A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-02 / 44. szám

Két szövetkezet átadást. Kicsi a szövetkezet, így hát minden munkát el kell végezni; ami éppen akad. Nem is jttnek itt a funcionáriusok az irodában, kinn vannak a munkahelyeken, s ha arra kerül a sor, ők is beállnak a dolgozó tagok közé. Boros elvtárs éppen a kaika|sök összefogdosóbával bajlódik, amikor jön a felesége s már messziről lobogtat valami vaskos borítékot Nagy aiz öröm, amikor kiderül, hogy a Cedoktól jött írás, melyben arról értesítik Boros Józsefet, hogy e hó 22-én a Szovjetunióba megy tanulmányútra. Felderül Boros elvtárs arca, örömtöl csillog a szeme, megöleli boldogan a hírhozót, akinek egy pöttömnyi, úgy három év körüli leányka kapaszkodik a szoknyájába — a hatodik gyerek, ahogy később megtudom. A pár perces szünet után tovább folyik a munka, míg csak el nem indul felvásárlók teherautója. Addigra bizony dél felé jár az fdő, most meg a fejést, etetést kell ellenőrizni. Elindulunk hát az Istállók felé. A pálöoi szövetkezeit nem hagy, mindössze 278 hektáron gazdálkodik, de eredményeit tekintve az elsők közé tartozik a járásban. Még 1949-ben alakította 54 család a volt Müller-féle birtokon. Az alapító csupa nincstelen zsellérember vagy az 1945-ös földosztás óta öt hektáron gazdálkodó kisparaszt volt, nem csoda hát, ha egy pillanatra sem Ingott meg a kollektív gazdálkodásba vetett hitük. Együtt gazdálkodtak ők azelőtt* is, csakhogy a másén, másnak. Sok küzdelembe került, rrüg a mai eredményekig elértek. S ezek az eredmények nem mindennapiak. Hogy csak egy néhány példát említsek: a cukorrépa átlagos hektárhozama tavaly meghaladta a 460 métermá-' zsát, a kukoricáé a 100 mázsát, a búzáé a 30 mázsát, marhahúsból egy hektárra átszámítva 66 kg-ot értek el (összehasonlításul: a tervek szerint I960 végéig kell mint országos átlagot, az 50 kg-ot elérni), 2550 liter tejet fejnek tehenenként. Lehet, hogy ezek az adatok a hozzá nem értőknek'nem sokat mondanak, de az, hogy tavaly pénzben 27 korona és természeti juttatásokban 8 korona volt a munkaegység értéke, mindennél többet mond Kellemetlen, csípős szél fúj, az eső is megeredt. Egészen átfázom, mire elérjük az istállókat. Odabenn kellemes meleg fogad. Éppen fejnek. Sustorogva csorog a tej a sajtárokba. Csupa fiatalabb embert találok. Furcsa, ezért hát megkérdem Misik Kálmán csoportvezetőtói, mi az oka. — Hát az úgy volt — hangzik a válasz —, hogy eddig csupa idősebb, tapasztalt ember dolgozott az állatok körül. Legtöbbjük már a Müller uraságnál is béres volt. Ment is minden rendesen, de egyszer csak elkezdtek mozgolódni a fiatalok, hogy így meg úgy, hogy hát ók is szeretnének többet keresni. Építkezni akarnának, ahhoz kellene a pénz. Az évzáró közgyűlésen a tagság elismerte a fiatalok igazát, s elhatározta, hogy most majd mások fognak dolgozni az állattenyésztési csoportban. Meglepő a pálóci szövetkezetesek szociális gondolkozása. Az állattenyésztési és a növénytermesztési munkacsoport tagjainak keresete között fennálló aránytalanság nemcsak Pálócon probléma, minden més szövetkezetben is az. Az állatok körül egész éven átA

egyformán van munka, ezért a tehenészek, sertésgondozók meg is tudnak keresni 800 - 900 munkaegységet. A mezei munkáknál más a helyzet. Még ott ls, ahol - mint pél-Boros zootechnücus baromfit ad át a felvásárlóknak Szeptember végén jelentős hír járta te a hazai sajtót: a galántai járásban befejezték a szövetkezetesítés nagy munkáját. Ezzel a galántaiak teljesítették a Xí. kongresszus határozatának egyik legfontosabb pontját, amely a mezőgazdaság előtt álló feladatokat így határozza meg: „...döntő győzelmet kell aratniok a szocialista termelési módszereknek mindenütt, ahol egyelőre még bizonyos súlya van a kisparaszti gazdálkod4snak, Tehát a szocialista nagyüzemi gazdálkodás győzelméről van szó nálunk ..." A határozatnak ezt a részét maglikévá tették Nádszeg, Nagymácséd és KajcU eddig egyénileg gazdálkodó parasztjai is, s ezzel a szövetkezeti gondolat teljes győzelmet aratott a galántai járásban, ahol ma már minden földön az egységes földmüvesdzővetkezetek gazdálkodnak. Most már közösen foghatnak hozzá a galántai járOs földművesei a második ötéves terv feladatainak teljesítéséhez. Természetesen még nem minden faluban eresztett egirformán mély gyökereket a szövetkezeti gondolat. Más-más feltételek szobták meg egy-egy szövetkezet eddigi útját, eredményeit, s ennek következtében igen eltérők a tagok kereseti viszonyai is. Van, ahol a munkaegység értéke a 35 koronát is meghaladja, másutt a tagoknak egyelőre 15 koronával kell beémiök. Mi enennek az oka? Erre a kérdésre kerestük a választ, amikor a galántai járás két szövetkezetét meglátogattuk. Pálóc Misik Kálmán fej Baromflkárálástól hangos a szövetkezet gazdasági udvara. Fiatal kakasokat fogdosnak össze s adnak át a felvásárlóknak. Szép fehér aprójószág, a súlyuk is megfelelő, alig akad köztük, amelyik el ne érné az egy kilót. Másodosztályút sem nagyon találni, pedig a felvásárló alaposan megvizsgálja mindet, mielőtt átvenné. Boros „zsivocsihár" — így tisztelik itt a zoofechnikust — személyesen végzi az Szépvölgyi Károly traktoros mélyszántást végez