A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-22 / 25. szám

Sarj József és felesége letartóztatásukkor búcsúznak kisebbik fiuktól Szakolczay Julcsát, Esztler barátnőjét szembesítik özv. Solymosinéval A fekete bataillon Újszerű témájánál és érdekes kivitelénél fogva is figyelemre méltó cseh film. Hőse egy fiatal cseh fiú, Václav MaljÁ egy azok közül, akik kalandvágyból elhagyták Csehszlovákiát és beléptek a francia idegenlégióba. Václavot Vietnamban vetették be. Nem sok idő telik bele és szertefoszlik naiv illúziója az elképzelt kalandos, kellemes életről. A kemény katonai szolgálat a dzsungel embertelen forróságában, a mindennapos életveszély, a bennszülöttek kegyetlen irtása teljesen kijózanítja. Az idegenlégió katonái között, akik különböző okokból hagyták el hazájukat, igen sok sötét múltú egyén is található. Ilyen Wolf hadnagy, a volt SS-tiszt, aki a protektorátus idején Václav szülővárosában, Pilzenben teljesített szolgálatot. Václav felismerte benne apja és testvére gyilkosát. Tudatára ébred, hogy rossz oldalon harcol, együtt küzd a fasisztákkal. Elhatározza, hogy megöli apja gyilkosát és aztán valami módon néhány társával együtt megszökik és átáll a felszabadító hadsereghez. Terve azonban nem sikerül, és mint annyi kalandvágyó fiatal, Václav is elpusztul az idegen érdekekért... A Vladimír Cech által rendezett filmnek nagy hatását fokozza az is, hogy a szereplők valóban különböző nemzetiségűek. így Václav - J. MareS mellett ott látjuk a német Günther Simont (a Thälmann című film címszereplője) s a lengyel Tadeusz Schmidtet, a francia, valamint olasz szerepjők tömegét. A szereplők mindegyike saját anyanyelvén beszél! A magasszínvonalú fényképezés R. Miliő munkája, aki sok felvételt múlt évi ázsiai útján a helyszínen készített. SIMKÖ MARGIT 7 A nagy per, mely ezer éve folyik és még sincs vége. Ez a teljes elme Eötvös Károly ügyvéd, államférfi és író háromkötetes dokumentációs munkájának. A mü a múlt század nyolcvanas éveiben Magyarországon, sőt egész Európában nagy feltűnést keltett tiszaeszlári vérvád bírósági eljárásának teljes anyagát képezi, melyet most az osztrák filmgyártás G. W. Pabst kitűnő rendezésében filmesített meg. A vérvád a régi rómaiaknál az új vallást követő keresztények ellen felhasznált babonás néphit, mely addig tartott, míg a keresztény hit államvallássá nem lett. Később a zsidók és a reformált vallások követői ellen lobbant fel Európa minden táján, és egyes politikai csoportoknak igen hathatós segítséget nyújtott céljaik elérésében és a közvélemény figyelmének ezen üzelmekről való elterelésében. Sólymosi Eszterhez, az alig tizennégy éves kis cselédlányhoz gazdasszonya kegyetlen és rossz. A szerencsétlen lányka a Tiszába öli magát. Az eseményt három nap választja el a zsidó húsvéttól, eeért a faluban elterjed a hír, hogy Esztert a zsidók ölték meg, mert véré szükséges rituális szertartásaikhoz. A nép józanabb tagjai hiába intik a lakosságot önfegyelemre, a lavina megindul és tömegesen tartóztatják le a zsidókat, köztük Sarf templomszolgát is, kinek tizenhárom éves fiát a megyei urak és a csendőrség ígérgetéssel és megfélemlítéssel hamis tanúságtételre kényszerítik. A gyermek vallja, miszerint saját szemével látta, amint apja elvágta Eszter nyakát. Már egy éve kínozzák a bebörtönzött zsidókat, mikor Eötvös Károly, a felvilágosodott humanista veszi kezébe az ügyet, és állását, sőt életét is kockáztatva, lépésről lépésre leplezi le a vizsgálat tervszerű hamis munkáját, és bizonyítja be a vádlottak ártatlanságát. A rendezés mellett ki kell emelnünk a szereplők kitűnő teljesítményét, a felvételek tisztaságát és a bécsi filharmonikus társaság világhírű együttesének kiváló zenéjét. Václav — J. Mare's és bajtársa Petr — T. Peterka Az idegenlégióban sok a sötétmúltú egyén. Jelenet a Fekete bataillon című filmből