A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-08 / 23. szám

Lángoló nyár Vasárnap, május 18-án a rádió magyar adása Lovicsek Béla Lángoló nyár című három felvonásos színművét sugározta. Nem színpadi bemutató közvetítése volt, neimis hangjáték, ahogyan a belmandó jelentette, hanem az eredeti mű megfelelő zenei aláfestéssel, csekély dramaturgiai beavatkozással. Személyeit ismert művészek alakították: Martin Gregor, Branislav Korén, Király Dezső, Botka Zuzsa, Ferenczi Anna. Al tnü motívumai a népszínmüvekre emlékeztetnek. Ám cselekménye átnyúlik a jelenbe; tartalmas, mély mondanivalójával áttöri a népszínmű hagyományos kereteit. Maga a- cselekmény látszólag igénytelen, de nagyon alkalmas arra, hogy szemléltetően felvázolja laj falu világában, főként az emberek tudatában végbement változásokat. Karikás Márton, ez a minden ízében életerős parasztember fiát, Istvánt szerencsétlen házasságba kényszerítette. Mikor az visszatért « frontról, összekaptak. Az apa kiutasította, mire feleségestől apósához költözött. Ezek tulajdonképpen a cselekmény előzményed, s az első felvonás párbeszédéiből közvetett úton szerzünk róluk tudomást. Az apa tíz esztendeig niem hallott fiáról. Egy levél hírére, melyet a fiú Tóth Julkának, egykori szerelmesének írt, anynyira feliháborodik, hogy most már nem csak házából, de lelkéből is kiveti. Haragjának indítéka a sértett szülői büszkeség:' a fiú nem neki, az apjának ír, hanem; e!gy idegennek. Időközben Istváin felesége Magyarországon meghalt. Hazajön, hiszen itt él egykor elhagyott szerelmese és á fia. Apaságát huszonöt éven át kénytelen volt titkolni. Most megvallja édesanyjának a való állapotot. Ám apjávail való első találkozása újra iteiszekapással végződik, s a haríagos szülő kiutasítja őt a házból, mire legélnykorl barátjánál száll meg. A második felvonásban iTstván közeledik Julkához. Kiderül, hogy egykori szerelmesének csak egyetlen komoly aggálya vani: a közbeni tanárrá emiberesedett fia, Laoi elutasító magatartása ismeretlen apjával szemben, mely lényegében előítélet, de akadályozz^, a kedvező kibontakozást. Julka, illetve a szerző tetszetős ötlettel oktatja ki a fiút emberségeségre. Végül összekerül a család. Az öreg Karikás Márton saját sorsán, fia szerencsétlenségén, asszonya boldogtalanságán okulva úgy élrzí, itt az ideje, hogy belépjen ai szövetkezetbe. A döntést fiára bízza. Ez a gesztus jelzi e konok ember megadását, belső megújhodását, s egyben hatásos befejezése a drámának. Időszerű és meggyőző történet. A magánvagyon, a birtoklás tudata az előzményekben kiszorított minden emberi érzést. Á megoldást az új társadalmi rend teszi lehetővé, mely hatálytalanítja a magán vagy ont és annak következményeit, de a konfliktus elsikkadt valahol a közvetve felvázolt múltban. Az első felvonásbeli összetűzés apa és fiú között csak utójátéka eay régen lezajlott drámának. Igy a cselekmény súlypontja több mint két évtizeddel előbbre esik. A második felvonásban történteik nem alkothatnak drámai magot. A konfliktust itt Laci elutasító magatartásának megváltoztatása, Julka, illetve a szerző oktató szándékú ötlete pótolja. A dráma hőseinek csak arra van szük-8 Laci (Konrád József) és Zsuzsi (Ferenczi Anna) A Lángoiö nyár olvdsópróbája t