A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-16 / 46. szám

Ha diákkoromban leszálltam a tardoskeddí állomáson és be akartam jutni a faluba, legalább két kilométert kellett kutyagolnom, hogy elérjem az első házakat. Így volt ez még háromnégy évvel ezelőtt ls. A falu azőta nekirugaszkodott, kiszaladt egészen az állomásig, köröskörül elterpedt, kinyúlt az egykor megmüveletlen legelőkre és a szántókra. Az utóbbi .három esztendőben ugyanis több mint 540 új házat építettek a földművesek. A falu rohamos terjeszkedése nem kis anyagi lehetőségekről tanúskodik. Igaz, ezt a fejlődést hosszadalmas vajúdás előzte meg. Nyolc évvel ezelőtt megalalkult az egységes földművesszövetkezet. Ha megkérdezzük a keddi embert, hogyan is kezdődött, csak legyint, hogy bizony az nem jő alapokra volt fektetve, hogy mindenféle állami ember volt benne, csak paraszt nem. Érti a zselléreket, vasutasokat, tanítókat, hivatalnokokat, az egykori előkészítő bizottság tagjait. Ma már nem tekinti érdemüket; lassan el Is felejti, hogy tulajdonképpen ők voltak a falu új társadalmi és gazdasági rendjének megalapozói, de mindmáig igen keserUli az első évek ráfizetéssel végződő gazdálkodását: 1951-ben 17 millió, 1952-ben 11 millió korona volt a hiány, vagy adósság, mely az egyszerű emberek szemében elnyeléssel fenyegette a szövetkezetet. Hát nem. Semmiféle nyelés, süllyedés, katasztrófa nem történt. Egynéhányan kiléptek a szövetkezetből, más vezetőség került az élére, s most már igazán nagyüzemi gazdálkodáshoz méltón, tervszerűen és fegyelmezetten indult meg a munka. A gazdasági mérleg évről évre javult; 1956-ban már kiegyenlítettek minden tartozást, 1957-ben pedig már jutalékot is fizetett a szövetkezet: 4,75 koronát munkaegységenként. A szövetkezeti gazdálkodás egyszeribe jövedelmezővé vált. A természetbeni juttatások és a háztáji föld biztosítják a család élelmiszerszükségleteit, s azonfelül csaknem minden udvar nevel beadnivaló sertést, piacra jutó baromfit. A készpénzkeresmény az mér tiszta jövedelmet jelent. Az újszerű, gépesített gazdálkodás felszabadította a röghözkötött munkaérőt. Megindult a fiatalok áramlása az iparba. Csaknem minden családbői dolgozik valaki a környékbeli üzemekben, s igy a családok jövedelme megkétszereződött. Röviden ez a magyarázata a nagyarányú építkezéseknek. Az már szinte magától értetődő, hogy a lakosság igényei nem rekedtek meg az építkezés megvalósításánál. A tömegcikként gyártott mosógépek, fürdőszoba-berendezések, s ma már a távolbalátó készülékek is vevőre találnak. A falu és város közti különbség - Igy szoktuk mondani — szemmelláthatőan csökkent. • » * Egy olyan faluban, mint Tardoskedd, 540 ház megépítése azt jelenti, hogy a lakóterület..(értem a beépített területet) egy harmadával, vagy még annál is többel megnövekedett. Az alföldi mammutfalvakra emlékeztető település keletkezett belőle. A fejlődés ténye, a civilizációs lehetőségek alkalmazása, kezdve a kényelmes és korszerű lakásberendezésen, villanyvilágításon egészen a betonozott gyalogjáróig csak örömmel ttölti el, de az építkezések mikéntje elgondolkodtatja az embert. Sehogy sem akar szűnni a falu falu jellege. Pedig Tardoskeddet ma 6000 lélek lakja. Ez körülbelül annyi, mint Vágsellye, de háromszor annyi mint - mondjuk - Kékkő lakossága. Mind a két járási székhely, de különösen az utóbbi, városi jelleget öltött. Tardoskedden a civilizációs lehetőségek alkalmazása ellenére sem indult meg ez a folyamat. Még az emeletes középületek, az új községháza, vagy a már régebben emeletesre épült iskola sem tanúskodnak erről. A tágas telkek, a házak mellé épülő ölak, istállók, pajták félreérthetetlenül arról tanúskodnak, hogy a család lényegében megmaradt apró mezőgazdasági üzemnek, s éppen ez a körülmény nyomja rá a falura a falujelleget, annak ellenére, hogy az egységes földmüvesszövetkezet, a szocialista mezőgazdasági nagyüzem mindenképpen fölénybe került, s mi több, éppen ez a nagyüzem a forrása azoknak az anyagi lehetőségeknek, amelyek a nagyarányú magánépitkezéseket lehetővé tették. Itt, ebben rejlik az ellentmondás. A nagyüzem, mely az anyagi jólét alapja, a visszahúzó, konzerváló elemek hatását nem tudja teljesen közömbösíteni. Ez a tehetetlenség szükségszerűen adódik a mezőgazdasági munka termelékenységének jelenlegi állapotából. Mihelyt emelkedik a munkatermelékenység, emelkedik a szövetkezeti parasztság jövedelme, s többé nem lesz szükség arra, hogy a nagyüzemen kívül végzett munkával toldja meg bevételeit. Ekkor és csak ekkor következhet be a falu ás város közötti különbség gyökeres megszüntetése, TÖRÖK ELEMÉR ősszel az erdőben Már ágyát veti a föld a téli álomnak. S ránk les a nap aranyfodrán át a lombnak. Darvak rajzolnak V-betűt az égre, makk potyog az erdő arany szőnyegére. S szépen feszülő homlokodról eltűnik a bánatfelhő, s nyári mező tükrözik szemed tavában: mlg kócos hajadra csókokat lehel a bágyadt nap sugara. S e hűs lombok alatt csöndben hullik rád / az én ajkamról is a tüzes csókvirág.