A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-29 / 26. szám

SOMODI lépett fel, amely már nem csupán jó szán­dékról és igyekezetről tanúskodott. Egy-egy műsorszámuk kompozícióján és eszmei mondanivalóján még csiszolni kell, azonban játékuk így is olyan színvonalas volt, hogy méltán nyerte meg a közönség elismerését. A gyakran felzúgó taps a berzétei, a der­női, a várhosszúréti, a krasznahorkavár­aljai, a lucskai, a pelsőci, a rozsnyórudnai, a szilicei, a borzovai, a szalóci és a többi csoport tagjainak egyaránt szólt. Mind­annyian nagy igyekezettel és szép teljesít­ménnyel járultak hozzá a járási dal- és táncünnepély sikeréhez. A kilencvenhárom éves rozsnyói ének­kar a Csemadok énekkarai között kétség­telenül a leggazdagabb hagyományokkal rendelkezik. Zselizen azonban alaposan össze kell szedniök magukat, hogy az Or­szág Dal- és Táncünnepélyen hagyomá­nyaikhoz méltóan szerepelhessenek. Tavaly mintegy kétezren voltak a gom­baszögi Csemadok-napom. Idén az időjárás szeszélye miatt e szám jóval kevesebb volt. A csoportok játéka azonban a tavalyihoz mérter. határozott fejlődést mutatott. Igaz, jelenleg a kevesebb több lett volna, s hogy nem így történt, ez a rendezőség hibája. Nem lehet ugyanis három-négy órán át azonos műsorzsámokkal szóra­koztatni a közönséget. Sajnos, Gombaszö­gön mégis ez történt. Nem csoda hát, ha az utolsó számoknak, amelyek a legjob­bak közé tartoztak, alig volt nézőjük. S ha már arról írunk, mire kell jobban vi­gyázni, itt említjük meg, hogy a jövőben olyan magyartalanul megírt plakátokat sem szabad kinyomtatni, mint a jelen eset­ben. Nemcsak népművészetünket — nyel­vünket is ápolnunk kell! BALÁZS BÉLA korwaf oszlás". a somodi mezőgazdasági la együttesének cselekményes tánca Mozgalmas volt a június 15-i vasárnap a szepsi járás Somodi községében. A Cse­madok járási szervezete a somodi kastély parkjában rendezte meg évi szokásos dal-és táncünnepélyét. Szabadtéri ünnepségek rendezésére kiválóan alkalmas ez a tíz hektárnál is nagyobb kiterjedésű, kőfallal körülkerített, hatalmas park. A fák ár­nyas lombjai ernyőként hajolnak a feldí­szített szabadtéri színpadra. Szép napos idő van. Légárt Ferenc, a Csemadok járási elnökének megnyitó sza­vai után Barna Mária, a somodi mezőgaz­dasági számviteli iskola tehetséges sza­valója adott elő egy székely népballadát. A szépszámú közönség elményedve követte az előadó tiszta kiejtésű szavait. Juhász Terka, a tornai általános iökola növendé­ke Hviezdoslav szonettjeit szavalta Rácz Olivér kitűnő fordításában. A költö békét csendítő, örökbecsű szavai figyelmeztetően hatottak a hallgatókra. A műsor zömét időben és a szereplők tömegében is többnyire a népi táncok kü­lönféle változatai töltötték ki. Legnagyobb sikert a somodi helyi szervezet tánccso­portja ért el. A táncolók igyekezetén kí­vül Erős Pálné, sjzinai tanítónő hozzáérté­sét dicséri a Ruhamosás a patakon című cselekményes tánc megérdemelt sikere. Nemcsak az egyszerű és mégis pompásan ható í-riéses népviseletükkel tűntek ki a sulykolást szemléltető, mezítlábas lányok, de mozgásukban is volt valami művészies könnyedség, ami az ilyen szemlékeri még elég ritkán látható. Hasonló igyekezet és törekvés látszott a többi csoport részéről is, melyeknek ve­zetőit, így a szádalmási hatvanöt éves Kéri mamát — ahogy maguk közt neve­zik —, a szepsi Kostyánszky Irént, á csécsi Vanyó Jolánt odaadó munkájukért csak a dicséret hangján említhetjük. Ha helyenként még sok is a csiszolni való, az egyes csoportok táncain, megvan a biz­tosíték arra, hogy a jövőben még sokkal szebb eredményeket érhetnek el. A somodi mezőgazdasági iskola leány­csoportja, melyet Ficzeire Kató tanított be a Pletyka és a Kukoricafosztás című tán­cokra, főként temperamentumával emelke­dett ki a többi csoport közül. A Kukorica­fosztás változatosságával, valamint azzal, hogy máig is divatos népszokásokat ele­venít meg a színpadon, sokkal mutatósabb volt, mint az előző táncuk, ahol az ének­lés kifullasztotta őket. Ez több csoport táncteljesítményének értékét is érzékenyen csökkentette, mégis elismeréssel kell szól­ni Kovács Erzsébet szesztai, Ferenc Imré­né szepsi és Nagy Aranka tornai tanítónők táncosairól, valamint az alsómecenzéfi ipari tanonciskola szlovák fiútáncáról. Ne­velőjük, Guman elvtárs éleszti bennük a jánosíki táncos kedvet. Soltész Mária tornai tanuló néhány nép­dal eléneklésével nagyszerű hangjára hívta fel a közönség figyelmét. A két szepsi lány, Somodi Emmi és Szűcs Erzsébet fel­lépése is határozott tehetségről tanúsko­dott, de még sokat kell csiszolniuk rész­ben énekléstechnikai, részben nyelvi kiej­tésbeli hibájukon. Balogh Margot gombosi tanítónő, a Csemadok szepsi helyi szervezetének szólistája melegcsengésü szoprán hangján előadott tréfés nép­dalaival ez akalommal is beférkőzött a kö­zönség szívébe. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a Csemadok vezetői csak elismerést érde­melnek az ilyen ünnepségek rendezéséért, mert a bemutatókkal nem egy tehetségre hívják fel figyelmünket, akivel a jövőben behatóbban kell foglalkoznunk, és nem egy csoport életét tárják elénk, amely a szo­cialista népi kultúra területén kitűnő munkát végez, KOVÁCS BÉLA Kél CSEMADOK- nap GOMBASZÖG Licei fiatalok tánca a gombaszögi Csema­dok- lapon A rozsnyói járás Csemadok-csoportjai június 14-én és 15-én Gombaszögön ren­dezték meg a hagyományos Csemadok-na­pot. Noha az időjárás nem volt a legked­vezőbb a természeti szépségekbei rend­kívül gazdag, nemrég felfedezett cseppkő­barlangnál százával gyűltök össze az em­berek, hogy láthassák a sokat ígérő já­rási dal- és táncünnepélyt. Több 'árási Csemadok-nap megtekintése után mi is különös érdeklődéssel mentünk Gombaszögre, hogy részt vegyünk a rozs­nyói járás számos, jól dolgozó helyi cso­portjának seregszemléjén. Kíváncsiak vol­tunk, vajon hogy készültek fel a második országos dal- és táncünnepélyre a licei és rozsnyói csoportok tagjai. Mindkét helyi csoport nagy várakozás­sal készül Zselízre. Ez meglátszott játé­kukon is. Táncaik kidolgozottak, s az ala­pos gyakorlás jegyeit viselik magukon. Egy kis csiszolás, természetesen még itt is elkelne. Más a helyzet a rozsnyóiak énekkarával. Itt nemcsak a műsorszámok tökéletesítésére, de a felvonulásra és az elhelyezkedésre is több gondot kellene for­dítani. Nem tudjuk, milyen az ünnepi öl­tözetük, de amelyben Gombaszögön fellép­tek, Zselizen nem felelne meg. Túlzás lenne a mértéktelen dicséret. Azt azonban elöljáróban is nyugodtan elmond­hatjuk, hogy a Zselizre készülőkön kívül a többi csoport is számos olyan műsorral

Next

/
Thumbnails
Contents