A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 3. szám

A Bakócz-bástya, a püspökvár és a székesegyház a Kaptolon A gradeci öregtorony, IV. Béla menedékhelye A dombokon, amelynek ódon utcái alatt a modern Zágráb terpeszkedik — jó tizenkét évszázada ütöttek tanyát az első horvát törzsek. A keleti lejtőn, ahol ma a püspökvárral kerített székesegyház büszkélkedik — népes település zsibongott, mikor Szt. László király a XI. század végén megalapította a zágrábi püspökséget. Itt, ezen a ma Kaptolnak nevezett halmon alakult ki a püspöki falu. Odébb a nyugati emelkedőn a zágrábi ispán épített várat: a Gradecet. Öregtornyában talált menedéket a tatárjárás idején a Trau felé futó IV. Béia király. Piacán, a tarkatetejű ősi Szt. Márk templom előtt ma is látható még a vastrónus helye, ahol Dózsa György kínhalála után hatvan évvel Zágráb egyházi és világi urai teljes egyetértésben megégették a lázadó horvát-szlovén parasztok vezérét: Gubecz Mátét. Kanyargó, vén utcasorai közt történelmi árnyak imbolyognak. A püspökfalu és az ispánvára közt a Medvescsak patak volt a határ. Ha a süvöltő bóra meghozta az esőt, a Medvescsak megáradt, szennyes hullámai Stlábolhatatlanul elválasztották Gradec és Kaptol lakóit. Hogy a püspök úr meg az ispán úr elérhessék egymást, a két domb nyergében erős szálfákból hidat vertek a patakon. Aztán, ha dézsmán, tizeden, vásáron, vámon összezördült a püspök meg az ispán, akkor egymásnak hajtották darabontjaikat, fegyveres jobbágynépüket. Lándzsa koppant, buzogány csattant, kard csörrent — csont tört, hús szakadt, vér csurrant, amíg valahogy el nem dőlt isten és király két helytartójának piaci vitája. A hídnak, melyet kötésre készítettek, de oldásra használtak, Véres híd lett a neve. Így emlegették a hűbériség századaiban... Ma hiába keresnéd a Véres hidat, hiába a Medvescsak patakot. A Gradec és a Kaptol egykori határán, Zágráb felsővárosának közepetáján, utca fut Medvescsak felett. A XV. században épült Szt. Márk templom az egykori Gradec piacán A város rendezésekor a patakot betonágyba fogták, beboltozták. Szűk Zugocska köt öszsze egy felsővárosi és egy kaptoli házsort. Házaiban foltozgató, szatócs és villanyszerelő. A szabó nadrágot vasal, a szatócs szép rojtos endiviasalátát rendezget egy ládában, a villanyszerelő rádiót javít. A zugocska sarkán kopott utcatábla. Alig lehet kibetűzni: Ulica Krvavi most — Véres híd utcája. A dombokon és a dombok alatt zsibong Zágráb. Négyszázezer lakosa közül kevesen gondolnak arra, hogy a két mai kerület: a Felsőváros és a Kaptol, a két régi városmag, valaha két ellenséges tábor .volt. Hogy a két erősségnek egy patak volt a határa, hogy két vár, két falu horvát jobbágyai uraik parancsára halomra öldösték egymást a Véres hídon. Íme: patakokat be lehet temetni, csatahidak helyett utcát lehet építeni, ahol egyszerű emberek dolgoznak, s ha mondaná valaki, akkor se értenék meg, hogy miért kellett századokon át ezernyi ősüknek elpusztulni a Véres hídon .. . BÉKÉS ISTVÄN A város látképe a „Gornji grad"ból