A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-23 / 47. szám

Mlturqltt 0Qflfl0UßQflfl0 ~ TM A japán militarista erők ká­ros hatása megmutatkozik a japán filmiparban is. Egymás­után készülnek a második vi­lágháborúban elkövetett gaz­tetteket dicsőítő filmek. Az egyik legnagyobb filmgyár most fejezte be a Nagy délkelet­ázsiai háború című színes fil­met, amely Hadeki Todzsa elítélt fő háborús bűnösből nemzeti hőst csinál. • * * A Német Demokratikus Köz­társaságban az elmúlt évben 493 ifjúsági- és gyermekkönyvet adtak ki, kb 20 millió példány­számban. Ezek a könyvek a béke szeretetére, az emberek megbecsülésére és a barátságra nevelik az ifjúságot. Ezzel szemben Nyugat-Németország­ban 93 mülió példányszámban adtak ki a militarizmust, a gengszterséget, az embertelen­séget dicsőítő ponyvaregénye­ket. Másféle témájú ifjúsági könyv alig 10 millió példány­számban jelent meg. * * * A 'Dél-Amerikában vendég­szereplő kínai artistáknak óriá­si sikerük volt Argentínában és Brazíliában. Ez az első al­kalom, hogy a népi Kína mű­vészei Latin-Amerikában tur­néztak. * * * A világhírű csehszlovákiai la­náéek-kvartett, hosszabb idő óta az Amerikai Egyesült Álla­mokban vendégszerepel. Művé­szeinket mindenfélé lelkes ün­neplésben részesítik. A Smeta­na-kvartett pedig a Szovjet­unióban tett sikeres körút .után, kéthónapos mongóliai, kínai, in­diai és japáni turnéra indult. * * * A romániai drámai színházak fesztiválján első dijat nyert r. Szatmári Állami Magyar Szín­ház együttese. A Marosvásár­helyi Állami Székely Színház pedig második díjat kapott. i « * * A Szovjetunióban évente át­lag 60 ezer különféle könyv jelenik meg sokmüliós példány­számban. Az elmúlt 40 évben A Nyugat-Németországban tett sikeres turné után Párizsban is nagy sikert aratott a cseh fil­harmónia. * * * Nápolyban ülésezett az euró­pai írók kongresszusa, amely elhatározta, hogy a jobb együtt­működés érdekében létrehozzák zz Európai írók Szövetségét. A szövetség alapszabályzatát a következő kongresszuson hagy­fák jóvá. * * * Albániában megrendezték A kulturális emlékek és múzeu­mok hetét. E gazdag történel­mi hagyományú ország ezen a héten az albán történélem ha­ladó hagyományit népszerűsí­tette városokban és vidéken. egészen fekete a banánfa szurokra em­lékeztető mézgájátől. Ruházatuk a fej­kendőjüktől lábbelijükig őcska zsákokbői van gombostükkel összefűzve és madzag­gal átkötve. Már első pillanatban meg­létszik, mennyire kizsákmányolja a kon­szern ezeket a szegény asszonyokat. Bérük annyi, mint amennyi talán az ókorban a római rabszolgáké lehetett. Keresetük, amit tizenkét órás keserves munkájukért kapnak, nem haladja meg a húsz pezetát, ami a mi pénzükben öt korona. A iskolában tanultuk, hogy a Kanári­szigeteken valaha gyönyörű tündérek, az úgynevezett hesperidák éltek, akik itt csodás kertekben almát termesztettek. Az ültetvény falánál sok száz megsárgult banánköteg hever. Az illtetvényesek in­kább megsemmisítik, mintsem hogy szét­osztanák a sziget éhező lakosai között Mindenki, aki evett ebból az almából, egyszerre halhatatlanná lett. Ezt hasz­nálta ki a monda szerint a ravasz Hé­raklész. Rávette Atlaszt, az óriást, hogy keresse meg ezt a kertet és hozzon neki az almából. Hazugsággal és csa­lással szereztek aztán mindketten a Ka­nári-szigeteknek e csodás gyümölcséből. A mondabeli alma helyett a XV. és a XVI. században a Kanári-szigetek fő terménye a cukornád lett, amit a spa­nyol kolonizétorok hoztak magukkal. A nyugat-indiai szigeteken azonban sok­kal olcsóbban termelték abban az időben a cukrot, s Így a XVII. században a szi­get gazdái bortermeléssel próbálkoztak. De. Portugáliában, Spanyol- és Francia­országban sokkal olcsóbb volt a bor, ezért a Kanári-szigetek lakói kávéval kezdtek kísérletezni. Brazíliában és Cos­taricában a kávé . .. Bármivel foglalkoztak is a szigetlakók, mindig hatalmas konkunrenciába ütköz­tek, és valami új dolgot kellett ke­resniök. 1862-ben hajósok az Újvilág­ból bfbortetűt (kosenilt) hoztak a szige­tekre, és ekkor nagyarányú bíborgyár­tásba fogtak. Alig kezdtek azonban hozzá, felfedezték a mesterséges festékanyagot, s ezért fel kellett hagyni a tetűtenyész­téssel. Szerencsére abban az időben már meg­kezdődöt a banán-ültetvények telepítése. 1870 óta a banán a Kanári-szigetek leg­főbb produktuma. Több mint háromszáz millió kilogrammot szállítanak belőle évente Európ'ába. A földtulajdonosok száma azóta egyre csökkent, ezzel szem­ben birtokaik egyre növekedtek, míg vé­gül hét nagy ültetvényes hazugsággal és csalással, akárcsak a mondában Hé­raklész és Atlasz, megszerezték a szi­getek valamennyi banánját. A kifosztott tündérek ma már nem őrködnek csodálatos aranyalmájuk fölött, hanem mint rabszolgaiként fizetett mező­gazdasági munkásnők gondoskodnak ar­ról, hogy a banán-konszern évi zár­számadásában megjelenjen a „csodálatos kertek" termése, évi 60 millió korona tiszta haszon formájában. G. SOHWARBERG Banánültetvények, középen modem nemzetközi szálloda 5

Next

/
Thumbnails
Contents