A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-07 / 36. szám
MIT MOND HZ OLVASÓ A napokban közölte az A HÉT és az ÜJ SZŐ a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó jövő évi magyar kiadványainak jegyzékét. Ezzel kiadóvállalatunk módot ad arra, hogy megbíráljuk: milyen mértékben szívlelte meg az 1958-as kiadói tervéhez elhangzott kritikát, milyen tanulságokat vont le a tavalyi rozsnyói és tornaijai könyvankétokon az olvasók részéről elhangzott hozzászólásokból. Napjainkban más a könyvkiadók és a könyvterjesztők problémája, mint évtizedekkel ezelőtt. Ma elsősorban nem az eladatlan könyvek készlete aggasztja a kiadót, hanem a papír-gondok és a nyomdai kapacitás elégtelensége, mivel manapság már nem csupán egy szűk réteg vásárol könyvet, hanem a dolgozók tömegei előtt nyílt meg a művelődés lehetősége. Tizenhárom évvel ezelőtt, a felszabadító szovjet hadsereg győzelmével kezdetét vette népünk gazdasági és kulturális felemelkedésének korszaka. Szemtanúi lettünk egy új társadalom születésének, gyermekbetegségeinek, valamint egészséges fejlődésének. És az új társadalom növekedésével együtt, tőle elválaszthatatlanul bontakozott ki kulturális forradalmunk, amelynek eredményeként a kultúra értékei egy szűk réteg monopóliumából az egész nép közkincsévé, mindennapi szükségletévé váltak. Hazánk felszabadulása új utat nyitott az itt létező magyar kultúra, a magyar könyvkiadás fejlődésének. Előbb a Pravda kiadóvállalat tette számunkra hozzáférhetővé a marxista politikai irodalmat, valamint a szovjet szépirodalom legjelentősebb alkotásait. Később ezt a feladatkört a Csemadok kiadója, a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó kiszélesítette szépirodalmi kiadványaival. Majd a kiadóvállalatok szakosítása után a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó n. v. vette át a magyar könyvek kiadását, és ezzel a kiadás színvonalának emelését is. Természetes, hogy elsősorban a szocialista és haladó eszmékkel foglalkozó könyvek kiadását és propagálását szorgalmazzuk. A szocialista irodalom termékeinek terjesztése persze nem azt jelenti, hogy azoknak az íróknak a művei, akik nem a szocialista világnézet szellemében alkottak, nem kerülnek könyvesboltjaink polcaira. Nyilvánvaló azonban, hogy elsősorban azokat a műveket adjuk ki, melyek legtöbbet mondanak épülő szocialista világunkról, mai életünk összefüggéseit a legmélyebben tárják fel olvasóink számára. Ebből a szempontból kell néznünk könyvkiadóink jövő évi terveit, no meg abból a szempontból is, mennyire tudták alkalmazni pártunk XI. kongreszszusának határozatait. A szlovákiai magyar írók és a szlovák, valamint a cseh klasszikusok művei — melyeknek megjelentetése kiadóvállalatunk elsőrendű feladata — már eddig is nem egy könyvsikert jelentettek. Mindez bizonyítja, hogy törekvésünk helyes volt, és hogy olvasóink szeretik, becsülik azokat az írókat, akik a szocializmus, a haladás ügye mellett állnak. A hazai írók művein kívül évente 60— 70 könyvet ad ki a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztősége a csehszlovák — magyar kultúregyezmény alapján a magyar, orosz és a világirodalom klasszikusainak munkáiból, — magyarországi könyvkiadókkal közös kiadásban. E kiadványokból nem hiányoznak a szovjet és a nyugati klasszikusok és ma élő haladó írók művei, sőt az ifjúsági, valamint a gyermekirodalom remekei sem. Ma már senki sem állíthatja nálunk, hogy könyveink drágák, vagy hogy a magyar nyelvű kiadványok drágábbak, mint a cseh vagy a szlovák nyelven kiadott könyvek. Kiadványaink évi átlagára 12.— Kcs. És a Magyar Könyvbarátok köre sorozatában megjelenő tagilletmény könyveinek árát is 1958 január elsejétől kötetenként 12.— Kcs-ra szállította le az SZSZK. Sőt, az MKBK rendkívüli sorozatában megjelenő többi kiadványok is a tagok számára 4 — 6 Kcs-szel olcsóbbak, mint azok bolti ára. És emellett magyar nyelvű kiadványaink külalakja, technikai kivitelezése hónapról hónapra javul. Aki járt külföldön, akár csak a szomszédos nyugati országokban, saját szemével láthatta, hogy ott a könyvek viszonylag nagyon drágák. Míg nálunk a könyvek ára, akár klasszikus, akár mai író művéről van szó, nem a könyvek példányszámától, hanem lényegében a nyomtatott ívek számától függ, és az 1938. évi árindexet véve alapul, a könyv ma a legolcsóbb árucikkek közé tartozik. Tavaly júliusban mind a rozsnyói, mind a tornaijai könyvankétunkon olvasóink azt kívánták, legyen kiadói tervünk színesebb, tartalmazzon több kalandos útleírást, riportsorozatot, történelmi regényt, ifjúsági regényt és ismeretterjesztő művet, főleg az ifjúság számára. Olvasóink kívánságait megpróbáltuk érvényesíteni még az 1958-as kiadói tervünkben. Nem értjük azonban, hogyan lehetséges akkor, hogy olyan kiadványaink mint: Sztrókay Kísérletező könyv, Botond-Bolics György: Ha felszáll a köd (melyről a kritika azt állította, hogy ez a mű azokhoz a könyvekhez tartozik, melyek nem fognak soká a könyvesboltokban porosodni), Zúbek: Dr. Jesenius, Bozena Némcová: Falu a Sumavában stb. bizony nem fogynak elképzelésünknek megfelelően. Könyvkiadásunk egyre színesebbé, gazdagabbá és sokrétűbbé válását bizonyítja az A HÉT 34. számában közzétett kiadói program, amely a magyarországi kiadóvállalatokkal közösen kiadott művekkel egészül ki. így pl.: Aszlányi Károly: Hét pofon — Aludni is tilos Berkesi András: Októberi vihar folytatása, Bugyonnij: A megtett út Bubin: A szerelem szentsége Capek: Meteor Darvas József: Októberi köd Dickens: Nickleby Miklós De Amicis: Carmela Dumas: Ascanio Dumitriu: Családi krónika Erenburg: A kommünard pipája Feuchtwanger: A siker Fjodorov: Partizánok élén Fegyin: Fivérek Forbáth Imre: Mikor a nétaa beszélni kezd \ France A.: Rózsafabútor Glazarova: Forognak az évek Galsworthy: Forsyte Saga Győry Dezső: Sorsvirág Hemingway: Afrikai vadásznapló Jaszenszki: Közönyösek összeesküvése 3an: A jégmezők lovagja Jókai Mór: Enyém, tied, övé Krúdy Gyula: N. N. - Útitárs Kaffka Margit: Hangyaboly Leszkov: Az elvarázsolt zarándok London: A beszélő kutya Madách: Az ember tragédiája Móricz Zsigmond: Árvácska Maupassant: Erős mint a halál Maugham: Az ördög sarkantyúja Newerly: Egy boldog élet Olbracht: A hódító Silampää: Jámbor szegények Szergej Censzkij: Halálraítéltek Strug: A sárga kereszt Széchenyi Zsigmond: Elefántország Tömörkény István: Hajnali sötétben Traven: Akasztottak lázadása Tamási Áron: Czímeresek stb-. stb. Jellem- és ízlésfejlesztő, nemes olvasmányokkal szórakozhat tehát szabad idejében dolgozóink tábora. Könyvkiadónk jó szándéka azonban csak akkor járhat teljes sikerrel, ha munkájában az olvasók tömegei, a könyvtárak vezetői, tanítóink és tanárjaink stb. is részt vesznek javaslataikkal, észrevételeikkel, bírálatukkal. Természetesen jól tudjuk, hogy minden igényt nem elégíthetünk ki, s azt is tudjuk, hogy egyes könyveknél a papírnehézségek miatt a példányszám nem lesz kielégítő. Kétségtelen, hogy kiadáspolitikánk egy időben kissé szűkkeblű volt, sokszor a reprezentatív számok bűvöletében élt. De az eredmények végső soron mégis soha nem látott fejlődést matatnak, és a múlt évek könyvkiadásának adatai jelentős eredményekről számolnak be. Vitatkozhatunk azon, milyen hibákat követtünk el a múltban, és azon is, hogy van sok javítani való, de hogy elsősorban eredményeink a jellemzők, ez nem lehet vita tárgya, ebben a kérdésben olvasóink mondották ki az ítéletet. A könyv végre hozzáférhető lett ott is és eljutott oda is, ahol valakikor csak kalendáriumot olvastak. Sokat várunk, építő és tárgyilagos kritikát, az 1958. szeptember 19-én Nagymegyeren és szeptember 27-én Füleken tervezett könyvankétoktól. Ezeknek az irodalmi ankétoknak színvonalát határozottan emelni fogja kiadványaink szerzőinek, személyes jelenléte. Azt akarjuk hallani, mit helyesel, mit kifogásol olvasónk, mivel egészítené ki a tervbe vett kiadványok jegyzékét. Minden javaslatot, bíráló megjegyzést köszönettel fogadunk, és hisszük, hogy az olvasók széles táborának bekapcsolódása a könyvkiadó munkájába arra vezet, hogy még szebb, még értékesebb művekkel gyarapíthatjuk kiadványaik sorát. Az utolsó szó joga tehát: az olvasóéi BOR GYÖGY 15