A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-07 / 36. szám

MIT MOND HZ OLVASÓ A napokban közölte az A HÉT és az ÜJ SZŐ a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkia­dó jövő évi magyar kiadványainak jegy­zékét. Ezzel kiadóvállalatunk módot ad arra, hogy megbíráljuk: milyen mérték­ben szívlelte meg az 1958-as kiadói tervéhez elhangzott kritikát, milyen tanul­ságokat vont le a tavalyi rozsnyói és tor­naijai könyvankétokon az olvasók részé­ről elhangzott hozzászólásokból. Napjainkban más a könyvkiadók és a könyvterjesztők problémája, mint évtize­dekkel ezelőtt. Ma elsősorban nem az eladatlan könyvek készlete aggasztja a kiadót, hanem a papír-gondok és a nyom­dai kapacitás elégtelensége, mivel ma­napság már nem csupán egy szűk réteg vásárol könyvet, hanem a dolgozók töme­gei előtt nyílt meg a művelődés lehetősége. Tizenhárom évvel ezelőtt, a felszabadító szovjet hadsereg győzelmével kezdetét vette népünk gazdasági és kulturá­lis felemelkedésének korszaka. Szemta­núi lettünk egy új társadalom születésé­nek, gyermekbetegségeinek, valamint egészséges fejlődésének. És az új társa­dalom növekedésével együtt, tőle elvá­laszthatatlanul bontakozott ki kulturális forradalmunk, amelynek eredményeként a kultúra értékei egy szűk réteg mono­póliumából az egész nép közkincsévé, mindennapi szükségletévé váltak. Hazánk felszabadulása új utat nyitott az itt létező magyar kultúra, a magyar könyvkiadás fejlődésének. Előbb a Prav­da kiadóvállalat tette számunkra hozzá­férhetővé a marxista politikai irodalmat, valamint a szovjet szépirodalom legjelen­tősebb alkotásait. Később ezt a feladat­kört a Csemadok kiadója, a Csehszlová­kiai Magyar Könyvkiadó kiszélesítette szépirodalmi kiadványaival. Majd a kiadó­vállalatok szakosítása után a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó n. v. vette át a magyar könyvek kiadását, és ezzel a kiadás színvonalának emelését is. Termé­szetes, hogy elsősorban a szocialista és haladó eszmékkel foglalkozó könyvek kiadását és propagálását szorgalmazzuk. A szocialista irodalom termékeinek ter­jesztése persze nem azt jelenti, hogy azoknak az íróknak a művei, akik nem a szocialista világnézet szellemében al­kottak, nem kerülnek könyvesboltjaink polcaira. Nyilvánvaló azonban, hogy első­sorban azokat a műveket adjuk ki, me­lyek legtöbbet mondanak épülő szocia­lista világunkról, mai életünk összefüg­géseit a legmélyebben tárják fel olvasóink számára. Ebből a szempontból kell néz­nünk könyvkiadóink jövő évi terveit, no meg abból a szempontból is, mennyire tudták alkalmazni pártunk XI. kongresz­szusának határozatait. A szlovákiai magyar írók és a szlovák, valamint a cseh klasszikusok művei — melyeknek megjelentetése kiadóvállala­tunk elsőrendű feladata — már eddig is nem egy könyvsikert jelentettek. Mindez bizonyítja, hogy törekvésünk helyes volt, és hogy olvasóink szeretik, becsülik azo­kat az írókat, akik a szocializmus, a ha­ladás ügye mellett állnak. A hazai írók művein kívül évente 60— 70 könyvet ad ki a Szlovákiai Szépirodal­mi Könyvkiadó magyar szerkesztősége a csehszlovák — magyar kultúregyezmény alapján a magyar, orosz és a világiroda­lom klasszikusainak munkáiból, — ma­gyarországi könyvkiadókkal közös kiadás­ban. E kiadványokból nem hiányoznak a szovjet és a nyugati klasszikusok és ma élő haladó írók művei, sőt az ifjúsági, valamint a gyermekirodalom remekei sem. Ma már senki sem állíthatja nálunk, hogy könyveink drágák, vagy hogy a magyar nyelvű kiadványok drágábbak, mint a cseh vagy a szlovák nyelven kiadott könyvek. Kiadványaink évi átlag­ára 12.— Kcs. És a Magyar Könyvbarátok köre sorozatában megjelenő tagilletmény könyveinek árát is 1958 január elsejétől kötetenként 12.— Kcs-ra szállította le az SZSZK. Sőt, az MKBK rendkívüli soro­zatában megjelenő többi kiadványok is a tagok számára 4 — 6 Kcs-szel olcsóbbak, mint azok bolti ára. És emellett magyar nyelvű kiadványaink külalakja, technikai kivitelezése hónapról hónapra javul. Aki járt külföldön, akár csak a szomszédos nyugati országokban, saját szemével lát­hatta, hogy ott a könyvek viszonylag nagyon drágák. Míg nálunk a könyvek ára, akár klasszikus, akár mai író művé­ről van szó, nem a könyvek példányszá­mától, hanem lényegében a nyomtatott ívek számától függ, és az 1938. évi árin­dexet véve alapul, a könyv ma a legol­csóbb árucikkek közé tartozik. Tavaly júliusban mind a rozsnyói, mind a tornaijai könyvankétunkon olva­sóink azt kívánták, legyen kiadói tervünk színesebb, tartalmazzon több kalandos útleírást, riportsorozatot, történelmi re­gényt, ifjúsági regényt és ismeretterjesz­tő művet, főleg az ifjúság számára. Ol­vasóink kívánságait megpróbáltuk érvé­nyesíteni még az 1958-as kiadói tervünk­ben. Nem értjük azonban, hogyan lehet­séges akkor, hogy olyan kiadványaink mint: Sztrókay Kísérletező könyv, Bo­tond-Bolics György: Ha felszáll a köd (melyről a kritika azt állította, hogy ez a mű azokhoz a könyvekhez tartozik, melyek nem fognak soká a könyvesbol­tokban porosodni), Zúbek: Dr. Jesenius, Bozena Némcová: Falu a Sumavában stb. bizony nem fogynak elképzelésünknek megfelelően. Könyvkiadásunk egyre színesebbé, gaz­dagabbá és sokrétűbbé válását bizonyítja az A HÉT 34. számában közzétett kiadói program, amely a magyarországi kiadó­vállalatokkal közösen kiadott művekkel egészül ki. így pl.: Aszlányi Károly: Hét pofon — Aludni is tilos Berkesi András: Októberi vihar folyta­tása, Bugyonnij: A megtett út Bubin: A szerelem szentsége Capek: Meteor Darvas József: Októberi köd Dickens: Nickleby Miklós De Amicis: Carmela Dumas: Ascanio Dumitriu: Családi krónika Erenburg: A kommünard pipája Feuchtwanger: A siker Fjodorov: Partizánok élén Fegyin: Fivérek Forbáth Imre: Mikor a nétaa beszélni kezd \ France A.: Rózsafabútor Glazarova: Forognak az évek Galsworthy: Forsyte Saga Győry Dezső: Sorsvirág Hemingway: Afrikai vadásznapló Jaszenszki: Közönyösek összeesküvése 3an: A jégmezők lovagja Jókai Mór: Enyém, tied, övé Krúdy Gyula: N. N. - Útitárs Kaffka Margit: Hangyaboly Leszkov: Az elvarázsolt zarándok London: A beszélő kutya Madách: Az ember tragédiája Móricz Zsigmond: Árvácska Maupassant: Erős mint a halál Maugham: Az ördög sarkantyúja Newerly: Egy boldog élet Olbracht: A hódító Silampää: Jámbor szegények Szergej Censzkij: Halálraítéltek Strug: A sárga kereszt Széchenyi Zsigmond: Elefántország Tömörkény István: Hajnali sötétben Traven: Akasztottak lázadása Tamási Áron: Czímeresek stb-. stb. Jellem- és ízlésfejlesztő, nemes olvas­mányokkal szórakozhat tehát szabad ide­jében dolgozóink tábora. Könyvkiadónk jó szándéka azonban csak akkor járhat teljes sikerrel, ha munkájában az olvasók tömegei, a könyvtárak vezetői, tanítóink és tanárjaink stb. is részt vesznek javas­lataikkal, észrevételeikkel, bírálatukkal. Természetesen jól tudjuk, hogy minden igényt nem elégíthetünk ki, s azt is tud­juk, hogy egyes könyveknél a papírne­hézségek miatt a példányszám nem lesz kielégítő. Kétségtelen, hogy kiadáspoliti­kánk egy időben kissé szűkkeblű volt, sokszor a reprezentatív számok bűvöleté­ben élt. De az eredmények végső soron mégis soha nem látott fejlődést matat­nak, és a múlt évek könyvkiadásának adatai jelentős eredményekről számolnak be. Vitatkozhatunk azon, milyen hibákat követtünk el a múltban, és azon is, hogy van sok javítani való, de hogy elsősorban eredményeink a jellemzők, ez nem lehet vita tárgya, ebben a kérdésben olvasóink mondották ki az ítéletet. A könyv végre hozzáférhető lett ott is és eljutott oda is, ahol valakikor csak kalendáriumot olvastak. Sokat várunk, építő és tárgyilagos kri­tikát, az 1958. szeptember 19-én Nagyme­gyeren és szeptember 27-én Füleken ter­vezett könyvankétoktól. Ezeknek az iro­dalmi ankétoknak színvonalát határozot­tan emelni fogja kiadványaink szerzőinek, személyes jelenléte. Azt akarjuk hallani, mit helyesel, mit kifogásol olvasónk, mivel egészítené ki a tervbe vett kiad­ványok jegyzékét. Minden javaslatot, bí­ráló megjegyzést köszönettel fogadunk, és hisszük, hogy az olvasók széles tábo­rának bekapcsolódása a könyvkiadó mun­kájába arra vezet, hogy még szebb, még értékesebb művekkel gyarapíthatjuk kiad­ványaik sorát. Az utolsó szó joga tehát: az olva­sóéi BOR GYÖGY 15

Next

/
Thumbnails
Contents