A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-16 / 46. szám

mert hiszen a modern város semmi egyéb, mint a nagyüzemek közelében épült település; létét és virágzását a nagyüzemeknek köszönheti. Ha a fejlődés csakugyan olyan lesz, a falu egészen más arculatot ölt. A lakóházaktól elmaradnak a ma nélkülözhetetlen istállók, ólak, pajták. Az építkezésekre szánt területet emeletes házak építésével gazdaságosabban használhatja ki. A ríagyüzemen kívül végzett munkától megszabadult szövetkezeti tag időt nyer az önművelődésre; kulturális és anyagi igényei megnövekednek. A jövő mindenképpen a nagyüzemé. A fejlődés ellentmondásos volta már ma arra késztet, hogy ővatosabban építkezzünk. Ami ma a fejlődést Jelenti, holnap már talán gátja lesz a további haladásnak. Mértéktelenül nagy területeket építünk be, szinte szétverhetetlen betonalapokra emelve a földszintes falusi házakat, amelyek legfeljebb egy emberöltő igényeit elégítik ki, bár ma ezek az építkezések százak és ezrek álmainak megvalósulását jelentik. * * * Előbb említettem, hogy Tardoskeddnek ma 6000 lakosa van. Ebből 210 meglett férfiember és 112 asszony a szövetkezet 2000 hektárját műveli. Így 270 család összesen 1200 hektárnyi magántulajdont müvei meg. Ezek, a családok átlag két munkaerőt jelentenek; Tardoskedden tehát 869 felnőtt férfi és asszony dolgozik a mezőgazdaságban. A gyermekeket és a háztartásban dolgozó asszonyokat leszámítva, s egyéb körülményeket is tekintetbe véve több százra, csaknem egy ezerre tehető azoknak a száma, akik az iparban kerestek alkalmazást. Érsekújváron, Komáromban, Szencen, Pozsonyban, de a cseh országrészekben is dolgoznak tardoskeddiek. Ezek vagy bejárnak, vonatoznak, vagy a különböző ipari városokbűi növelik a lakáshiányt, de megtakarított keresményüket családi házak építésére fordítják. Érthető emberi érzéssel ragaszkodnak szülőfalujukhoz, csakhogy a családi ház építésével talán egész életre szólóan elkötelezték magukat az örökös vonatozásra, albérletben lakásra. Ha Érsekújvárról van szó, vagy valamelyik más közeli városról, még hagyján, de ha nagyobb távolságokra kell utazni, munkanapját kínos ácsorgással, zsúfolt vonatokban való tolongással kell megtoldania a boldog háztulajdonosnak. Akad sok olyan munkás, aki a távoli országrészekből havonta, vagy negyedévenként csak egyszer látogatja meg családját. A házat nem viheti magával, a ház köti. Az otthon és a szülőföld illúziójával tölti el tulajdonérzete, holott hosszú esztendőket nagyon kényelmetlen körülmények között kell átvergődnie, míg rászánja magát, hogy végképp otthon telepedjék meg, vagy kiszakadjon végképp falujából. Igen, a fejlődésnek megvannak a maga ellentmondásai. Ogy vélem, a családi házak építését egybe kellene hangolni a falu gazdasági lehetőségeivel, távlataival. Ezer és ezer ember boldogságát, nyugalmát lehetne így megóvni, s rábírni őket, hogy kemény munkával szerzett és megtakarított pénzüket célszerűbben használják fel. * * » A rengeteg új ház 1956 - 57-ben épült. Ebben az esztendőben alig nyolcvan került tető alá. Ez a tény mér azt mutatja, hogy az igények nagyjából kielégültek. Az építőanyag, cement, tégla, épületfa magánépitkezésekre szánt mennyisége csökkent. Am a Járási Építkezési Vállalat a szövetkezetek számára betervezett víztornyot és tehénistállót nem hogy be nem fejezte, hanem az utóbbi építését csak most, az év végén kezdte meg. Pedig a szövetkezet vezetőségében élt a szándék, hogy saját eszközeiből építse meg, mert van kőmúvescsoportja. Most igen-igen meg van akadva a szövetkezet. Esztendő elején 411 marhája volt, esztendő végén már 750-nél több; istállója pedig csak 600 darab számára van. A kerületi nemzeti bizottság akciója oldotta meg a helyzetet: 150 jnarha a cseh határvidéken telel. Az akció a takarmányellátás szempontjából is segít a szövetkezetnek. Az épftóanyaghiányt talán megmagyarázná az a körülmény, hogy a nyitrai kerületben ez évben 39 új szövetkezet alakult. Ezeket. kell elsősorban ellátni, hogy meggyorsuljon a közös istállók építése. íme, csupa a fejlődésből adódó fonákság. A fény megszüli a maga árnyékát, s ez így van rendjén, mert haladás csak úgy lehetséges: örökös ellentmondásban az előbbi állapottal. Bábi Tibor. PETRIK JÖZSEF őszi este Fázós hullámok zongoráján altatót ver az esti szél; álmosan bólintnak a fűzfák, szunnyad a száraz nádlevél. Távoli házak ablakában meleg otthonok fénye éa. Szólítanák, hívnak kósza lángok.. Nézem a pcetak mély színét. Az égbolt csillagos subáját lassan a oMára veszi, s a lágy hullámok sima hátán hintázva gondját kergeti. Unatkozik a hold - elbújik, s a felhők sátrában vacog. — Görcsösen magamba húzódom: mennyire egyedid vagyok!