A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-28 / 39. szám

Ma már a denevér csak éjszaka röpköd, de volt idő, mikor nappal is járt-kelt erdön-mezön. Réges-régen történt: Találkozott a denevér a héjával: — Végre, hogy megtalállak, — szólt a héja, — már három éve vadászok rád. — Ugyan minek keresel? — Már minden madár rég kifizette adóját, csak te nem adtad meg. — Én? — csodálkozott el a denevér. — Mondd csak, hát madár vagyok én? Azzal leszállt a földre és elfutott. — Igaz. — morfondírozott a héja, — ez nem is madár. Álig ért a denevér a közeli fenyőhöz, szemben találta magát a rókával. — Jónapot, jónapot bőregér! Már hetedik esztendeje kereslek. — Ugyan minek? — Minden állat befizette már a fejadót, csak még te tartozol. — Én? — csodálkozott el a bőregér. — Hát mondd csak, négylábú állat vagyok én? Azzal kiterjesztette szárnyát és elrepült. — Hát ez tényleg nem az — ismerte el a róka. Azóta a denevér. — hogy ne találkozzon a rókával — nem szaladgál a földön és lábai elkorcsosodtak. De hogy a héjával se akadjon össze, inkább csak éjszaka röpköd, vadászik. Sz. B. fordítása EGY KIS SZÁMTAN TÖLTSÉTEK KI egytől huszonötig terjedő számokkal úgy a fenti négyzetet, hogy vízszintesen és filggőlegesen összeadva mindegyik sor összege 65 legyen. Egy szám kétszer nem ismétlődhet. íz li

t*'"*' — Vúúz fa+tvuf a l'amifs) 1 n n^ntóL iii míjtlíl T— GMEREIflEK CIVAKODNAK az ablak alatt. Valami labdáról folyt a parázs vita. Kinéztem. Szemben álltak az egymást túlkiabáló, hadonászó fiúk A szeplős Dani erősen magához ölelte a talált nagy színes labdát. Játék közben akadtak rá a kötésig érő gyomban. Dani és a pártján álló fiúk azt mondták, hogy azé a labda, aki megleli. A másik csoport pedig amellett kardoskodott, hogy a labda Zolié, akinek kishúga egy hete elvesztette a glz-gazban. — Nem adom! Én találtam, hát az enyém! — heveskedett Dan! — Az éppannyi, mintha ellopnád. Te azért nem adtál pénzt, az én édesapám hozta Prágából - így Zoli. — Dani nem lopta, csak találta — védi egyik gyerek Danit. — De ha tudja, ki a gazdája, az a becsületes dolog, ha visszaadja - vitatkozott egy cingár fiú a másik csoportból. — És ha nem találom meg? — De megtaláltad, és az utcában mindenki tudja, hogv a Zolié. így folyt a vita. Épp arr.i jött az öreg levélhordó. Megállt és hallgatta a szócsatát. Aztán váratlanul közbeszólt: — Ide hallgassatok fiúk. Én a múltkoriban pénztárcát találtam a lépcsőházban, ötszáz korona volt benne. Igen jól jött volna nekem is a pénz, de a lelkiismeretem nem engedett nyugodni. Becsengettem mindenhová és megtaláltam a gazdáját. Szegény aszszony, hogy megörült. Ha nem viszem vissza, mit adott volna enni négy gyerekének a következő fizetésig? Szóval visszaadtam a pénzt, mert ez a becsület. Azzal barackot nyomott egy kopasz gyerek fejére és elment a dolga után. — Az más, az sok pénz volt, azt én is visszaadnám — szólalt meg bizonytalan hangon Dani, de pajtásainak sora megbomlott, lassan átpártoltak Zolihoz, és egyedül maradt. A vita gyorsan véget ért, a labda visszakerült gazdájához. Dani pedig sértődötten otthagyta a többleket, akik nyomban csapatot választottak és leálltak futballozni. Mit gondoltok, kinek volt igaza? SZŰCS BÉLA BETÜREJTVÉNY: BANDI új kerékpárt kapott. Nyomban rápattant és be akarta járni a városrészt ahol lakott. Minden pirossal jelölt ház előtt el akart hajtani, de kétszer ugyanazon az utcán nem szeretett volna végigmenni. Nem sikerült. Próbáljátok meg, nektek talán több szerencsétek lesz. KÖSD ÖSSZE a- pontokat a számok sorrendjében, s meglátod mit kapsz eredményül. EGY KERESKEDŐ, messzi útról dsszatérőben vett egy nagyon elűzött és buta szamarat. Otthon elverte a legelőre, hadd lakjon jól. deglátta a szamarat a tigris, megorpant és latolgatni kezdett: — Csodálatos állat! Milyen ha;almas, milyen kövér és micsoda jriási füle van. Ez biztosan sár<ány lesz. Gyorsan elrejtőzött a sűrű botorban és onnan lesett ki. Egyszerre csak felkapta a fejét a szamér és nagyot ordított. A tigris Ijedten menekült az erdő sűrűjébe. De a kíváncsiság csak nem hagyta nyugton, a legelő közelébe osont. Nem történt semmi. Kimerészkedett az erdőből és mordult egyet. A szamár dühbe gurult, legyezett egyet a fülével és még hatalmasabbat iázott. — Hét te nagyon buta lehetsz, ha ilyen apróság így felbosszant — szólt a tigris és hangosabbat mordult. A dühöngő szamár erre kapálózni kezdett. Most már tisztán látta a tigris, hogy tehetetlen, buta állattal áll szemben. Rávetette magát a toporzékoló szamárra és megfojtotta. A szamarak minden kicsinységért bosszankodnak, és ha rájuk szólsz, kapálózni kezdenek — erről könnyen megismeréd őket. .i ft ... H. S. fordítása