A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-21 / 38. szám

1898 Fülöpszigetek Panama 1918 Szovjet oroszország 1914 Mexikó 1945 Grönland 1954 Guatemala Agressziók, intervenciók és a legszörnyűbb háborús bűncselekmények láncolata — ez az Amerikai Egyesült Államok utóbbi hatvan évének története. Az állítás igazolására történelmi képsorozatot közlünk, amely megmutatja, hogy miként képzeli el egy imperialista nagyhatalom a szabadságot. A jóságos Oncle Sam már régen levetette álarcát, amely alól a jelen Idők legnagyobb gengszterének arca bukkan elő. A XIX. század végén az Eg sült Államok befejezte saját szágának megszállását. Sap fitéhes kapitalisták rögtön ide területek felé kezdtek kacsintg ni. Az elsó agressziók egyiké; áldozata — Kuba. Képünkön: ar rikai csapatok partraszállása. Panama egy részének amer csapatok által történt megszáll a csatornaépítés idején — s; tén egyik sötét pontja az USA 1 ténetének. Annál is. inkább, mi hogy az USA a mai napig í vonta vissza csapatait. A kö\ kezö, ugyancsak véres agres; 1912-ben Nicaraguában követ Amikor a különféle imperialista hatalmak csapatokat küldtek a boxer-lázadás leverésére, ebből természetesen az USA sem maradhatott ki, és partra tett egy expedíciós hadtestet. Egykorú képünkön kínai hazafiak kivégzése látható. Ázsiában a Fülöp-szigetek estek az USA terjeszkedési politikájának áldozatául. Először az amerikaiak hagyták, hogy a felkelők kiűzzék a spanyolokat, aztán 125 000 katonával megszállták az újonnan alakult filippln köztársaságot. Rockefeller olaj-érdekeiröl volt szó, amikor az USA 1914-ben hadüzenet nélkül megtámadta Mexikót. Az elsó világháború alkonyán a Haiti és San Domingo megszállásával kapcsolatos harcokra alig terjedt ki a világ közvéleményének figyelme. Szerződéses kötelezettséget lalt az USA, hogy a második vi] háború befejeztével rögtön kii Grönlandot és Izlandot. Az a azonban fütyültek a népek önr delkezési jogára és katonai maszpontokat építettek ki eze a területeken a Szovjetunió cl A fiatal szovjet köztársaság elleni intervenciós háború alatt mint agresszor és szervező az USA állt az imperialista államok összeesküvésének élén. Akkoriban az amik nagyban tanulták a futást (de visszafelé). Az United Fruit nevű amer konszern úgy látta, hogy egy mokratikus kormány veszélyez né busás guatemalai jövedeli Az eredmény? Az USA-tól tá gatott terrorista bandák lángba rították Guatemalát. A „belső rend" helyreállításának ürügyén amerikai csapatok szálltak partra Kínában. (Képünkön U. S. hadihajók a sanghaji kikötőben.) Közben a kínai nép maga helyreállította a rendet, de az amik a mai napig sem hagyták el Tajvan szigetét. Hiába reménykedtek a filippinók a háboiú végén korábban megígért függetlenségükben. A japánokat ugyan kiűzték, de McArthur csapatai ott maradtak az országban.