A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-22 / 25. szám

Csehszlovákia magyar szerző új darabját mutatta be a napokban a komáromi Magyar Területi Színház. Dávid Teréz neve már ismerős. Első színmüvét a Lidércfény-t a rádió magyar adása közvetítette és a Hviezdoslav Színház bemutatta szlovák közönségének. A hagyományos ibseni motívumok új témákkal párosítva nem hatottak meggyőzően. Am Dődi-ja Komáromban hálás közönségre talált. A dráma erősen pedagógiai célzatú, de mentes minden modorosságtól és rossz értelemben vett didaktikától. Dódi serdülő kislány. Szülei értelmiségiek. Az apa mérnök, építész, az anya irodában „gürcöl." Élnek a maguk kedvtelése szerint. Dódit magára hagyják, illetve nagyanyjára bizzák. A kislány kívánja, követeli, foglalkozzanak vele, s hiába áhltozza a szülők szeretetét, csak intelmet és prédikációt kap. Az apa és anya közömbösségét, önözését elfoglaltságára való hivatkozással, hazugsággal leplezi a gyermek előtt, de egymás előtt is. A hivő nagymama templomlátogatásalt titkolja fia és menye előtt. Dódival mondatja el a bigottságát leplező kifogásokat. A kislány, hogy otthon' tartsa a mamát, kétségbeesett kísérletre szánja magát. Beteg akar lenni. Beteg akar lenni, s barátnőjétől, Marittától altatószert szerez. Súlyos mérgezéssel a kórházba kerül. A szülők megdöbbenve egymást vádolják felelőtlenségükért, s elválásra gondolnak, olyannyira, hogy az anya el is költözik a háztól. Am Dódi felgyógyulása után látogatást tesz elhagyott otthonában. Találkozik a kislánnyal és az apával is. A szülők a gyermek kedvéért megbékülnek. Most már késő. Dódi mindent látott, mindent megértett, boldogtalan kis felnőtté vált, — mert nem lehet olyan házban boldog valaki, ahol az emberek nem szeretik egymást." Mit mutat meg és mit marasztal el a •szerző? Önzést, felületességet, kispolgári erkölcsöt. Önnönmagukat magyarázó motívumok. Az anya gürcölni kényszerül, s nem enged beleszólást dolgaiba sem a férjének. sem a nagymamának. Az apa tűri ficánkolását, mert így kényelmesebb. Járhat a maga útján, a maga kedvtelései után. Az asszony magamentsége, a „gürcölés" — a banális módon felfogott női emancipáció kérdése, — öszszeomlik, mert a gyermek tiszta és igaz, csak azért, mert gyermek. Mindez hihető, de csak így és ebben a környezetben. Időszerű is, mert mindmáig objektív okok tartják fenn és termelik újjá a kispolgári mentalitást. Mondanivalója önmagától adódó pedagógia tétel: gyermeket csak jó példával, őszinte szeretettel lehet jóra nevelni. A házasság válsága, s a félig kimondott nő emancipáció kérdése nyitva marad. Nem fontos — a gyermek a fontos. A szülők kibékülést :sak kísérlet marad. Józan megfontolás erednénye, inkább a szerző akarata, s nem az Jet szándéka. Elkésett kompromisszum, mely léiját nem érheti. Dódi Dórává nőtt és vádol. a család Így mindenképpen széthullott. Ez a megoldás dramaturgiai belenyúlás, s a zinházzal való együttműködés eredménye. Az redeti megoldásnál, mely a szülők megbéküésére épült, hatásosabb és igazabb. Am a beenyúlés következetlen volta lerontotta a má,odlk felvonás hitelességét. A szülők kibéküése minden vétkük ellenére feltételezi az er;ölcsi megtisztulás lehetőségét, s ez a motlum a végső megoldás ellenére hitelrontó jeenetet provokál. Dódi minden izében meggyőző, vivódf gyermeklélek. Eszmélése töretlen drámai folyamat. Alomjeleneteinek értéke zonban kétséges. Mintegy jelképezik a gyerneklélek zavarát, tudatalatti érésének klnát. Végkép leleplezik környezete hazug volát. Am a szerző az első pillanattól kezdve mindzt nagyszerűen érzékelteti, s ezért az álomelenetek a freudi filozófia hatása alatt fogant A nagymama jelleme egy matróna erényeinek s a kispolgári bigottság furcsa vegyüléke. Funkciója még teljesebbé tenni a hazug légkört Dódy körül. Vallásossága, s őszinte kirohanásai ezt a hatást még inkább fokozzák. Maritta alakja kissé szokványos rossz barátnő. A szerző realista szemlélete erős kritikai érzékkel párosul. Kritikája már önmagában útmutatás. s Így több a kritikai, de kevesebb a szocialista realizmusnál, kevesebb, mert motívumai mögött item lelhetők föl objektív társadalmi okok, csak az erkölcs kategóriájába tartozó fogalmak. Hatása feltétlen drámaiságéban rejlik. Nyelve a hétköznapok nyelve, mely erős, drámai feszültségű jelenetekben szárnyalóvá vélik, nem mindig szerencsésen. AMagyar Területi Színház Bródy Sándor Tanltónő-jének bemutatója óta aligha ért el ilyen sikert. Ez egyrészt a mü időszerűségének, drfimaíségának, egyrészt a színészek teljesítményének köszönhető. Dódit néhány kisebb szerep után Bartha Erzsi alakította. Az első jelenetek néhány zökkenője után játéka egyre bensőségesebbé vált. Töretlenül érzékeltette eszmélésének drámai folyamatát. A naiv, kis Dődiból minden értő Dórává növekedett. Szövege olykor szónoklás buktatókat rejt, s ezeket sikerrel elkerülte. eleven élettel töltve meg minden szót és hangot. Csak kiejtésének tisztasága hagy követelni valót. Kucsera Anna Marittája természetes, üde bakfislány, felvágott nyelvű és mindenttudó. Öltözete a kelleténél korosabbnak tüntette fel. Tarlcs János teljesítménye meglepő fejlődésről tesz bizonyságot. Első szerepeiben észlelt merevségét kinőtte. Az alakított jellemmel való azonosulása teljes. Am belső feszültségét kifejező arcjátéka, arcizmainak rángása valahogy túlzott, erőszakos, s ez a körülmény belső gátlásnak tulajdonítható. Lőrinc Margit az anya szerepében sokoldalúságát dokumentálja. Aki látta őt egyértelműen tiszta női jellemet alakítani, meglepődve tapasztalja, hogy ellenkezőjére ugyanúgy képes. A második felvonás nagy jelenetéig meggyőző élményt nyújt. Marttta megjelenésétől kezdve szerepe lélektanilag indokolatlan akcióra kényszeríti, s itt hitelessége önhibáján kivül megszűnik. Bottka Zsuzsa a nagymamát öregasszony szerepeiben mér megszokott plaszticitással jelenítette meg. A rendező Igor Ciel, a Zólyomi Tajovsky Színház igazgatója élt a világítás technika eszközeivel, s ezeket rendezői felfogásának szolgálatéban kitűnően érvényesítette. Ügyelt a jelenetek képszerüségére, hatásos kompozíciójára. Az álomjeleneteket átlátszó színfalak oldotta meg. Az alakokra vonatkozó felfogása hatással volt a szerző elgondolására is. Kár. hogy figyelme nem terjedt ki a második felvonás utolsó jeleneteire. Ezek egyszerű elhagyása is emelte vokia a mü és a játék hitelét. . Drámairásunk ezzel a bemutatóval kétségtelenül gazdagodott. Egri Viktornak Dávid Terézben méltó versenytársát látjuk. Költészet és próza után végre megszületik a drámaírás is. Az említett szerzőkön kívül is jelentkeznek új tehetségek. Most már a színház müsorpolitikáján múlik, hogy irő, szerző mennyire talál támaszt benne. BÁBI TIBOR Dódi — Bartha Erzsi büntetési feladatot ír