A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-09 / 45. szám

A balett librettója költői ős — mint minden népmese — tanulságos. Danilo az ifjű szobrászmester egy kővirágot szeretne kifaragni, azonban kísérletei nélkülözik a nagy népi művek szépségeit, mert még nem hatolt bele a természet rejtelmeibe. A legenda szerint a természet nagy gazdagságát a Rézhegység asszonya őrzi, és a hegyi világ szépségeinek titkait csak annak fedi fel, aki becsületes, bátor szívvel vágyik a szép megismerésére, gyűlölője a rossznak és aljasnak. Danilónak sok megpróbáltatáson kell átesnie, sok kísértésnek kell ellentállnia, míg a Rézhegyek tündérasszonya méltónak találja arra, hogy felfedje előtte a természet titkait és varázsát. Danilo szive tiszta és hű marad az őt állhatatosan kereső szerelmeséhez és ezért jutalmul elviheti népének a kővirágot, amit a hegyek ölében alkotott az örök szépség, a bátorság és hűséges szerelem jelképeként. Nemzeti Színházunk a Barátság Hónapjának tiszteletére mutatta be Prokofjev táncjátékát és nagy sikerét elsősorban A. R. Tomszkijnak, az Üzbég SZSZK ér-Prokofjev balettje a Nemzeti Színházban Az első színes szovjet film, esztendőkkel ezelőtt a prágai Barrandov műtermeiben készült. Kővirág volt a címe és Ptusko, a film alkotója ezzel a munkájával a szovjet rendezők élvonalába lépett. A technikailag kitűnően megol' dott, játék tekintetében kiváló és színeiben varázsos filmet tízezrek látták nálunk is, és gyönyörködtek az ősi orosz mese szépségeiben, okultak tanulságain. Most Nemzeti Színházunk a mese balettváltozatával ismertet meg bennünket. Az öt esztendővel ezelőtt alkotó ereje teljében elhunyt Szergej Prokofjev szerzette a táncjáték elragadó zenéjét, amely az uráli hegyvilág fenségét, zordságát és szépségét olyan tűzzel ragyogtatja meg, mint amilyent a hegyek méhében rejiő drágakövek tükröznek, ha fény éri őket. A szovjet zeneköltő muzsikája szárnyaló és dinamikus, minden újszerűsége mellett dallamosan népi, drámaian kifejező, ahol a mese drámaiságot követel, és gyengéden lírai, ahol a költészet, a halhatatlan és örök szerelem mindenhatóságát kell érzékeltetnie. Néhány száma, mint a dübörgőén nagyerejű Orosz tánc, az Orosz rapszó-Trúda TaSka-Boudová Katarina szerepében Jelent a táncjáték el: dia a légiesen finom Ékkövek tánca és a vérforraló Cigánytánc ugyanolyan remekei a táncjátéknak, mint Prokofjev filmről is jől ismert Romeo és Julia balettjének világhírű számai. A balett két főszereplője ö felvonásából demes művészének, a moszkvai Nagyszínház balettegyüttese művészi vezetőjének köszönheti. Tomszkij valósággal újjáteremtette Nemzeti Színházunknak az utolsó esztendőkben hanyatló táncegyüttesét. Olyan teljesítménynek lehettünk tanúi, amely a balettegyüttes legjobb időszakának legkiemelkedőbb teljesítményeire emlékeztetett. Nincs itt helyünk, hogy az együttes egyes tagjainak teljesítményét különkülön méltassuk. A magántáncosok mind tudásuk legjavát mutatták, nem láttunk erőltetettséget, dilettantizmust, annál több frissességet és könnyedséget, természetes bájt és lendületet a mozgásban, erőteljes kifejezést a mimikában — a legszívósabb munka eredményeként. Ugyanúgy a tánckaron ls megmutatkozott a kiváló szovjet szakember hosszú, hetekig tartó mesteri nevelőmunkája. Tibor Freäo ezúttal lendülettel vezényelte a szépen játsző zenekart, kihozta a nehéz partitúra minden szépségét, drámaiságát és líráját egyaránt. Külön elismeréssel kell még szólnunk Pavol Gábor színes, a táncjáték meseszerűségét mindenkor hangulatosan érzékeltető színpadi megoldásairól. EGRI VIKTOR J. Herec felvételei