A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-28 / 39. szám
Jelenet az elsó felvonásból. Rat (Gyurcsay Lajos), Antal (Harácsek József), Kati (Tomdn Erzsi) Sára helyezik a hangsúlyt. A Nyólc hold föld előadása csattanó választ adott azoknak, akik lépten-nyomon hajtogatják, hogy csak operett vagy bohózat érdekli a vidék közönségét. Ez az előadás rácáfolt azokra a panaszkodókra is, akik értéktelen színdarabokat húznak elő a ládafiából, selejtre pazarolják az erejüket, és váltig hangoztatják, hogy a falusiaknak nem kell a szocialista dráma. Pedig a szocializmus győzelmes felépítése lehetetlen a kultúrforradalom e feladatának megoldása nélkül. S hogy mit jelent a kultúrforradalom, azt valamennyien tudjuk, s egyetértünk abban, hogy minden dolgozónkat osztályöntudatos emberré kell nevelnünk. - Miért éppen Sásdi színmüvét választották? - kérdeztük meg ez alkalommal Pomichal Lajost, a darab rendezőjét. — Mikor elolvastam Sásdi Sándor regényét, amelyből később a darabot írta, minidjárt nagyon megtetszett a történet s mondanivalója. Éppen akkortájt tanácskozott színjátszócsoportunk, milyen színdarabot tűzzünk műsorra. Három év óta rendszeresen játszunk színházat. Több sikeres előadásunk volt: Például A bor, A vadorzó felesége, a Bújócska. Az utóbbival a kerületi szemlén is részt vettünk, és több mint húszszor játszottuk. - De maradjunk a Nyolc hold földnél. Amíg megszereztük a szövegkönyvet, azt ajánlottam a szereplőknek, hogy olvassák el a regényt. Mindannyiunknak tetszett a történet s tudtuk, hogy ha nekünk tetszik, ha ránk oly' nagy hatást gyakorol, akkor a közönség is értékelni fogja. S nem csalódtunk. — Miről is szól ez a színmű? A „Nyolc hold föld" a harmincas évek magyar paraszttragédiájának egy megrázó fejezete. Leleplező vádirata a tehetős parasztok kapzsiságának, érzéseken, életeken átgázoló, szívtelen önzésének. Az életből merítette hiteles korrajzban a szerző a legsúlyosabb bűnök egyikével: embertelenséggel vádolja a Rab-családot, és súlyos vétkéül rója fel két emberélet akaratlan kioltását. Sásdi Sándor így fejezi ki művének alapgondolatát: „A Nyolc hold föld konfliktusában azt állítottam, hogy két, vagyonilag ellentétes póluson élő fiatal szerelmét hogyan teszi tönkre az anyagi érdek, miféle eszközökkel harcolnak ellenük, áldoznak fel érzést és életet, hogy épségben maradjon a féltett, az imádott bálvány: a föld." Igy azután természetes, hogy a színmű minden részlete az osztályharcra épül. Központi hősei: Rozika és Laci. A tét az ö szerelmük, vagy a nyolc hold föld. A darab során „a föld bálványa legyőzi a szerelem istennőjét", kettéválasztja a fiatalokat, és a szerencsétlen Rozika, aki ez esetben a falu dolgozóit képviseli, nem talál kiút, kétség beeséséből. Elpusztul, mert még kevesen vannak, hogy győztesen összefoghassanak és egységesen nézzenek szembe a kizsákmányolók -kal. A rétéi műkedvelők szívvel-lélekkel igyekeztek, hogy sikerre vigyék Sásdi színművét. Felfigyeltünk Gyurcsai Lajosra (Rab Imre), Uhrovics Mihályra (Szedeli), Horácsek Józsefre (Laci), akik szerepeikben jellemet, típust tudtak adni. A női szereplők közül jól alakított Jankó Ilonka (Rozika). Tetszett még Rajczi Zsuzsa (Panni), Bubenik Dóra (Mari), Tornau Erzsi (Kati) játéka is, noha színpadi alakjuk inkább egyénieskedő volt s eltért a szerzői irányelvtől. Meg kell még említenünk a tehetséges Sándor Erzsébetet, aki ezúttal nem tudta elhitetni, hogy öregasszony, továbbá Rajczi Katalint, Üj Bélát, Hollósy Istvánt és Molnár Lajost, akik szintén hozzájárultak a szép siker hez. Minthogy egy színdarab természetszerűen a bemutató után csiszolódik leginkább, a rendezőre hárul most a feladat, hogy az együttes jobban kidomborítsa azt, amit egyrészt a jellemrajz, másrészt a mű eszmei mondanivalója még- megkövetel. Főleg a Laci és Rozika, az öreg Rab és Laci s nem utolsó sorban az Antal és Kati, valamint Antal és Panni közti jelenetek társadalmi jellemzésének kérdése szorul ti ztázásra. Jó lenne a díszletet egyszerűsíteni, hogy könnyebb legyen a kezelésük. A fényhatásokra is nagyobb gondot kell fordítani. Vigyázni kell továbbá arra, hogy a szereplők hanghordozása ne erősödjön fölöslegesen és az egyes jeleneteket ne kiabálják túl. A Sásdi-darab sikere azért jelentős, mert mondanivalója a parasztember világával foglalkozik és alakjai izig-vérig élő emberek. Ha valóban részt akarunk venni a szocialista színpadművészet to-vábbfejlesztiésében, illyen műveket kell színpadra vinnünk. Fárasztó munka, sok türelmet követel, de megéri. A siker minden fáradságot feledtet. Fontos, hogy színjátszócsoportjaink kis közösségekké alakuljanak, baráti körben szeretettel dolgozzanak, ahogy ezt a réteiknél tapasztalhatjuk. ' Igen, nekünk ílyiem iránymutató színdarabokkal kell megismertetnünk a falut. Olyn játékokkal, amelyek bátran vetik fel napjaink kérdéseit, útbaigazítólag felelnek rájuk, és mai életünk példamutató hőseit, igaz embereket állítanak a közönség elé. Eöry M. Emil Nyolc hold föld Beköszöntött a szeptember s ezzel az őszi, téli időszak, amikor kultúrmunkánk új, minden eddiginél fontosabb szakasza kezdődik. Elsó híradásunk enrol a kezdetiről a rétéi színjátszókról szól, akik az elmúlt héten a magyarbéli új művelődési otthonban játszották Sásdi Sándor Nyolc hold föld című színművét. Immár hetedszer léptek a közönség elé Sásdi drámájával és ezúttal is megérdemelten nagy sikert arattak. Ismét bebizonyosodott, hogy a közönség megbecsüli az olyan színpadi munkát, amelyben a szerzői szándék mélyebben fogja meg a nézőt, s ahol az író a reális életet tárja elénk, a szereplök és a rendező is az átélésre, az érzelmek öisziirite megnyilválnulá-Antal: Kati, gombold he az ing gallér ját... Kati: úgy, úgy dsak bújj u szecskavágó alá Laci: Nézz rám, hallod-e a szavamat? Nem vaayók oka 1 semminek, Rozika
