A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-28 / 39. szám

tiunamosás a patakon — az abaújszínaiak tánckompozíciója A tornaijai tizenegyéves szlovák iskola tánccsoportjának leány tagjai a díszfelvonuláson Dal- és táncünnepély Tornaiján 71/1 int ha a világ meteoi ológusai özön- rekednek felül? Persze hogy szép idő lett, lőtték volna el a városkát, a tor- hiszen ezer meg ezer szív drukkolt a nanaljai utcák járókelői egyébről sem vitat- pocska győzelmének; ritkán látott ünnepkoztak augusztus utolsó vasárnapjának ségre készült Tornaija népe. A Csetnadokreggelén, mint arról, szép idő lesz-e, vagy központ rendezésében két kerület legjobb végül mégiscsak az alattomos fellegek ke- Csemadok népművészet, a kassai és a Szálkái mulatság a fülekiek előadásában besztercebányai kerület legkiválóbb tánc-és ének együttesei gyűltek össze, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés tizennegyedik évfordulója jegyében Tornaija és környéke lakossága előtt bemutassák művészi munkálkodásuk és fejlődésük eredményeit. Nem kevesebb, mint kilenc várost, illetve községet képviseltek 2 Tornaijára jött népi együttesek: a rozsnyóiak kórusdalokkal, népi táncokkal, a fülekpüspökiek és a rimaszombatiak énekszólókkal és népi tánckompozíciókkat, a fülekiek, sajószárnyaiak, szinaiak, berzéteiek, rimajánosiak, liceiek, s a he'ybeli tizenegyéves szlovák iskola növendéki népitánc bemutatókkal tették felejthetetlenné ezt a szépen sikerült gömöri tánc- és dalszemlét. Különösen a rozsnyói 7 elyicsoport énekkara, a fülekpüspökiek „Szatmári háromugrós" című tánca, 2 füleíiek „Szálkái mulatság" a szinaiak „Ruhamosás" cimű tánckompozíciója, a liceiek ,Gömöri vasárnap délután" című cselekvényes tánca szerzett nagy gyönyörűséget a Népkertben öszegyült sok száz főnyi közönségnek. Nagy tapsot kapott a rimaszombati Oskó Mária, a rozsnyói Vargha Andrásné és a fülekpüspöki Tóth István, akik magyar nótákat énekeltek mély érzéssel és a tőlük megszokott hangbiztossággal. A szép ünnepséget lovasbandériumos díszfelvonulás vezette be. A négyórás műsort Ligart László, a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Szövetség járási titkára, Golian Pál, az SZLKP járási titkára és Konc Béla Csemadok-titkár ünnepi beszéde nyitotta meg, a műsor után pedig maga a nézősereg perdült vidám táncra a boros és lacikonyhás sátrakkal is felszerelt tornaijai öreg parkban. íme néhány pillanatkép a tornaijai felejthetetlen dal-és táncünnepségről. (Foto Neumann János) És Paceják szomszéd tovább kutat, Végre, amikor már egy jó háromnegyed a ceruza, mert hiszen, ha netalán véletlehorgonyoz minden kötetnél, ami ke- óra eltelt, megjegyzi: lenül a derék házaspár eszmecseréjének zeügyébe esik, és folytatja zavartalanul — Most nem akarom tovább zavarni, lenyűgöző hatása alatt drámájába . egy kommentárjait. Az író időközönként fel- majd eljövök legközele b. Mert ahhoz ilyen zarratos terminus technicus beleketűnően megnézi az óráját, ceruzáját hol ugyebái mégiscsak idő kell, hogy egy .rülne... És ilyenképpen akarva-akaratlaaz egyik, hol a másik kezébe veszi, fel- minden tekintetben kifogástalan köny- nul fültanúja lesz ennek a családi viharnak áll, az ablakhoz megy, lenéz a tavaszi vet kiválaszthasson az ember. amely nemhogy csillapodna, hanem mind napfényben fürdő utcára, azután újra s valóban, mint aki jól végezte dol- erősebben zúg, kavarog, mint egy tájfun, visszaül helyére, és mint ahogy a ful- gát, eltávozik. Könyv nélkül. Időközönként valamelyik fél keményen dokló minden szalmaszálban megkapasz- Az író pedig egy utolsó kétségbeesett lecsap az asztalra, ezzel is fokozva a kodik, újabb megjegyzést kockáztat meg. kísérletet tesz, hoqy újra elmerüljön a drámai hatást. Néha egy-két pillanatra — Kedves szomszéd, a könyvtárban Habsburgok elleni háború világába. Egy csend áll be, hogy azután újult erővel sokkal nagyobb a választék. Ott a ma- ideig csend és béke honol a szobában, törjenek felszínre az indulatok. Végül egy gafajta szalmaözvegy ember is megta- De ez az idillikus állapot csak rövid újab robbanásszerű ajtócsapodás — valalálja az ízlésének és hangulatának meg- ideig tart. Agyúdörgéshez hasonló ajtó- melyik fél elvonult a csatatérről. S utáfelelő műveket. csapódás rántja vissza egy pillanat alatt na síri csend. - Ezzel én is tisztában vagyok. Csak- a jelenbe. A szomszéd lakásban, amely- Az író fájdalomtól eltorzult arccal hogy a mesternél mindjárt hasznos út- tői csak egy fal választja el, valaki így megnézi az órát. Rádöbben, hogy a megbaigazítást is kapok, mit ajánl, mit nem ad kifejezést forrongó indulatainak, beszélt találkozóig már csak egy fél óráajánl. A következő percekben be is igazolódik ja van. A gályarabok arckifejezésével. Az író úgy érzi, mintha a talpa alatt ez a feltevés. Egy férfi és egy nő esz- feladva minden további küzdelmet lassan tüzek gyulladnának. Hol van már Rá- tmecseréje válik hallhatóvá. A párbeszéd felkel és a kályhába dobja a megkezdett kóczitól, a kurucoktól és a forradalmat fortisszimőban zajlik le, és mintha csak írást; tiszta papírt vesz elő, és nagy, megelőző korszaktól. A megkezdett kéz- mindkét fél a hangerősségre fektetné a szálkás betűivel ráirja: „Amíg egy író iratot nézi, nézi, de nem látja. Csak fősúlyt, egyik a másikat igyekszik túl- eljut odáig..." Pacejákot látia lelki szemével, amint há- kiabálni, miközben a helyzethez megfele- Ráeszmélt, hogy sokszor az élet a legta mögött válogat a könyvek között, és lő, egyéni zamatú kifejezések válogatják jobb kútforrás. közben rendületlenül fejtegeti nézeteit, egymást. Az írónak megáll újra kezében STRASSER BÉLA 13