A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-23 / 47. szám

Kis falu .... híres Munka után ízlik az ebéd szövetkezet Húsz ház, nyolcvanhat lakos, ennyi az egész Kispeszek. Területre majdnem a legutolsó a zselizl járásban — de tavaly a járási versenyen mégis második helyen végeztek. A környéken sok szö esik a kis faluról. Egyesek azt tartják, szerencséjük van, jó földjeik vannak, mások szorgalmukat és a vezetést, a hozzáértést dicsérik. És mit mondanak a faluban? , — Dolgozunk. Nem várjuk tétlenül a' sült galambot. - Az elnökünk is olyan fajta, aki nem szereti a ráérős embereket, és ha kell, maga is megfogja a villa nyelét -mondják. S hogy ez mennyire igaz: a szomszéd faluban hallottam róla egy érdekes jellemzést. - Valami sürgős ószl munka volt a szövetkezetben. Talán sllózás, már nem emlékszem pontosan — kezdte szomszédfalusi ismerősöm tény az, hogy a fogatok mind kint voltak a határban, és folyamatosan szállították a takarmányt az Istállókhoz. Kis idő múlva azonban megritkultak, úgy hogy az istállónál az emberek sokszor tétlenül vártak az újabb szállítmányra. Az elnöknek - kinek a szeme mindenen rajta van -feltűnt a dolog. Gondolta, kinéz a rakodáshoz. Persze as ellenkező oldalról, nem ahonnan esetleg várták. A rakodók a kocsi mellett komótosan dolgoztak. Nem szólt az elnök egy árva szót sem. Megkapta az első kezeügyébe kerülő szerszámot, és gyorsan hányni kezdte a takarmányt a félig még üres szekérre. A körülötte állók elszégyellették magukat, és ők maguk is megfogték a dolog végét. Nem lett semmi fennakadás - fejezte be a kis történetet Ismerősöm. Ezt nevezik személyes példamutatásnak. Persze sok helyen az Ilyesmit úgy értelmezik, hogy a vezető lejáratja magát. Itt úgylátszik nem árt a tekintélyének, de még a környéken sem. - Holnap, ha nem esik, kukoricát törnek az asszonyok. Csinálhatna róluk egy-két képet — jegyzi meg az elnök. Megígérem. Másnap csakugyan szép az Idő. A tejfehér köd, • mely reggel szinte rátapadt a falura s a környező dombok hátára, tíz óra felé felenged. Csak a szénfekete szántóföldek lehelnek párát még sokáig. Lélegzik a föld - mondja a parasztember s szeme hosszan elidőz a széles táblákon. Az asszonyok már korábban kimentek. Lázár bácsi, a szövetkezet tehenésze Igazit utánuk. Dombra fel, dombról le, aztán balra a kis erdő hátamögé; nem mondom, szépen elmagyarázta, mégis egy órába telt, mig megtaláltam őket. Hiába erőlködik az őszi napocska, a föld nedvességét mér nem tudja felszívni. Cipóm megtapad sárral, olyan érzés, mintha ólomlábakon járnék. Szorgalmasan, fürgén törnek az asszonyok. Egy darabig csend van, csak a sárga kukoricaszár zörög, és a gömbölyű kasokban koppan tompán a meztelen kukoricacső. Aztán lassan megered a szó. Holnap kezdődik Léván a híres háromnapos Márton-napi vásár. Ki megy el? Mit vesznek? Erről folyik a beszéd, meg a szárvágásról, hlaz ez a munka ls jórészt az asszonyokra vár. Észre sem vesszük, mikor kiérünk a tábla végére. A szekér még nem jött a kukoricáért. - Ehetnénk addig. Érzem, hogy dél van - szól az egyik fürgenyelvú, pirospozsgás menyecske. Előkerülnek a szatyrok, a kendőbe kötött ennivaló. Körbe ülnek, mint egy nagy család az ószl föld asztalán. Természetesen a bor sem hiányzik. Hideg v«n már, tűznél melegítik a barna fiaskókat. Sokáig elnézem a tarkaruhás népet. Most elevenednek meg előttem a számok, melyek ott feküsznek az Iroda széles tölgyfaasztalén. -d-Szecskavágás Hideg van már, meg kell melegíteni abort Soha nem szerettem a matematikát. Literátus embert a számok könyörtelen, hideg logikája valahogy mindig megriasztja. Sőt néha - csak azértis formán - kételkedésre is ösztönzi, mert kl tudja, hátha egyszer kiderül, hogy a kétszerkettő mégsem négy, hanem öt. Így vagyok én a számokkal. Nem csoda tehát, hogy bizonyos tartózkodással lapozgatom azokat a vaskos iratcsomagokat (elszámolások, tervteljesítések, hektárhozamok stb.), melyeket Petrás elvtárs, a kispeszeki szövetkezet elnöke rak elém ízelítőnek, addig is, amíg a megkezdett munkáját az írógépen bevégzi. Lassan pötyögteti a kis liliputi Írógép betűit. Csekkszámlát tölt ki, a tagok havi előlegét hozza ki holnap a bankból, arra készíti elő a papírokat. Közben egy-két szóval útbaigazít a számok között. Százhatvan hektáron gazdálkodnak, ebből százhúsz a szántóföld. A munkaegység értéke 22,- Kis. Ezek a legfőbb tények. S hogy a munkaegység értékét, hogyan tudjék évről évre emelni, arra megint számokkal válaszol. Csaknem minden terményből magasan túlteljesítették a megszabott beadási kötelezettséget. így pl. tejet egész éven át folyamatosan tudnak a szabadpiacra is szállítani. Ez pedig több pénzt jelent. - Akkor sem jönnénk zavarba, ha tíz nappal előre kellene kifizetni a tagok előlegét — mondja büszkén Petrás elvtárs.