A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-19 / 42. szám

A кщШа кьмЩа-IL FÜHRER, ADJ PARANCSOT AZ INDULÁSRA! SZEPTEMBER 6. NÜRNBERG Megkezdődik a náci párt kongresszusa. Hitler támadást intéz a nemzetközi zsi­dóság és a bolsevizmus veszedelme ellen. A Csehszlovák Köztársaságról egyelőre még nem tesz említést. SZEPTEMBER 7. CHEB A szudétanémet párt küldöttsége К. H, Frank elnökletével megtárgyalja Benes új tervét, melyet nehéz elutasítani. A Lár­gyalások megszakítására azonban Hitler várva várt nürnbergi záróbeszédéig nem lehet okot találni. MORAVSKÄ OSTRAVA Az ürügy megvan. A tiltott fegyver­szállítással kapcsolatban letartóztatott személyek esetét kivizsgáló szudétanémet képviselők látogatása alkalmával inci­dens robban ki. LONDON A félhivatalos Times cikket közöl, mely­ben azt ajánlják Csehszlovákiának, min­den huzavona nélkül mondjon le a Har­madik Birodalom javára a Szudéta-vi­dékröl. Az első tehát, aki ezt a követel­ményt ki merte mondani, nem Hitler volt, hanem London! SZEPTEMBER 9. PRÁGA A kommunista párt gyűlést hív össze a Szláv-szigeten. Ember ember hátán szorong, miközben Gottwald beszél: „A lord urak nagyon nagylelkűek, amikor a máséból kell osztani. Az angol kormány nyomást gyakorol ránk, hogy fogadjuk el Henlein követeléseit. Ha a szükség úgy kívánja, minden kunyhóért, minden falu­ért harcolni fogunk. Prágába az út nem lesz séta!" SZEPTEMBER 12. NÜRNBERG Az NSDAP, a Német Nemzeti Szocialista Munkáspárt kongresszusának zárónapját mindenütt nagy feszültséggel figyelik. Jelen van negyvennégy angol lord és természetesen Henlein is, a szudétané­met párt küldöttségének számos tagjával. Hitler eszelősen támadja Csehszlovákiát és fenyegetőzik: „A Mindenható nem azért teremtett hétmillió csehet, hogy három és félmillió szudétanémetet el­nyomjon. A Német Birodalom védelmet nyújt faj testvéreinek és biztosítja ön­rendelkezési jogukat!" HATÁRVIDÉK Közvetlenül Hitler beszéde után a hen­leinisták megvalósítják a régen tervezett puccsot. Leszaggatják a cseh feliratokat, megtámadják a cseh és a német anti­fasisztákat, szétrombolják a cseh és a zsidó üzleteket, megszállják a vámhiva­talokat, postákat és vasútállomásokat. PÁRIZS Л kormány ülést tart. Bonnet jelentése alapján - Franciaország nem kockáz­tathatja Németországgal a fegyveres összetűzést - a kabinet elfogadja azt a sorsdöntő határozatot, mely szerint Franciaországnai nem áll módjában tel­jesíteni szövetségi kötelezettségeit Cseh­szlovákia iránt. SZEPTEMBER 13 PRÁGA A csehszlovák kormány nyolc határ­mőTlf'i íárneVíon r\ 1 v>/-.vw1 1 AS A Freikorps egységi megtámadják Csehszlovákia területét, és a határon túlra hurcolják a cseheket, valamint az antifasiszta németeket. E támadás során számos egyén életét veszti vagy megsebe­síti. A cseh határvédelmi egységek véde­keznek, habár a fegyverhasználati ti­lalmat még nem vonták vissza. SZEPTEMBER 20. MOSKVÁ Fierlinger követ megtáviratozza a szovjet kormány válaszát Benes két kérdésére: „Hajlandó-e a Szovjetunió azonnal segítséget nyújtani, ha Fran­ciaország hű marad szövetségi szerződé­séhez?" — volt az első kérdés. — „Igen, azonnal és hathatósan" — hangzott a szovjet kormány válasza. A második kérdésre, mely így szólt: "Hajlandó-e a Szovjetunió a Népszövetséghez vaió fellebbezés esetében teljesíteni kötele­zettségeit?" - ez volt a válasz: „ Igen, mir.den esetben". (Franciaországra való tekintettel Benes Hodza tanácsára nem tette fel a legfontosabb kérdést: Haj­lar.dó-e a Szovjetunió segítséget nyújta­ni Franciaország Részvétele nélkül is?) PRÁGA A csehszlovák fegyveres erők főpa­rancsnoksága parancsot ad a határmen­ti erődök elfoglalására és a fő védelmi vonal előtt fekvő helységek fegyveres védelmére. SZEPTEMBER 21. PRÁGA Delacroix francia és Newton angol követ 2,00 órakor a következő demat-s­sal jött a Várba: IIa Csehszlovákia nem fogadja el a javaslatott, az egész világ az elkerülhetetlen háború egyedüli (!) okozójának fogja tekinteni. Ha Cseh­szlovákia a Szovjetunióval szövetkezik, a háború a bolsevizmus elleni keresz­tes hadjárattá fajulhat. Ebben az eset­ben pedig Franciaország és Anglia kor­mánya igen nehezen maradhatna sem­leges." Ez a gyakorlatban a csehszlovák­francia segélynyújtási egyezmény fel­mondását jelentette. Benes erre csupán ezr. válaszolta: Jelentem a miniszterek politikai bizottságának. GENF Litvinov szovjet külügyi népbiztos a Népszövetség ülésén kijelenti: „Kor­mányom megbízásából néhány nappal ezelőtt világosan közöltem a francia kormánnyal, hogy szerződésünk értel­mében teljesítjük kötelezettségeinket, és Franciaországgal együtt segítséget nyújtunk Csehszlovákiának." A KOMMUNISTÁK A KÖZTÁRSASÁG VÉDELMEZŐINEK ELSŐ SORAIBAN SZEPTEMBER 21. PRÁGA A Nemzetgyűlés állandó bizottsága ülést tart. Az ülés siralmas képet nyújt. Csupán Gottwald és Smeral javasolják: „Tiltakozzunk, fellebbezzünk a világ lelkiismeretéhez." Különben egyetlen kopviselő, egyetlen párt sem mer nyi­latkozni. Jobban félnek saját népüktől, mint Hitlertől. Prágában villámgyorsan elterjed a hír: a kormány kapitulál. Az emberek az utcá­kon csoportosulnak, kétségbe vannak esve A kommunisták által szervezett tüntető felvonulásokon ezt kiabálják: „Elárultak bennünket, így hát magunk 12 állapotot. 12 ООО fegyveres katonát külo az állam határainak védelmére. CHEE A szudétanémet párt ultimátumot küld a csehszlovák kormánynak: éjfélig szün­tessék meg a rendkívüli állapotot, és vonják vissza a rendőrséget a némel lakosságú járásokból. A kormány hajlan­dó tárgyalni a párt képviselőivel. SZEPTEMBER 14. AS Henlein harcra szólítja fel követői! a köztársaság ellen. Megtörténtek ai utolsó előkészületek az „önkéntes véde­lem" egységeinek Németországba valc csempészésére. A szudétanémet párt ve­zetőinek nagy része menekülni készül. PRÁGA A hadseregfőparancsnokság 400 000 tar­talékost szólít fegyverbe, akik elfoglaljál* a kiserődöket, nehogy a henleinista ban­dák birtokukba vegyék. LONDON A brit kormány elhatározta: Chamber­laint Berchtesgadenbe küldi, hogy ott tárgyalásokat kezdjen Hitlerrel. Daladier örömmel fogadja ezt a „merész" elha­tározást. Berlin egyetért velük. BERCHTESGADEN Chamberlain a Führernél. Hitler a szu­détanémet terület Németországhoz valc csatolásáról szóló kiáltványa értelmében teljes önrendelkezési jogot követel a szu­détanémetek számára. Chamberlain hala­dékot kér, hogy megtárgyalhassa az ügyet Franciaország képviselőivel, Runcimannal és kormányának többi tagjával. Másnap telefonbeszélgetést folytat Runcimannal. SZEPTEMBER 16. PRÁG.A Henleinista bandák újabb terrorcse­lekményeket hajtanak végre az egész határövezetben. A német demokraták Prágába és más cseh városokba mene­külnek. Л kormány a kivételes állapotot tizenhárom járásra terjeszti ki. A hen­leinisták menekülnek az ország terü­letéről. A szökevények élén Henlein, Frank és társaik állnak. Szökésük előtt felhívással fordulnak a szudétanémet pár* összes tagjához, hogy várják meg bizalommal Hitler és Chamberlain tár­gyalásának eredményét. A csehszlovák kormány a tömegek nyomására feloszlat­ja Henlein pártját. Henlein ellen haza­árulás címén elfogató parancsot adnak ki. SZEPTEMBER 17. WASHINGTON Az USA szenátusa külügyi bizottságá­nál; elnöke kijelenti, hogy Amerika nem lép háborúba, és nincs szándékában senkit támogatni. SZEPTEMBER 19. BERLIN A német haderő a „Fall Grün" terv alapján a csehszlovák határ mentén csa­patösszevonásokat hajt végre. Fokoza­tosan 38 hadtestet mozgósítanak. Ezen­kívül Henlein „Freikorps"-ának 20 000 tagja áll készenlétben a határokon. PRÁGA Anglia és Franciaország követei át­nyújtják Benesnek kormányuk jegyzé­két. mely követeli azoknak a járások­nak az átadását, ahol 50 százaléknál több német lakik. Gyors választ köve­ti inek. mivel szeptember 22-én Cham­berlain újból találkozni kíván Hitlerrel.

Next

/
Thumbnails
Contents