A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-13 / 28. szám

vánja a mozgalmi dalokat. A kiváló hangkultúrával rendelkező rimaszombatiak ebben a tekintetben hiányérzetet keltenek. Mégis megnyugtató és felemelő teljesítményük fegyelmezett és kitartó munka eredménye. Ilyen az általános benyomás mind a négy énekkar fellépéséről is. ~Á bemutató nap fénypontja az Ifjú Szivek félhivatásos dal- és táncegyüttes fellépése. A párkányi bemutatkozás óta műsora csak a Vázskatánc beiktatásával változott. A fiatalok műsorszámaikat változatlan lelkesedéssel, de csiszoltabban, magasabb színvonalon adják elő. Különösen a táncok lendületesebbek. Németh László táncképének a szilicei pásztorok életéből sikerült új, egyértelmű megfogalmazást adni. A Szálkái lakodalmas bemutatásán mérhető leginkább az együttes fejlődése. Mozgalmasság, drömai feszültség jellemzi. A csiszolt táncfigurák nem önmagukban hatnak, hanem a mondanivalót szolgálják, érzést és forró hangulatokat közvetítenek, A dal- és táncünnepély második napjáJ nak sikerét az állhatatatos esö veszélyezteti. A bratislavai és nyitrai kerület műkedvelő népművészeti együttesei a járási művelődési otthonban lépnek fel, melynek befogadó képessége az ünnepség arányait tekintve elégtelen. Viszontlátjuk a galántai és érsekújvári énekkart. Ám' ez a nap mindenképpen a táncegyütteseké. Sorra fellépnek a csallóközi és nyitravidéki fiatalok. A garamvölgyiek a jegykendőváltást mutatják be. A tánc egy komoly, egész életre szóló. elhatározás hangulatát tolmácsolja, érzést és mondanivalót meglepő hűséggel közvetít. A farkasdi tánccsoport a Tökehúzás című táncjelenettel bizonyltja tudását, melyet Kaszás Jénbsné dolgozott fel helyi hagyományok alapján. A többi tánccsoport hagyományos népszokásokat jelenít meg. A tardoskeddi a húsvéti locsolást, a magyarbéli a farsangolót a koloni menyegzői szokásokat Nyitra vidékérő! Az utóbbit Viszik a menyasszony ágyát cimen hatásos tánckompozicióba sűrítve Rezák Anna tanította be. A tánc sikere, kissé csiszolatlan volta ellenére, vetekedik az Ifjú Szívek teljesítményével. A "délelőtt folyamán még a pozsonypüspökiek és a sárosfai fiatalok táncaikkal járulnak hozza a nap sikeréhez. A zselizi csoport Garammenti lakodalom című tánca hatásos befejezője a műsornak. Délben a közönség eloszlik. Közben elállt a makacs eső, s a vidám hangulatban töltött ebéd után a dal- és táncünnepély teljes kibontakozást nyerhet. Meg lehet valósítani a tánccsoportok és énekkarok felvonulását a városban. Szorgos kezek papírszalagokat tűznek az előre kifeszített huzalokra. A zászlók vidáman lobognak a szélben. A felvonulást lovas bandérium nyitja meg. Aztán sorra következnek a táncoló és daloló fiatalok tarka csoportjai. Soraikat megtekintik Ernest Sykora, az iskola- és kulturális ügyek megbízottja, Murinová-Janeíková Emília elv-A partizánskéi Jánosík tánccsoport Gömöri lakodalmas a rimaszombatiak előadásában gozók egységének is, mely a termelésben és az országépitő munka területén gazdasági eredményeinkben, a népművészeti tömegmozgalomban pedig egyazon tőről fakadt népi lelkiségben nyilvánul meg. " Az ünnepség véget ért. Zseliz két napig a szépség és az ifjúság városa volt, a csehországi Stráínice kisebb testvére. Amit a szem lótott, fül hallott, nemcsak gyönyörködtető tánc és muzsika volt, de elgondolkoztató tény is. A tánccsoportok és általában a műkedvelő népművészeti tömegmozgalom fejlődése az elmúlt évekkel szemben hatálmas arányú. Itt nemcsak arról van szó, hogy az egykor öncélú táncfiguráktól a cselekményes táncokig jutott, s hogy mondanivalót és érzelmeket, igazi drámai folyamatokat sűrített egy-egy táncba. Lényegében a hagyományos motívumok feltárásának folyamata fejeződött be. A népművészeti tömegmozgalom immár eszmeiség és időszerűség tekintetében is minőségi változás előtt ál! Az elkövetkező időszak elsőrendű feladata lesz ezt a vältozöst elősegíteni és diadalra juttatni. A dal- és táncünnepély szemléltetően bebizonyította, hogy a feltárás és továbbfejlesztés munkáját csak népi és tömegalapon lehet véghezvinni. Elöljáróban talán rosszul fejeztem ki magamat, mikor műkedvelő tömegmozgalomról beszéltem, mert népművészet nem lehet műkedvelő. Egykor úgy véltük, hogy a hivatásos együttesek fenntartásával érünk célt. Nem tagadható jelentőségük, ám a valóságban igen fonák helyzetbe kerülnek, mert kénytelen-kelletlen elszigetelik magukat a nép közvetlen és érthető befolyásától. Manapság már általánosan elfogadott vélemény, hogy a korszerű népi balett megteremtése kiküszöbölheti a folklór visszahúzódását. Ha ez az elképzelés helyes, ezt ls csak a népművészeti tömegmozgalom valósíthatja meg, annál is inkább, mert a tömegmozgalom immár tapasztalt vezetőkkel rendelkezik, s a hagyományos motívumokat alkotó - módon tovább fejlesztheti. Küldetését valóban teljesíteni tudó hivatásos együttes csak a tömegmozgalomból nőhet ki, és működése csak úgy képzelhető el, hogy a tömegmozgalom eredményeiből táplálkozik. Szerepe nem a teremtő újraalkotás lenne, hánem a csiszolás, mesterségbeli tökéletességre fejlesztés, s igy termékenyitően visszahatna a tömegmozgalomra. Egyelőre az Ifjú Szivek félhivatásos tánc- és énekegyüttese vállahatja ezt a szerepet. Ám az alkotó folyamat kezdeményezői és megvalósítói ott élnek a falvakban, vidéki városokban a népi élet közvetlen közelségében, és ez a körülmény biztosítja számukra nemcsak a feltárást, de a továbbfejlesztés lehetőségét is. BÁBI TIBOR 5 társnő, a SZNF KB-ónak vezető titkárja és más közéleti tényezők, valamint a Csemadok központi funkcionáriusai szemlélik a tarka menetet, piely a járási művelődési otthontól a tágas parkba vonul. A megnyitó és ünnepi beszédek után most már két szabadtéri színpadon folyik tovább a műsor. A közönség száma ezrekre nőtt, és teljesen betölti a két nézőteret. Akinek nem volt alkalma megnézni a bratislavai és nyitrai kerület tánccsoportjait, most alkalma nyílik rá. A kassai és besztercebányai csoportok a kastélylyal szemben ácsolt színpadon lépnek fél. Műsorukat a rimaszombati énekkar nyitja meg megkapó dalaival. A fülekpüspökiek Háromugrősa után a rozsnyói tánccsoport ismert Bányászlakodalma következik. Az egykor vontatott, hosszúranyúlt táncból valóban tömör, hatásos kompozíció jött létre. A bányász és paraszti életből vett motívumok egyértelmű, zárt cselekménnyé rendeződtek. A déméndi, füleki, rimaszombati, licei tánccsoportok műsorszámai a délelőtt folyamán már látott táncokra emlékeztetnek. Ugyancsak népszokásokat elevenítenek fel, húsvéti locsolást, lakodalmi szokásokat, vagy az ifjúság életéből vett vasárnapi hangulatokat.'A szinai csoport táncjelenetének mondanivalója ezektől előnyösen különbözik. Ruhamosást jelenít meg, lányok és legények szemérmes közeledésével színezve az egyszerű munka dicséretét. Kivitelben és "mondanivalójával hasonló magaslatra emelkedik a bodrogszerdahelyi fiatalok táncjelenete is, mely kenderfeldolgozásból veszi motívumait. A műsor egyik kiemelkedő száma a partizánskéi Augusztus 29. üzem Jánosík nevű tánccsoportjának füzértánca volt, mely felső-nyltravldéki motívumokat tömörített. A szlovák fiatalok szereplése e magyarlakta vidéken nemcsak megkapó élményt nyújtott, hanem egyben igazolása volt a szlovák és magyar dol-