A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-15 / 24. szám

fiUol mega lit az idő... Ausztrália joggal viseli az újvilág nevet, hiszen ezt a vi­lágrészt fedezték fel legké­sőbb, s ide települtek legutol­"jára a fehér emberek. Ausztrá­liát eredetileg Üj-Hollandiá­nak nevezték, mert ezt a ne­vet adta neki Abel Tasmian, holland kapitány, aki elsőként állította, hogy Ausztrália — sziget! Ezt a nevet azonban később kiszorította az Auszt­rália név, amely déli földet (terra austral is) jelent. Tasman felfedező munkáját James Cook angol hajós fe­jezte be, megállapítva Ausztrá­lia keleti partjának irányát; ő fedezte fel a 2000 kilométer hosszúságú Nagy-korallgát zá­tonyát, valamint az ide tar­tozó szigetcsoportokat is. Rövid beszámolónkban ezút­tal csak Ausztrália őslakóiról akarunk szólni. Ezeket a sö­tétbarna színű ősiekókat általá­ban 'ausztráliai négereknek ne­vezi a tudomány. Meg kel! azonban jegyeznünk, hogy sem­miféle rokonságban . sincsenek a népetekkel. Az ausztráliai né­gerek képviselik a földünkön élő legősibb emberfajok típu­sát. Ezek a ma olyan elmara­dott emberek régebben Auszt­rália kedvezőbb, qazd'agabb vi­dékein; éltek,, ahol több Mcflit a kenguru és a'mövényi táplálék. Az európai bevándorlók azon­ban néhány évtiáed alatt elűz­ték őket a termékenyebb tá­jakról ... A sivatagos és terméketlen vidékekre szorított ausztráliai négereknek ettől kezdve roha­mosán csökkent a számuk. Má az őslakosság száma alig tesz ki ötvenezret! De még ez is évről évre fogy. Igaz, hogy ma már törvények védik őket, de ezek a törvények csak papí­ron vannak. Pusztulásukat egvébként maguk ,a bennszü­löttek is elősegítették, mivel véres harcokat vivtak - s vív­nak napjainkban is - egymás­sal. Még ma is nagyon divatos náluk a gyermekgyilkosság. Az ausztráliai néger 2—3 gyer­meknél többet nem nevel fel. Születni ugyan több születik, de azokat megölik, vagy egy­szerűen eldobják a sivatagban. Fegyvereiket kőből éis fából készítik. Rendkívül kezdetleges viszonyok között élnek/ La­kásuk egyszerű lombsátor. Val­lásuk olyan alacsony fokon áll, hogy még a bálványiimádásig sem jutott el. Minden család­nak valami állati vaqy növényi „védőszelleme" van. A! kultú­rától ma: is nagyon távol es­nek. Csak a legritkább eset­ben juthat el közülük valaki iskolába. Választójogról aligha beszélhetünk náluk. Akik vé­letlenül valamelyik város vagy nagyobb település közelébe jutottak s munkát vállalhattak, nem számítanak többnek, mint koldusnak, így aztán a mun­kabérük sem több az alamizs­nánál. Nem csoda hát, hogy többségük a nomád élethez tér vissza, ami a mai világban mé9 Ausztráliában sem egészen ve­szélytelen. Jíöztudomású, hogy a kontinens belső, sivatagos részét az angolok atombomba kísérletekre használják. így élnek Ausztrália primitív őslakói, távol, nagyon távol a világ kultúrájától, haladó esz­méitől, tudományos eredmé­nyeitől ... így élnek ezek az emberek — 1 emberhez nem méltó életet... Zólyomi Antal Ausztrália legérdekesebb állata a 60 centiméter hosszúságú, tojásokat rakó kacsacsőrű emlős Kicáló lakoma lesz a dárdával elejtett halbői A betanított kenguruk szabályos box-mérkőzést vívnak Ausztrália óslakoi ma is ugy elnek, mint 200 évvel ezelőtt, mikor James Cook partraszállt a kontinensen

Next

/
Thumbnails
Contents