A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-17 / 33. szám

AZ ÍRÁS REGÉNYE Az írás, a gondolat láthatd formában való megörökítése hosszas, sokévezredes vándorutat tett meg, amíg a napjainkban használt ábécé alakját magára öltötte. Az írás legősibb formája a tárgyírás: a tilalomfa, a sírokon elhelyezett kő,- a kocsma• ajtók fölé akasztott gyaluforgács vagy borókaág mind-mind ennek az ösformának fennmaradt megnyilvánulásai. A tárgyírás után jelentkező képírás már haladottabb formát jelent: ez az „írásmód" meglehetősen primitíven, ott van még most is, ahol az ősember lakott, homályos barlangok falain, s néha egész történeteket mesél, amelyek titkát nagy nehézséggel ugyan, de sikerült megfejtenie a tudománynak. A képírás még távol áll a szavaktól, a betűktől, de már fejlett forma. Olyan ez az írás, mint a képrejtvény, amellyel gyermekkorunkban szívesen elszórakoztunk. A csomózás, amely abból áll, hogy egy faháncsból készült kötelet bizonyos meghatározott szabályok szerint összebogoztak, a karok, hátak, lábak tetoválása, a rovásírás, melyet néhány évtizede pásztoraink még használtak, ugyancsak az ősi írás egy-egy formáját jelentik. A régi népek írásmódjai közül legelőször a kínaival kell foglalkoznunk. A monda szerint a kínai írást i. e. 2700 körül találták fel. Az első, már haladottabb szempontok szerint alkalmazott jelek hasonlatosak a morse szaggatott vonalkáihoz, amelyeket különféle módon raktak egymás mellé, s minden három-négy vonás valamit jelent. Ezek tehát még mindig nem betűk, csak szavak. Az elvont fogalmakat jelentő szavakat az eddigi szavakból állították elő. A szavaknak ilyen módon való szaporodása hozta magával, hogy az i. e. XVIII. században a kínai tudósoknak 50 000 szót kellett megtanulniok. Még időszámításunk fordulópontján is több ezret tett kr a kínai betűk száma, s még ma is az ábécé néhány száz szóból áll, s jelenleg is igen komoly munka folyik, hogy a rengeteg szót csökkentsék. A kínai írás egyszerűsítésére nagy hatást gyakorolt a selyem feltalálása. Amikor már selyemre kezdtek írni, az addigi vonalkák megváltoztak s bizonyos rendszerbe kapcsolódtak. A kínai írás nem úgy halad egy-A-ZLUí^f&S^HU/^ibrr, Egyiptomi hieroglifek más melletti sorokban, mint nálunk, hanem oszlopokban lefelé. I. e. 105 körül feltalálták a papirost, amely újobb lendületet adott a kínai írás egyszerűsítésének és rendszerbe foglalásának. A papír Kínából indult el európai vándorútjára. Az írás egy különleges alakja, az ékírás, az emberiség bölcsöhelyéröl, Mezopotámiából, Bábel és Asszíria földjéről származott. Az itt élő népeknek nagy szerepe van az emberiség fejlődésében. írásuk betűből és szóból állt. Minden szónak meg volt a maga formája, vonalaik már szögletesek voltak. Az írásjelek száma itt is sok, amely évszázadok során 600-ról 400-ra. majd végül 113-ra csökkent. Az írás itteni hordozója az agyagtábla. Ebbe ékelték belé a szavakat. Már ezek a népek a mi sorvezetésünket használták, s a táblának mindkét oldalára írtak, mégpedig olyan apró betűkkel, hogy a szövegeket csak nagyító segítségével lehet kibetűzni A kész táblákat kemencében égették, hogy tartós legyen, s ha egy hosszabb írást nem fejeztek be, nedves ronggyal takarták le. hogy puha maradjon. Itt már jelentkeztek iskolák, ahol — természetesen csak a gazdagabbak számára —, az írás és olvasás tudományát tanították. Igen érdekes, hogy az oktatói pályán nők is működtek. Az ősi kultúra e bölcsője i. e. 401-ben szétbomlott, írása azonban fennmaradt, s a tudomány megfejtette, úgy, hogy e népek történelme számunkra nem titok. Az egyiptomi írás minden addiginál egységesebben, szinte készen jelentkezett. A kép az egyiptomiaknál nagy szerepet játszott. A legrégibb írás-emlék i. e. a negyedik évezredből származik, anyaga kő, s rajta kép- és szójegy váltakozik. Érdekes néhány képet ismertetni: a könnyező szem sírást, a kifeszített szárnyú madár röpülést jelentett, amíg a futást, sietést térdben keresztbe hajtott láb jelentette. A rajzok olykor művészi érzékről tanúskodtak. Igen érdekes, hogy külön 24 betűből álló ábécéjük is volt. Voltak ugyanis egyes dolgok, elvont fogalmak, névelők, névutók, amelyeket képekben kifejezni nem lehetett. Megalkották tehát a szó- és a betűírást, amelyet azonban — bizonyára az ősök iránt való tiszteletből — kevésbé használták. Sok fennmaradt emléken a kép és betű, vála•mint a szóírás egymás mellett menetelt. A szó és betűk náluk a képnek egyszerüsí-Vi3< wíHi ialA^A AA i>jk <> i =3«a- u km *a m At <Í3A A±A díJ A2? 11 <0 AI31A+ A^At Babiloni ékírás tett formája; a járás például lábhoz hasonló, de már igeti egyszerű vonal. A hieroglifák — így nevezik az egyiptomiak írását — ma már nem megfejthetetlenek — a tudomány ismeri jelentésüket. A föníciai ábécé 22 betűből állt. A görögök írása ebből fejlődött ki, hogy majd a rómaiakon keresztül kialakuljon a latin írás, amelyet használunk. A görög írás legrégibb alakja i. e. a VII. századból maradt fenn. A görögök a föníciai írást a görög beszéd szerint alkalmazták. I. e. 403-ban Athénben már a törvényeket ezekkel a betűkkel adták ki. Az írás nem papiroson, hanem papiruszon történik, amely tulajdonképpen egyiptomi találmány. A görögök azonban egy újítást alkalmaztak, mégpedig azt, hogy amíg az egyiptomiak 40 — 50 méteres tekercseket csináltak, ők a papiruszokat 6—8 méteres darabokra vágták jel, úgy csavarták össze. Majd rájöttek, hogy még az is nagy s kezelése nehézkes, ezért a nagy alakot csak terjedelmesebb műveknél használták, kisebb írások a jelenlegi könyvek alakját vették fel. A rómaiak, betűrendszerük kialakításánál, a görög rendszert használták fel. A görög vonalakat egyszerűsítették — a római lélek mindig egyszerű volt. Romulus síremléke az első latin írású emlék i. e. 600 tájáról. Az írás a rómaiaknál szinte nyomdaszerű jelleget öltött. Szerették az írást, olvasást, könyvkiadási tevékenységüket törvényekkel szabályozták. Görög rabszolgák ezrei másolták a papírtekercseket. Divatba jött a pergamen is. A Pergamon városából származó anyagot, amely szamárbörböl készült, táblaként használják. Bevezették az illusztrációt. Maradt feljegyzés arról, hogy volt egy könyv, amely 700 író arcképét tartalmazta. Egyesek hatalmas könyvtárakra tettek szert. Serimás Sammonicus, Gordiniánus császár nevelője 62 ezer könyvet mondott magáénak. Az első nyilvános könyvtárat Cézár alapította. A IV. században Rómának már nyilvános könyvtára volt. A könyv hadizsákmánynak számított. A rómaiak, amerre jártak, összeszedték a királyok könyvtárait és Rómába hurcolták. De amerre a római légiók elhaladtak, betűik is elterjedtek. Igaz, hogy közben átalakuláson mentek át. A. germán lélek — eltérően a római egyszerűségtől — gótikus betűket alakított ki magának. Diiléses, kanyargós betűk. A népek nagy része azonban hü maradt a római betűk egyszerűségéhez. A kereszténység elterjedésével az írás új lendületet vett. Spanyolországtól egészen Angliáig mindenütt kolostorok százai léte-RCJ adum rß autí m öitto ílli8-t# TrU fűithim a rcfare auguftorut *uribfmur uniurrfus oibia. ötfc Drfm pno prima fatta tft apfibr frrit rrri no. Jft tbar omro ui ^pbtttmrrfinguli in fuä nuuatf.jftfctöir autc ft lofrplj a gaülra Dt riuitatr nasartt^ iniuüe * am riuiratí Dauiö que uocat brttjlrf-Mutatvány Gutenberg bibliájából sültek. Fulda apátja, Hrabanus Maurus bevezette az írás és olvasás rendszeres oktatását. 856 körül történt ez. Oj, eredeti könyv kevés van, inkább a másoláson van a hangsúly. Sok időbe telik egy-egy könyv lemásolása. Az Üjtestamentumot egy és fél esztendő alatt írták le. Az írás tudománya hosszú századokon keresztül a kolostorokban maradt. Nagy Károly csak a nevét tudta lejegyezni. Még a költök sem írtak. Diktáltak. így Wolfram von Eschenbach, valamint Ulrich von Lichtenstein verseiket tollba mondták. Itáliában csak a XIII. században nyíltak meg az első írást és olvasást tanító iskolák. Jött a reneszánsz. Még mindig a kódexek, az írott könyvek százada uralkodott. Ekkor már — 500 éve ennek — Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást. A kézírás hosszú vándorútja véget ért. Megkezdődik az írás gépesítése. HOLLÓ ERNŐ A csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális •lelllapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős: Egri Viktor főszerkesztő. Megjelenik minden vasárnap Kiadja a Csehszlovákiai Maqvar Dolqozók Kultúregyesülete. Bratislava Miercvé nám. 3—4. telefon 220-59. Szerkesztőség: Bratislava. Jesenského 7. Telefon •ŐI-04 Postafiók C-181. Terjeszti a Postai I rl>ios7olgátat Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nvomja a Prsvdí nvomdaváltalat Bratislava. Jesenského 12 Coves szám ára 150 Kis előfizetési dl; fél évre 39 — Kés ogész évre 78— Kis A-* 3548 16