A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-08 / 23. szám

Lángoló nyár Vasárnap, május 18-án a rádió magyar adása Lovicsek Béla Lángoló nyár című há­rom felvonásos színművét sugározta. Nem színpadi bemutató közvetítése volt, neim­is hangjáték, ahogyan a belmandó jelen­tette, hanem az eredeti mű megfelelő ze­nei aláfestéssel, csekély dramaturgiai be­avatkozással. Személyeit ismert művészek alakították: Martin Gregor, Branislav Korén, Király Dezső, Botka Zuzsa, Ferenczi Anna. Al tnü motívumai a népszínmüvekre emlékeztetnek. Ám cselekménye átnyúlik a jelenbe; tartalmas, mély mondanivaló­jával áttöri a népszínmű hagyományos kereteit. Maga a- cselekmény látszólag igénytelen, de nagyon alkalmas arra, hogy szemléltetően felvázolja laj falu világában, főként az emberek tudatában végbement változásokat. Karikás Márton, ez a minden ízében életerős parasztember fiát, Istvánt sze­rencsétlen házasságba kényszerítette. Mi­kor az visszatért « frontról, összekaptak. Az apa kiutasította, mire feleségestől apósához költözött. Ezek tulajdonképpen a cselekmény előzményed, s az első fel­vonás párbeszédéiből közvetett úton szer­zünk róluk tudomást. Az apa tíz esztendeig niem hallott fiá­ról. Egy levél hírére, melyet a fiú Tóth Julkának, egykori szerelmesének írt, any­nyira feliháborodik, hogy most már nem csak házából, de lelkéből is kiveti. Harag­jának indítéka a sértett szülői büszkeség:' a fiú nem neki, az apjának ír, hanem; e!gy idegennek. Időközben Istváin felesége Magyaror­szágon meghalt. Hazajön, hiszen itt él egykor elhagyott szerelmese és á fia. Apaságát huszonöt éven át kénytelen volt titkolni. Most megvallja édesanyjának a való állapotot. Ám apjávail való első talál­kozása újra iteiszekapással végződik, s a haríagos szülő kiutasítja őt a házból, mire legélnykorl barátjánál száll meg. A második felvonásban iTstván közele­dik Julkához. Kiderül, hogy egykori sze­relmesének csak egyetlen komoly aggá­lya vani: a közbeni tanárrá emiberesedett fia, Laoi elutasító magatartása ismeret­len apjával szemben, mely lényegében előítélet, de akadályozz^, a kedvező ki­bontakozást. Julka, illetve a szerző tet­szetős ötlettel oktatja ki a fiút ember­ségeségre. Végül összekerül a család. Az öreg Karikás Márton saját sorsán, fia szerencsétlenségén, asszonya boldogtalan­ságán okulva úgy élrzí, itt az ideje, hogy belépjen ai szövetkezetbe. A döntést fiára bízza. Ez a gesztus jelzi e konok ember megadását, belső megújhodását, s egyben hatásos befejezése a drámának. Időszerű és meggyőző történet. A ma­gánvagyon, a birtoklás tudata az előz­ményekben kiszorított minden emberi ér­zést. Á megoldást az új társadalmi rend teszi lehetővé, mely hatálytalanítja a magán vagy ont és annak következményeit, de a konfliktus elsikkadt valahol a köz­vetve felvázolt múltban. Az első felvonás­beli összetűzés apa és fiú között csak utójátéka eay régen lezajlott drámának. Igy a cselekmény súlypontja több mint két évtizeddel előbbre esik. A második felvonásban történteik nem alkothatnak drámai magot. A konfliktust itt Laci elutasító magatartásának megvál­toztatása, Julka, illetve a szerző oktató szándékú ötlete pótolja. A dráma hőseinek csak arra van szük-8 Laci (Konrád József) és Zsuzsi (Ferenczi Anna) A Lángoiö nyár olvdsópróbája t

Next

/
Thumbnails
Contents