A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-08 / 23. szám

tavaszán Brevnovban, Prága egyik ne-10 i ö gyedében megalakult a cseh szociáldemokrata párt, Cseh-szláv Szociáldemokrata Munkáspárt néven. A párt megalakításának előzményei az ausztriai munkásmozgalom kezdetéig nyúlnak vissza. Az Osztrák-Magyar Monarchia és így a cseh országrészek területén is az öntudatos munkásmozgalom 1867-ben indult meg, amikor ugyanabban az évben megadott gyülekezési és egyesülési jog némi lehetőséget nyújtott munkásegyesületek alapítására és munkásgyűlések rendezésére. A kibontakozó modern munkásmozgalom rányomta bélyegét az ország kulturális fejlődésére. A munkásmozgalom és a marxizmus ellen a cseh polgárság eszmei téren is fellépett, éspedig a „tiszta tudomány" jelszavának hangoztatásával. A nép forradalmi távlataival szemben Masaryk „realizmusa" konkrét kérdéseket vetett fel. A történettudományban is érvényesült ez a szemlélet, amikor az egyes eseményeket egymástól elszigetelten magyarázták. Az általános népmüvelödés terjedése mellett 1873-ban megindult a munkásság művelődési mozgalma is. A nyolcvanas évek kezdetén a munkásság a művelődési szervezetekben támadást indított a polgárság befolyása ellen. A kezdeti cseh munkásmozgalom kiemelkedő vezére, Pecka, a Munkásság és az iskola, valamint a Korunk démona című tanulmányokban harcolt a munkások művelődéséért A burzsoázia erre a munkások kulturális szervezeteinek szétverésével válaszolt. A haladásért folytatott harcot a cseh irodalom is jelentősen támogatta: a nép hangja az irodalomnak harcias hazafiságot adott. A cseh kultúra művelői nagy súly fektettek az orosz nyelvtudásra. Fordítottak az orosz klasszikusok műveiből, több orosz nyelvkönyvet is kiadtak. Hálek „Kvéty" című folyóiratát cseh és orosz nevekkel illusztrálta. 1867 után a munkásosztály harcaiban jelentkezett az elnyomott nép nemzeti szabadságvágya. Ezt a harcot Jakub Arbes örökítette meg. E kor szelleme nemcsak egyeseket érintett. hanem az egész nemzedéket magával ragadta. 1868-ban megjelent a Ruch almanach. Az almanach köré számos iró és költő csoportosult. E csoportosulás később egész mozgalommá fejlődött, melynek tagjait ruchistáknak nevezték. A mozgalom élén Svatopluk Cech költő állt. Kapcsolatot tartott a májusiakkal, akik elsősorban a tevékeny hazafiságot és a nemzetközi szociális harcokban való részvételt hangsúlyozták. Ezáltal mozgalmuk különbözött a cseh burzsoázia politikájától. Az említett mozgalmak hatására egyes írókban felébredt az érdeklődés az egyetemes irodalom iránt. Ezek az írók a Lumír folyóirat körül csoportosultak, azért lumiristáknak hívták őket. A nyolcvanas évek cseh irodalma a kor társadalmi problémáival foglalkozott. Megismertette a haladó hagyományokkal a legszélesebb néprétegeket és mélyítette a kapcsolatot a cseh és szlovák nép között. Míg a lumíristák a nemességgel alkudoztak, a cseh irodalom elszántan harcolt a feudalizmus maradványai ellen és segítette a parasztságot az osztályharcban. Az irodalom erélyesen reagált a kivándorlásra, a kapitalizmusnak erre a szomorú jelenségére. Különösen Jirásek, Cech, Sládek és Rais harcolt az egészséges nemzeti erők szétforgácsolódása ellen. A polgárság filiszter életmódját — Nerudához hasonlóan — szatirikusán bírálta Svatopluk Cech költő. A polgári irodalomtörténet azzal homályosította el a ruchisták és a lumíristák közötti ellentétet, hogy tévesen azt állította: a harc a nacionalisták és a kozmopoliták között folyik. A demokratizmus útján a legmesszebb S. Cech a Ruch képviselője, a munkásság és a szlávság költője jutott. Adamiták cimü 'művében hangsúlyozta a forradalom gondolatát és szembehelyezkedett a burzsoá nacionalizmussal. Európa című munkájában helyesen értékelte a párizsi kommünt. Nem habozott kijelenteni, hogy a világ a kapitalista kizsákmányolás nélkül is meglesz. Műveiben kiemelte a haladó cseh hagyományokat, de sokszor ingadozott a forradalom elvont és reális céljai között. Főbb művei: Zizka, Új ének, A rabszolga dala. A lumíristák képviselője Vrchlicky volt. Gazdag munkásságával segített megteremteni a cseh polgárság gazdasági rendszerének kulturális felépítményét. A cseh irodalom világirodalmi jellegéért folyó harc Jungmann fellépésétől a májusi csoport fellépéséig tartott. Vrchlicky fellépésével megváltozott azonban abban az értelemben, hogy a népi és a demokratikus alap meggyengült, s ugyanakkor jeietkeztek benne a kozmopolitizmus formái is. Vrchlicky legjelentősebb költeményeiben A demokratikus kultúra fejlődése a cseh munkásmozgalom kezdetén megénekelte az emberiség történetét, sokszor elítélte saját korát, és a század szomorú végét hirdette. Némely müvében hangot adott a népi forradalmi hagyománynak. Szembehelyezkedett a kizsákmányolással, költeményeit a munkásosztálynak ajánlotta fel. Megvetette a modern cseh költészet alapjait. A ruchisták és a lumíristák közötti összekötő, a hazai hagyományok értékelője, Sládek volt. Lefordította Shakespeare műveit. A szociális kérdésekben nem jutott olyan messze, mint S. Cech. A cseh történeti regény legjelentősebb képviselője a nyolcvanas években Alois Jirásek. Legfontosabb müvei: az Áramlatok ellen. Sötétség, Mindenki ellen. Kutyafejesek, elterjedtek a nép között és nemzeti öntudatra nevelték a dolgozókat. A történelmi prózát Winter és Baar közismert müvei képviselik. Ez a korszak általában a prózai irodalom kibontakozását jelentette. A művek legtöbbjét a Nemzeti Színházban is előadták. Ezt az időszakot a cseh irodalomban a realista és naturalista irány közötti harc jellemezte. A cseh burzsoázia politikája a munkásmozgalom kezdetén bomlásnak indult, de a haladó gondolkodású írók, költők, hűek maradtak a néphez. A burzsoá nacionalizmus, kozmopolitizmus, opportunizmus behatolt a munkásmozgalomba, hatással volt a cseh irodalomra és irodalom-kritikára. Az új irodalmi út keresése azzal is komplikálódott, hogy kialakult a modern nyugati irodalmi irányzat, amely ilyen körülmények között termékeny talajra talált. A ruchisták és a lumíristák a naturalizmus és impresszionizmus leple alatt a költészet intenzitását hirdetve harcoltak a polgári gondolkodásmód ellen. Ezek az irodalmi irányzatok hatással voltak az új költői nemzedékre. Csak Jirásek és Neruda realizmusa bontakozott ki helyes irányban. Masaryk ún. „realizmusa" gátolta és elhomályosította a helyes realista irányzatot a művészetben. Masaryk Cas című folyóirata helyet adott a kozmopolita iránynak és Schauer történész kételkedéseinek a nemzet jövőjére nézve. Schauer a cseh nemzeti újjáébredés korában a német kultúrához való csatlakozást hirdette. Masaryk kozmopolitizmusa lekicsinyelte az orosz forradalmi demokraták tevékenységét, s csak az egyoldalú Dosztojevszkij-kultuszt ápolta. A visszaeső irányzat a szimbolizmusban jelentkezett legerősebben. Formálisan játszott a színekkel, és elszakadt a valóságtól. Ebben a Modern Revue járt az élen. A fiatal irók többsége, az Omladina ifjúsági szövetség és a haladó mozgalom kispolgári demokratikus szervezet tagjai csak rövid időre hagyták magukat félrevezetni a dekadens irányzatoktól. Jellemző volt A modern kiáltvány megjelenése 1895-ben. amely egyesítette az összes irodalmi irányzatokat. A kiáltvány jelentősége az volt, hogy a haladó írókat és művészeket összekapcsolta az élettel. A kiáltvány álláspontja azonban nem volt teljesen világos és határozott a realizmus és nacionalizmus kérdésében. A kiáltványt több író aláírta, de rövid időn belül nézeteik újra ellentétbe kerültek. Köztük a legüelentösebb Sova, a burzsoázia ellensége. Legfontosabb müve a Hazai dalok. E korszak kiemelkedő egyénisége Petr Bezruc. Költészete a sziléziai nép nemzeti és szociális ellenállását tükrözte. Gyűlölte a személyi kultuszt, 1899-töl névtelenül irta harcos költeményeit. Sziléziai költemények című kötetének megjelenése e kor legjelentősebb irodalmi eseményét jelentette. Bezruc voti az első költő, aki a cseh burzsoáziát hazaárulással vádolta és a nemzet ellenségeinek tartotta. Bezruc költészetének alapformája, harcos ideológiája nagy mértékben forradalmasította a cseh költészetet. A kulturális fejlődés nemcsak az irodalom felvirágzásában és a társadalmi tudományok elterjedésében jelentkezett, hanem a világszínvonalra emelkedett cseh zenében és képzőművészetben is megnyilvánult. A cseh nemzeti zene alapjait még a XIX. század hatvanas éveiben lerakták. Ez a művészet azóta sokoldalúan kibontakozott, úgyhogy a cseh nemzeti zene világviszonylatban is jelentős sikereket ért el. A XIX. század utolsó évtizedeiben mindinkább kettévált a polgári művészet és a nemzeti hagyományokat ápoló művészet. A cseh polgárság gyűlölete Smetana ellen összpontosult, mivel ö képviselte a haladást a cseh nemzeti életben a leghatározottabban. Ilyen körülmények között került a zenei élet élére Antonin Dvorák. A reakció megkísérelte szembe állítani Dvorákot Smetanával, ez azonban nem sikerült. Dvorák zenéje a nép hangján szólalt meg. Dvorák zenéjét spontán népiesség, büszke, öntudatos hazafiság jellemzi. Az igazi cseh nemzeti zene megteremtése tette világhírű művésszé. Dvorák a társadalmi kérdésekben is a demokratizmus álláspontján volt. Amerikában a színesbőrű diákok kérdésében is a haladást képviselte. Tisztelte a kis népek zenéjét és az elnyomott népek művészetét. A festészetben és a képzőművészetben J. Ménes hatása volt érezhető. A festészetben mind ideológiai, mind művészi téren elvált a demokratikus irány a szalon-divattól, amelyben a kozmopolitizmus jelei mutatkoztak. Mikolás AleS termékenyen továbbfejlesztette J. Mánes művészetét. Forradalmi művészetével közel került a cseh radikális demokratákhoz. Mivel a cseh népi kultúra erkölcsi erejét hangoztatta, ellentétbe került a liberális burzsoáziával. A festészetben a nemzeti hagyományokra és a nemzeti irodalomra támaszkodott. HAMAR KÁLMÁN Az ÄLLAMI SORSJEGY nyereménye megvalósítja* kívánságait A sorsolás 1958 június 10-é- lesz 10,500.000 korona értékű 284 612 darab nyereményből 21 darab 50 000 koronás főnyereményt sorsolnak K! — ^l'tfc i \ —-íT , * b . - . _ — „z z A sorjegyeket minden Állami Takarékpénztár árusítja 1 1