állandó kultúrfelelőst foglalkoztatna, aki egy szakember segítségével irányítaná a munkát. Műkedvelőkről nem kéne gondoskodniuk, mert a falu valamennyi CSISZ-tagja, de az idősebbek is nagy örömmel kapcsolódnának be a kultúrmunkába. Kocskovics Ferenc és Ka j tár János csoportvezetők bizonyára mindent elkövetnek, hogy Radvánszki Gizella és Dolanszki Ilona minél előbb kerületi tánckör-vezetői tanfolyamra jussanak, és a falu tanítóit is bekapcsolják a fontos közművelődési munkába. KREMENÁK ETEL Erkölcstan órák drótsövény mögött Hihetetlen és mégis igaz; Japánban történt a közelmúltban. Az Iskolaügyi minisztérium új tantervet vezetett be a japán Iskolákban, melynek értelmében a diákok nevelésének az etika lett az alapja. Hogy az új tantárgy előadói jól felkészülhessenek feladataikra, a japán kormány számukra kötelező tanfolyamokat rendezett. Ekkor aztán meglepő dolgok történtek. Az ország számos vidékén a tanítók nagy része nem akart a tanfolyamokon részt venni. A szülőkkel és diákokkal közösen tüntettek az új tantárgy bevezetése ellen. Szendaj városában a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, a nyugtalanság körzetről körzetre terjedt. Végül is a hivatalok csak rendkívüli intézkedésekkel tudták rávenni, jobban mondva rákényszeríteni a nevelőket, hogy a tanfolyamokon részt vegyenek. 8 így történt meg azután az a groteszk eset, hogy az lntemátusi tanfolyamra behívott pedagógusokat Nara városkában egy nemrégiben kiürített, szöges drótsövénnyel körülvett amerikai katonai táborban helyezték el. És néhány héten keresztül az erkölcstan őrák a drótsövény mögött folytak ... Jogos a kérdés, miért e sok hűhó? A felelet egyszerű: a japán nem akar többé háborúskodni. Ezért ellene van minden olyan propagandának, amely a régi japán militarizmus feltámasztását szorgalmazza! Az új tanterv etikája pedig nem más, mint a számuráj háborús szellem felélesztését szolgáló lélektani előkészület. A két vllághfiború közötti Időszakban etikáról beszélve a japánokba már gyermekkorukban beleoltottik a felsőbbrendűség tudatát, a kínaiak, koreaiak és oroszok elleni gyűlöletet. A hősi halált pedig a legmagasabb japán eránynek nyilvánították. Hirosimát és Nagaszakit a japán nép, nehezen felejti el, és nem akar még egy háborús kalandba bocsátkozni. Ezért tiltakoznak a japán tömegek az erkölcstan órák bevezetése jsljen! Mert az új tanterv tanítóitól megköveteli a japán kormány, hogy diákjaik előtt dicshimnuszokat zengjenek a japán—kínai háborúkról, az első orosz—japán háború jelentőségéről, valamint a számurijok hőstetteiről! Az embernek az a benyomása, hogy valóban semmi új nincsen a nap alatt! Mert bizonyos nemzetek felsőbbrendűségéről mostanában is gyakran beszélnek Pannóniától nyugatra, és a bonni propagandisták a porosz militarizmus és a hitleri fasizmus bestlalltásait ls hőstetteknek nyilvánítják. Gyermekeket gyűlölködésre tanítják, ők maguk revansra várnak, és készülnek a harmadik világháborúra, a hosszú kések éjszakájára. Am valami mégiscsak megváltozott, és van új a nap alatt! A Ruhr vidéki munkás és a bajor paraszt nemigen akarja még egyszer eljátszani Európa falurosszának szerepét, és a japán tanítók, halászok és munkásnők végleg lemondanak arról a kétes megtlsztelésről, hogy a világ közvéleménye őket ismét a Távol-Kelet poroszainak bélyegezze. Ezért rendezték meg az Illetékesek Nara városkában az erkölcstan tanfolyamokat drótsövények mögött. — si —