A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-14 / 37. szám

HtWilK 60 fi KU ISI Id HOSIXVÁ \smuH(MD\ lo»ijj»vorl Egy nagy művész és < Szeptember 9-én emlékezünk meg Lev Nyikolajevics Tolsztoj, az orosz irodalom kimagasló alakja, a kritikai realizmus nagy mestere, az érzöszívü ember és „feudális szociglista" születésének 130. évfordulójá­ról. Tolsztoj grófi családból származott, ké­nyelemben nevelkedett. Nagy műveltségre tett szert. A főúri családok sarjainak akkori szokásához híven katonatiszt lett. Részt vett Szevasztopol hősi védelmében, és kitűnt személyes bátorságával. 1856-ban búcsút mondott a hadseregnek és J aszna ja Polja­nán, örökölt családi birtokán telepedett le. Tolsztoj művészetében elsősorban az ér­mberbarát emlékére zelmek szólalnak meg. Látja a társadalmi bajokat, látja honnan erednek, de nem lát­ja gyökeres megoldási módúkat. Ez meg­hasonlott énjének, ellentmondásainak hű visszatükröződése. Kitűnően ismerte az orosz parasztok életét, s az orosz faluhoz, a pa­rasztsághoz fűződő kapcsolatainak hatása alatt a patriarchális faluközösség (obscsi­na) visszaállításában látja a társadalmi rendszer megjavításának módját, ugyanak­kor a társadalmi bajok orvoslására az ön­tökéletesedést ajánlja, leiszava: ne álljunk ellen erőszakkal a gonosznak. Így áll szem­ben egymással a művész egyrészt . haladó, másrészt reakciós egyénisége, mely világ hírű irodalmi müveiben (Háború és béke, A Kreutzer szonáta, Anna Katenyina, Fel­támadás stb.) is híven visszatükröződik. Tolsztoj élet- és gondolkodásmódja a legnagyobb változáson J aszna ja Poljana-i magányában ment keresztül. Utópista tár­sadalomfilizófiáján kívül új, saját iskola­rendszert dolgozott ki, melynek lényege az ún. szabad nevelés. Korának társadalmi körei különcöt lát­tak Tolsztojban, mert nem tudták megér­teni a darócruhában járó gróf filozófiáját. Pedig ez a szellemóriás az uralkodó osz­tály ellen küzdő táborhoz tartozott, csak nézeteinek belső ellentmondásai homályosí­tották el életszemléletét. L. L. 21 tvankovo, Uglics, Ribiníszk, Gorkij, Kuj­bísev ... a térképen gyöngyszemeknek; tűnnek, felfűzve a Volga kéklő szalagjára. A valóságban mindmegannyi óriás: égig meredő völgyelzáró gátak, tengernagyságú gyűjtőmedencék verik bilincsbe Európa legnagyobb folyamát, amelynek vize zúg­va, dübörögve forgatjá az óriási turbiná­kat, a süvöltő áramféjlesztőkét, s meg­fékezett erejéből másféle láthatatlan, dé hem kevésbé hatalmas erő születik: mil­lió • és millió kilowatt villamos energia. A legfiatalabb Óriás egyben a legna­gyobb is. A legnagyobb a világon. Méltán viseli Vlagyimir Iljics Leninriek nevét: fontos láncszemként illeszkedik be a nagy SzbVjet ország teljes Villamosításának nagyszerű térvébe. A Szovjetunió a kuj­bisevi erőmű építésével ismét maqa mö­gött hagyta az Amerikai Egyesült Államok egyik rekordját: a világ eddigi legnagyobb vízierőműve, a Columbia folyőn épült Grand Coulee kénytelen volt átengedni az elsőséget a Szovjetunió fiatal óriásá­nak, amely 2 100 000 kilowattos névleges, 2 520 000 kilowattos maximális teljesít­ményével lényegesen túlszárnyalta az idő­sebb amerikai vízierőmű 1 974 000, illetve 2 314 000 kilowattos teljesítményét. De nemcsak teljesítményével múlja felül a kujbisevi erőmű amerikai versenytársát. A legnagyobb szovjet vízierőmű építése mindössze hét évig tartott, míg a leg­nagyobb amerikai villamoserőmű felépí­téséhez nem kevesebb, mint húsz évre volt szükség. Hihetetlen teljesítmény a szovjet épí­tőké. S még hihetetlenebb, ha meggon­doljuk, hogy milyen körülmények között folyt az erőmű építése. Teljesen új el­gondolások alapján, új munkamódszerek­kel épült fel ez az erőmű, olyan talajvi­szonyok között, amilyenekre az eddigi ha­sonló építkezéseknél még nem volt példa. A kujbisevi erőmű az első a világon, amely nem sziklára támaszkodik, hanem homokos, agyagos talajra épült. Altofya Áiása S mindenütt elképesztő számokkal ta­lálkozunk. 19Ó millió köbméter földet mozdítottak el hét év alatt, amíg az épí­tés folyt. 280Ó méter hosszú a földgát, ámely elzárja a folyam vizét. Az erőmű vízgyűjtő medencéje — a Zsiguli tenger - 6500 négyzetkilométer területet foglal él, több mint tizennyolcszor akkora, mint hazánk legnagyobb tava, a 360 négyzet­kilométeres Árvai-tó. A bukógáton, amely a Zsiguli-tenger fölösleges vizét vezeti le, percenként' 40 000 köbméter víz ömlik át. Mekkora az erőmű, antely ezt a fantasz­tikus teljesítményt adja? Azt már olvas­tuk, hogy térfogata még egyszer akkora, mint a moszkvai Lomonoszov egyetemé s hogy húsz egyenként 105 000 kilowatt tel­jesítményű turbogenerátor szolgáltatja benne az áramot. De képzeljük csak e! •hogy ez a húsz óriásgép egy akkora épü­letben van elhelyezve, amely 700 méter hosszú és 80 méter magas. Nincs orszá­gunkban! olyan épület, amelyhez ezeket a méreteket hasonlítani lehetne. Képzel­jük el a bratislavai postapalotát, kétsze­res magasságban és 700 méter hosszú­ságban. Elz a kujbisevi erőmű. Benne: egyetlen hosszú-hosszú csarnok. S ebben a gépteremben tisztaság, világosság és ... csend honol. A terem közepén látszólag mozdulatlanul áll húsz turbinaifej. Az erő­mű gépei nesztelenül működnek. Mindezekhez tegyük még hozzá, hogy ezt az egész gigászi komplexumot műsza­konként 15 ember irányítja! A gépesítés és az automatizálás újabb világraszóló dia­dalát üli Kujbisevben. Egyetlen központi kapcsolótáblán irányítják az összes gép­csoportok működését, automatikus tele­metrikus berendezések útján 18 000 mé­rőműszer és más készülék jelenti, ha a gépek működésében a legkisebb rendelle­nesség is mutatkozik. S a műszakvezető mérnök gombnyomására a villám sebessé­gével iramodik az 500 000 voltos feszült­ségű áram a Volga környéki nagyüzemek­be, Moszkvába, a Tatár ASZSZK kőolaj­ipari üzemeibe és nemsokára az Ural vi­dékére is. . A kujbisevi vízierőmü felavatása újabb mérföldköve a kommunizmus építésének, be a fejlődés nem áll meg itt. Amint az erőmű felavatása alkalmából mondott beszédében Hruscsov elvtárs megemlítet­te, „A hatodik ötéves terv folyamán a áfcvjetunió villamosenergia-termelése to­vÄbi 150 milliárd kilowattórával növe­ke^kMegvan a lehetőségünk arra, hogy megvlfl&sítsuk Leninnek az ország teljes villamosítására vonatkozó elgondolását." P. M. Egy nagy művész és emberbarát emlékére

Next

/
Thumbnails
Contents