A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-07 / 36. szám

Legyetek éberek... Valóság volt mindez, vagy borzalmas álom? Valóság volt! — De új nap int_a_Jétliatáron, a téboly és szenny - fölöttünk elviharzik, — szabad ember, a tiszta fényben mosd meg arcod. Szerettelek titeket, emberek! Legyetek éberek! Ezek voltak Julius Fuélk végrendeletének szavai. Az a férfiú vetette őket papírra komor börtöncellájában, aki e?|ész életét e néhány szó mély tartalmának szentelte. Fucík alakja élö legenda lett. Valóságos, nem misztikus legenda, a testben-lélekben gazdag, nemes erkölcsű eszményi hős élő és ihlető példaképe. „Mindig elevenen előttem áll Julius Fucík szellemileg és fizikailag gyönyörű termete, a gáncs és félelem nélküli lovag, a szellemes és csipkelődő vitatárs. Látom öt: még mindig fiatal, mindig optimista, szereti a jókedvét, az életet, az embereket" — emlékezik meg halhatatlan barátjáról Václav Kopecky. Igen, Fűtik szerette az életet és az embereket, és ez a szeretet egész pompás lényét áthatotta olyannyira, hogy élete az emberek, a hétköznapok munkásemberei, dolgozói életének megváltoztatásáért, a munkáscsaládok otthonaiba' beköltöző örömért folyO harcban testesült meg. Éppen ezért Fucík, az Ember, a Kommunista, a Hös, a Hazafi nemcsak a cseh nemzeté, melyhez szívvel-lélekkel tartozott, hanem másoké is. az egész nemzetközi proletárcsaládé, a békemozgalom hóseié, a szocialista országépítés befejezésén dolgozóké éppúgy, mint a gyermekeik jövőjéért aggódó anyáké világszerte. Fuélk egyben példaképe a népet szolgáló, a haladó, tudományos világnézetet valló és a nemes cél elérésében megalkuvást és megtorpanást nem ismerő, nagy műveltségű értelmiséginek. Mint újságíró és harcos publicista pedig az ellenséggel folytatott vitázás, q propaganda mestere. Ötvenöt éves lenne ma Julius Fuélk, ha tizenöt évvel ezelőtt, 1943. szeptember 8-én nem oltotta volna ki a gyűlölt ellenség kivégző osztagénak sortüze nemes életét. Fuélk Prága Smichov kerületében látta meg a napvilágot. 1903. február 23-án született. A jóeszű fiúcska az elemi iskola 5. osztályának elvégzése után Pilzenbe kerül az ottani cseh reáliskolába. Éles esze, ítélőképessége, önálló gondolkodása már az iskola padjaiban megnyilvánult. Ötödikes gimnazista korában például iskolai dolgozatában így fejtegeti Husz János jelentőségét a cseh irodalom és nemzet felvirágoztatásában. „Nem vonom vissza 1" Ez a konstanzi zsinaton elhangzott néhány szó fejezi ki az izző lelkületű prédikátor és mindenekelőtt törhetetlen és joga mellett mindig szilárdan kiálló cseh lelkületét" — kezdődik említett dolgozata. A családban élő erős nemzeti és demokratikus hagyományok, Fuélk és a proletárnegyedek lakúinak bensóséges viszonya hat forradalmi egyéniségének kialakulására. Mint cseh hazafi és a művelődési lelkes híve egyre inkább a munkásosztály, a proletariátus felé vonzódik. Már a középiskola padjaiban meggyőződéses materialista, tizenhat éves korában kilép az egyházból. Két évvel később a marxista világnézetet valló Fuélk belép Csehszlovákia éppen megalakuló Kommunista Pártjába. Együttműködik a kommunista sajtóval és 1925 Ota a párt központi lapjának, a Rudé právo-nak munkatársa. 1929-ben pedig a Tvorba politikai és társadalmi szemle szerkesztője lesz. 1929-ben az észak-csehországi bányász sztrájk részvevői körében tölt sok időt: részt vesz a küzdelmekben, sztrájkör-A 267-es reila ségekben; tudósításaiban és riportjaiban (jelentős részüket a rendőrség elkobozta vagy a cenzúra törölte) az élni akaró munkásság, munkanélküliek élethalálharcáról beszél, ostorozza a burzsoá államapparátus kegyetlen beavatkozását és a sztrájktörök aljasságát. Fuélk életében fordulópontot jelent első látogatása a Szovjetunióban. Egy munkásküldöttséget vezetett 1930-ban. Bejárta a Szovjetunió nevezetes részeit, sokat időzött Szovjet-Kirgiziában, járt Frunzéban a csehszlovák interhelpósok között, és néhány hónapi élményeit riportkönyvekben dolgozta fel (Ahol a ma már a múlté, Drága föld stb.). Mi ragadta meg figyelmét a Szovjetunióban, mindjárt az első riportjában kifejti: Hösök és hősiesség. „Hős az az ember, aki a döntő pillanatban minden erejét latba veti, hogy megtegye azt, aimit az emberiség érdekében tennie kell . . . Mindezek a hősök eltérnek a burzsoázia által kigondolt hősi eszménytől. Túlságosan egyszerűek és természetesek. Igen. hősiességük mindössze ennyi: mindent latba vetnek, hogy megtegyék, amit az elhatározó pillanatban tenniük kell." Fuélk gyermeki rajongással • írt a látottakról: a szovjet emberek nehéz küzdelmeiber. és hagy áldozatokat követelő lépéseiben meglátta a jövő győzelmét. Az uralkodó csehszlovák burzsoáziának persze nem tetszett Fuélk lelkes propagandamunkája. Nem akarta, hogy megtudják az emberek, mi történik a Szovjetunióban. Négv hónapi szigorított fogházzal „jutalmazta" Fuéikot szovjetunióbeli riportjaiért. Ez már a második börtönbüntetése volt. 1932-ben bevonult katonának, de a tisztiiskolákból kommunista agitáció miatt kiakolbolitják. Nem érintkezhet a katonákkal, nem fedheti fel előttük kilétét és nem találkozhat a kommunistákkal. Természetesen írnia sem szabad. Fuéikot azonban nem tudták elhallgattatni. 1933-ban leszerel. Mindenütt ott van, ahol a munkásosztály élete pezseg (bányászsztrájkok, duchcovi eset, munkanélküliek tüntetései). Vádlók és vádlottak című szellemes és művészi erejű riportjában az utóbbiak helyére az előbbieket ültetni. Mondottuk: Fuélk szerette nemzetét és mindenkor megmaradt csehnek. Ezért kétszeresen fájt neki a cseh burzsoázia gálád hazaárulása. ..Történelmünk legdicsöbb lapjain igazságos törvény elgondolói és harcosai születnek. minden laoján az igazságért, azaz az emberek új. tökéletes kapcsolatáért harcolnak, Ezeknek az eszményeknek nevében új győzelmeket arattunk és sok vereséget szenvedtünk. De, ha le is vertek minket, a történelem azért még nem állt meg: a cseh nemzettel nem végeztek. Nem az első eset, hogv valaki erkölcsi összeomlásunkat szeretné látni, amely megoecsételt végünket jelentené. Egv ellenséqünk sem élte meg végünket" — Iria 1938. december 1-én a Cin-ben. Ezzel a lelkes hittel kapcsolódik be az illegális Dártmunkába a német megszállás idején. Férfiak hősök kellettek, olyanok, amilyenekről a Szovjetunióból valö hazaérkezése után 1931-ben Irt. Fufík tudta, hogy az életét kockáztatja, de a kommunista nem futamodhat meg a csatából. Mint a párt illegális központi bizottságának tagía letartóztatásáig nagy szerepet játszott abban, hoqy a leiqázott nép az illegális sajtóból tudomást szerezzen az igazságról, az eseményekről, helyesen tájékozódjék a Szovjetunióról és ezzel megőrizze forradalmi lekületét és az igazság gvözelmébe vetett hitét. Petschek palota, Pankrác. Egy élet kálváriáia. Fuílk vállalja. Nem a kínzott, a kínzók fáradnak bele. Ők4

vad mészárosmunkát végeznek, de a győzelem áldozatuké. A szolidaritás a közös cél eavsége, a győzelembe vetett hit mennyire egové tudja kovácsolni az embereket. 1943. május 1. A börtönben — de mégis lelkeket-szlveket emelő ünnep. Fuélk seiti eovéni véazetét, de a jól végzett munka tudatával, büszkén és férfiasan készül fel az utolsó útra. Gazdag életének számadásét végrendelete. az Üzenet az élőknek fejezi ki. Tudta előre, mi következik, de azt is, hogy az Élet nem pusztítható el. 1939-ben megkezdett regényének előszavában írta: „A leiünk fölött járó szöges cipők eltaposhatnak bennünket. Széttiporhatnak — véletlenül vagy kedvtelésből —, mi ezt jól tudjuk. Ne gondold. Illegalitásban 1940—41-ben hogy félünk tőle. Nem mind sarjadunk ki. és nem mind pusztulunk el. Ezt ls tudjuk, ez éltet minket. Hullámzó dús kalászok borítják el majd a sirhalmokat. Elfeledik a sírokat, elfeledik a sok szorongást és bánatot — csak a termés mondja a mi nevünkben — élők és holtak nevében: vegyétek és egyétek, mert ez a mi testünk! Tudjuk ezt, és ezért élünk." . Fuélk életéről könyveket, színdarabokat Írtak. Nemcsak nálunk. Csehszlovákiától a Szovjetunióig és Kínéig mindenütt, ahol ismerték nevét és egyéniségét. Az ifjúság, az újságírók, a kommunista harcosok követendő példaképeként áll előttük gyönyörű, férfias alakja, emberi erényekben, erkölcsi szépségben gazdag élete. Tizenöt évvel ezelőtt végeztek vele gyilkosai. A történelem azóta elsöpörte őket. De Fuélk és müve, melyért harcolt és életét áldozta, él és halhatatlan. Virágzik és a szocializmus befejezése felé halad hazája, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság. A nemzetével együtt, egy hazában élő többi nemzetiségek — melyekről valaha kijelentette, hogy közös ellenségük van a cseh dolgozókkal: az imperialista cseh burzsoázia — szintén virágzanak és építik közös, szocialista hazájukat. Fuélk rokonszenvezett a hazai magyar baloldali elemekkel, különösen prágai kommunista diákokkal, hisz velük együtt egy célért küzdött: a szocialista jövőért. Ismeretlen és jeltelen sírjára még egy virágcsokrot sem helyezhet el a nemzet, a harcostársak, követői kegyelete. De tisztelettel adózhatunk emlékének, ha teljesítjük végrendeletét, végzetének betelte előtt a börtöncellában papírra vetett utolsó szavait: „Egyre kérlek, ti, akik majd túlélitek azt az időt, ne felejtsetek. .. mindenki, aki hűségesen élt a jövőnek és aki a jövő szépségéért esett el, márványba véste alakját, és mindenki, aki a múlt porából akart gátat emelni a forradalom áradatának, pudvás fából faragott figura akkor ls, ha talán vállán a méltóság rangjelzése csillog .. ." „Legyetek éberek!" Lorlncz László J. Fuélk Alma-Atában 1934-ben