A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-06-08 / 23. szám
GAZDASÁGI, POLITIKAI ES KATONAI jellegű jeltételekhez szab az USA minden „segélyt", amit a gazdaságilag elmaradt országoknak felajánl: Jordánia (képünkön egy amerikai fegyverszállitmány megérkezése Annamba) egyike azoknak az államoknak, amelyek ilyen „segély" révén függő viszonyba kerültek áz USA-val szemben. 4„MIÉRT GYŰLÖL MINKET ÁZSIA?" - teszi fel a kérdést egy amerikai folyóirat, és ezt a megrázó képet közli hozzá. Önként adódik a felelet: .Mert mi csak azoknak segítünk, akik utasításainkat követik, és nyíltan bevdíTjuk, hogy az élelmiszert politikai fegyverként kezeljük." , Kéfféle segítség Nemrég tett közzé ai Szovjetunió egy jelentést, mely szerint segítséget nyújt Ceylonnak vízierőmű-tarvek elkészítésében, új cukornádültetvények és különféle ipari üzemek létesítésében. E célokra a Szovjetunió 120 millió rubeles kölcsönt folyósít Ceylonnak. A kamatláb 2% százalék, a Lejárat ideje 12 év. Az utóbbi évek folyamán ai Szovjetunió ázsiaü és afrikaii országok egész sorával kötött gazdasági és műszaki együttműködésről szóló egyezményeket. Mindez nagy hűhó nélkül történt, és a nagy nyilvánosság bizonyára alig tudott volna valamit a dologról, ha egy nagy hirtelen; összeállított amerikai vizsgáló bizottság „megdöbbenéssel1 " nem konstatálja, hogy egy idő óta az e területekre szánt amerikai hiteleket szovjet hitelek kezdik kiszorítani. Azóta a nyugati világ politikusai és lapszerkesztői (ézasan iparkodnak rájönni a „rubel'-offenizívfi1 titkának" nyitjára. Nem akarják megérteni, hogy egy ország segítséget nyújtson anélkül, hogy ő magái hasznot húzna belőle. Nem tudják megérteni, mert ez a „rubeli-offenzlva" nielm taktikai kérdés, hanem érvényrejuttatása az Emberiesség alapelveinek, amelyekről a kapitalista államokban csak beszélnek, amelyeken azonban a szocialista államok politikája nyugsziik. Az Egyesült Államok gazdajsági és politikai vezetői méq mindig keresik eiz alkalmat, hogy a levitézlett gyarmattartó hatalmak örökébe léphessenek. Egyetlen alkalmat sem mulasztanak el, hogy betöltsék aíz angol, francia, holland gyarmatosítók után maradt „légüres teret". És hogy mit jelent az általuk kínált „gazdasági segély", aizt a legbeszédesebben bizonyítja, hogy például az 1955/ 56-os költségvetési év folyamán a „külföldi segélyprogram" keretében folyósított 1,353 milliárd dollár összegből 913 milliö szolgált „védelmi célokra". Jaipálnitól Perzsián keresztül Törökországig és Jdrdánífiig nyújtogatja csápjait Ázsiában az amerikai dollár -impérialiizmus. Katonai tömbök és tömörülések hálózatába szervezi' azokat alz államokat, melyek „gazdasági segélyt" fogadtak ed az USA-itó! De ebben a hálózatban rések tátongamak. Rések, amelyeket a békés kereskedelem hónaprói hónapra egyre jobban kitágít. —ni— ^ A BÉKÉS KERESKEDELMET szolgálják a szovjet iparnak azok a termékei, amelyek az afrikqi és ázsiai országokban rendezett vásárokon és kiállításokon bemutatásra kerülnek. A damaszkuszi kiállítás szovjet pavilonját ezért hatalmas tömegek látogat, ták. A szíriaiak ismerik a Szovjetunióval kfitött hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés részleteit, amely a szíriari gazdasági tanács egyik tagjának kijelentése szerint hozzájárul ahhoz, hogy ,ja nemzeti jövedelem az elkövetkezendő hét év folyamán 60 százalékkal emelkedjék". MINDEN FELTÉTEL NÉLKÜL folyósított a Szovjetunió egy Í50 millió dolláros hitelkeretet az indiai kormánynak. Ennek az összegnek a kétharmadát a Bilhai acélgyár építésére fordítják, amely India nemzei iparának megadja az alapját. Hasonló támogatásban részesíti a Szovjetunió többek között Egyiptomot, Jement, Szíriát, Indonéziát, Afganisztánt,'Pakisztánt, Libanont és Burmát.
