A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)
1958-11-23 / 47. szám
Mlturqltt 0Qflfl0UßQflfl0 ~ TM A japán militarista erők káros hatása megmutatkozik a japán filmiparban is. Egymásután készülnek a második világháborúban elkövetett gaztetteket dicsőítő filmek. Az egyik legnagyobb filmgyár most fejezte be a Nagy délkeletázsiai háború című színes filmet, amely Hadeki Todzsa elítélt fő háborús bűnösből nemzeti hőst csinál. • * * A Német Demokratikus Köztársaságban az elmúlt évben 493 ifjúsági- és gyermekkönyvet adtak ki, kb 20 millió példányszámban. Ezek a könyvek a béke szeretetére, az emberek megbecsülésére és a barátságra nevelik az ifjúságot. Ezzel szemben Nyugat-Németországban 93 mülió példányszámban adtak ki a militarizmust, a gengszterséget, az embertelenséget dicsőítő ponyvaregényeket. Másféle témájú ifjúsági könyv alig 10 millió példányszámban jelent meg. * * * A 'Dél-Amerikában vendégszereplő kínai artistáknak óriási sikerük volt Argentínában és Brazíliában. Ez az első alkalom, hogy a népi Kína művészei Latin-Amerikában turnéztak. * * * A világhírű csehszlovákiai lanáéek-kvartett, hosszabb idő óta az Amerikai Egyesült Államokban vendégszerepel. Művészeinket mindenfélé lelkes ünneplésben részesítik. A Smetana-kvartett pedig a Szovjetunióban tett sikeres körút .után, kéthónapos mongóliai, kínai, indiai és japáni turnéra indult. * * * A romániai drámai színházak fesztiválján első dijat nyert r. Szatmári Állami Magyar Színház együttese. A Marosvásárhelyi Állami Székely Színház pedig második díjat kapott. i « * * A Szovjetunióban évente átlag 60 ezer különféle könyv jelenik meg sokmüliós példányszámban. Az elmúlt 40 évben A Nyugat-Németországban tett sikeres turné után Párizsban is nagy sikert aratott a cseh filharmónia. * * * Nápolyban ülésezett az európai írók kongresszusa, amely elhatározta, hogy a jobb együttműködés érdekében létrehozzák zz Európai írók Szövetségét. A szövetség alapszabályzatát a következő kongresszuson hagyfák jóvá. * * * Albániában megrendezték A kulturális emlékek és múzeumok hetét. E gazdag történelmi hagyományú ország ezen a héten az albán történélem haladó hagyományit népszerűsítette városokban és vidéken. egészen fekete a banánfa szurokra emlékeztető mézgájátől. Ruházatuk a fejkendőjüktől lábbelijükig őcska zsákokbői van gombostükkel összefűzve és madzaggal átkötve. Már első pillanatban meglétszik, mennyire kizsákmányolja a konszern ezeket a szegény asszonyokat. Bérük annyi, mint amennyi talán az ókorban a római rabszolgáké lehetett. Keresetük, amit tizenkét órás keserves munkájukért kapnak, nem haladja meg a húsz pezetát, ami a mi pénzükben öt korona. A iskolában tanultuk, hogy a Kanáriszigeteken valaha gyönyörű tündérek, az úgynevezett hesperidák éltek, akik itt csodás kertekben almát termesztettek. Az ültetvény falánál sok száz megsárgult banánköteg hever. Az illtetvényesek inkább megsemmisítik, mintsem hogy szétosztanák a sziget éhező lakosai között Mindenki, aki evett ebból az almából, egyszerre halhatatlanná lett. Ezt használta ki a monda szerint a ravasz Héraklész. Rávette Atlaszt, az óriást, hogy keresse meg ezt a kertet és hozzon neki az almából. Hazugsággal és csalással szereztek aztán mindketten a Kanári-szigeteknek e csodás gyümölcséből. A mondabeli alma helyett a XV. és a XVI. században a Kanári-szigetek fő terménye a cukornád lett, amit a spanyol kolonizétorok hoztak magukkal. A nyugat-indiai szigeteken azonban sokkal olcsóbban termelték abban az időben a cukrot, s Így a XVII. században a sziget gazdái bortermeléssel próbálkoztak. De. Portugáliában, Spanyol- és Franciaországban sokkal olcsóbb volt a bor, ezért a Kanári-szigetek lakói kávéval kezdtek kísérletezni. Brazíliában és Costaricában a kávé . .. Bármivel foglalkoztak is a szigetlakók, mindig hatalmas konkunrenciába ütköztek, és valami új dolgot kellett keresniök. 1862-ben hajósok az Újvilágból bfbortetűt (kosenilt) hoztak a szigetekre, és ekkor nagyarányú bíborgyártásba fogtak. Alig kezdtek azonban hozzá, felfedezték a mesterséges festékanyagot, s ezért fel kellett hagyni a tetűtenyésztéssel. Szerencsére abban az időben már megkezdődöt a banán-ültetvények telepítése. 1870 óta a banán a Kanári-szigetek legfőbb produktuma. Több mint háromszáz millió kilogrammot szállítanak belőle évente Európ'ába. A földtulajdonosok száma azóta egyre csökkent, ezzel szemben birtokaik egyre növekedtek, míg végül hét nagy ültetvényes hazugsággal és csalással, akárcsak a mondában Héraklész és Atlasz, megszerezték a szigetek valamennyi banánját. A kifosztott tündérek ma már nem őrködnek csodálatos aranyalmájuk fölött, hanem mint rabszolgaiként fizetett mezőgazdasági munkásnők gondoskodnak arról, hogy a banán-konszern évi zárszámadásában megjelenjen a „csodálatos kertek" termése, évi 60 millió korona tiszta haszon formájában. G. SOHWARBERG Banánültetvények, középen modem nemzetközi szálloda 5