A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-01 / 22. szám

kCapós a jó könyv JDárkányb an Száz esztendővel ezelőtt Párkány község csak 1200 lelket számlált. Azóta sikerült kisvárossá érnie. Ez kétségtelenül a kapitalista fejlődés eredménye. Am a kisvárosokat jellemző nyomorúság, a kispolgári egzisztenciákat veszélyeztető válságok, a proletársorsba kényszerültek kiszolgáltatottsága is annak következménye volt. Kilátástalan tengődés, nyomasztó kisvárosi légkör és kultúrátlanság tetőzte be a reményteljesnek indult fejlődést. A néni demokrácia gyökeres változásokat idézett elő a kisváros életében, s kiszellőztette a válság levegőjét. Az emberi élet igényei 'tt is határtalanul megnövekedtek. Idézgethenénk a szokott példákat: ez vagy az autóvásárlásra készül, ennyi meg ennyi rádiókészülék, villany^ minden lakásban. Mindez igaz volna, de mindennél többet mondó az a tény, hogy a könyv általános tömegigénynyé vált a városban. Anda bácsi t A könyvesbolt kirakata nem valami fényes. Ha belépsz, a szegényes üzlethelyiséq inkább megriaszt, mint csalogat. Mégis valahogy a csendéletek megnyugtató, meghitt légköre uralkodik itt. Mindent a legnagyobb rendben találsz. A könyvek szelíden sorakoznak a polcokon betűrend és témakör szerint. Elbástyázva a pult és íróasztal mögött, ott üldögél Anda bácsi, az üzletvezető. Tapasztalt, okos szeme fölmér, kiismer, aztán készségesen kiszolgál vagy tanácsot ad. Olykor a vendégmarasztó székre mutat. Ha elbeszélgetsz vele, csakhamar kiderül. hogy n-m szakmabeli. Idős ember, s vén nvomdászszíve nosztalgiát érez, mert igen-igen szerette eredeti foglalkozását. Ha úgy-ahogy megismerkedsz a városka egykori viszonyaival, magadban csodálkoznod kell, hogy a könyvterjesztés itt bárkinek is megélhetést nyújthat. Pedig itt van, itt él ez a hajlottkorú ember, aki egyebet sem tesz, minthogy könyvet árul, s a könyvesboltnak rajta kívül még egy alkalmazottja van Sokolová Anna elvtársnő. Hivatásszerű buzgalommal és okos körültekintéssel végzik mjnkájukat. Tapasztalataik és a kultúra iránti fogékonyságuk alkalmassá tette őket trre a feladatra. __ Anda bácsi annak idején a Gondosnyomda alkalmazottja volt itt Párkányban, s kitapasztalhatta a kisváros lelki é'etének sivárságát. Olcsó ponyvaregény, kalandorfilmek — ez volt minden igénye, s maga az értelmiség is alig-alig kívánt valami mást. Most új munkakőre révén magamagát is meggyőző adatok birtokába jutott. Múltévi készpénz forgalma kb. 162 000 koron- volt. Ebből 70 000 korona a városka lakóinak vásárlásaira esik. Párkánynak ma 4500 lakosa van. E két számhoz nem kell bővebb magyarázat. Az egykori ponyvaregényeket teljesen kiküszöbölte a komoly értéikű irodalom. A vevők egyszerű emberek, munkások, panasztok, diákok, értelmiségiek. A könyvkereskedelmet gátló válságok, úgynevezett olvasókrízisek manapság nem fordulhatnak elő. Ennek nemcsak a könyvkiadás és elosztás tervszerűsége a biztosítéka. A dolgozók anyagi jóléte s egyre növekedő igényei egyre tágabb lehetőségeket nyújtanak. Különösen a hazai magyar könyvkiadás lelne itt jó piacra, hiszen az idejutó magyar irodalom alig fedezi a szükséglet 60%-át. A magyar és a világirodalom klasszikusait éhező olvasók türelmetlensége állandóan ostromolja Anda bácsit, s a jó ifjúsági és gyermek -irodaio.ii csaknem teljes hiánya bénítja a könyvesbolt forgalmát. Népszerű nyelven megírt szakkönyvek, jó útleírások után is nagy az érdeklődés. A marxizmus-leninizmus kiasszi jsainak művei, s egyéb pol'tikai iratok is népszerű'é váltak a vezető funkcionáriusok körében, s még tágabbkörű olvasóközönségre számíthatnak. Bár eladásuk még nem éri el a tervszámokat, e téren is eredmények várhatók. Jó verseskötelek s a szocialista írók munkái hálá. olvasóközönségre találnak. Anda bácsi számolgatja a hónapokat, nyugdíjb" készül. Munkás életének utolsó fejezetében a valóság megörvendeztette nyomdász szívét. Tanult szakmájától elsza-Bitter Margit, a járási népkönyvtár vezetője. kadva a könyvesbolt pultja mögött is a nyomtatott betűt szolgálta, s megérte diadalát itt e kisvárosban, amelyben évtizedek óta meghonosodott, mely ifjúkorában sosem bíztathatta ilyen reményekkel. Járási népkönyvtár A jár'si népkönyvtár olvasótermében ugyanaz a meghitt »end és elmélyülésre késztető nyugalom honol, mint a könyvesboltban. Alig néhány lépés, egy utca szélessége választja el egymástól a két intézményt. A könyvek százai jutnak ide évente a túlsó oldalról tovább élni, kiteljesíteni a maguk életét. A könyvesbolt és a könyvtár mindenképpen rokonok. Kiegészítik, feltételezik egymást; meg aztán: a könyvtár a legmegbízhatóbb közületi vásárló. Évente 8000 koronát fordít az olvasók igényeinek kielégítésére, s a hatáskörébe tartozó községi könyvtárakra összesen 32 000 koronát. A könvtár vezetője, Bitter Margit, ebben a városkában már a harmadik személy, akinek a könyv komoly elfoglaltságot, tevékenységének hivatásszerű értelmet és tartalma* nyújt. Üzemeket, iskolákat, hivatalokat látogatni, ráirányítani a figyelmet i polcokon szerényen meghúzódó könyvekre, olvasottságot, emberekkel való bánni tudást és emberismeretet követel. Jellemző adatok tanúskodnak a könyvtár eleven életérő! Öt évnek előtte 200 állandó olvasója volt, ma már 800. Ez a szám szívós, tervszerű munkát fejez ki, s egyben jellemző adat a dolgozók életének tehermentesítésérő! A 800 közül 421 olvasó 20 éven aluli. Munkás-, paraszt- és tanuló-ifjúságunkat dicsérő adat. Ez a fiatalság tar •], olvas, művelődik, gazdag szellemi élményekben részesül s az irodalomkeltette eszményekért hevülve indul az életbe. A könyvtár kartotékjai megbízhatóan kimutatják, mely olvasmányok kerülnek a fiatalok kezébe. A legkisebbek gyakran visznek orosznyelvű képeskönyveket. Ezek többnyire színesen illusztrált népmesék vagy versek, s mert érdekesek, hasznosan elősegítik olvasóikat az orosz nyelv elsajátításában. Ezenkívül szlovák ós magyar népmesék kötik le legkisebb olvasók érdeklődését. A nagyobbak Verne, Jókai regényeit olvassák, és a szovjet írók ifjúsági regényeit. A magyar és világirodalom klasszikusainak művei i+t is keresett olvasmányok. Húsz éven felül negyven éves korig 150 olvasója van a könyvtárnak. Ez a mutatószám a legkisebb, s érthető, hiszen az élet ebben a korban állítja az embert a legnagyobb feladatok elé. A fiatalabbak vagy katonák vagy házasulandók. A szépirodalom iránti le kesedésük megcsappan. Legtöbbje a qyakor'aU életben is hasznos útmutatást nyújtó szakkönyvet olvas, amelyet szükségletnének megfelelően választ meg. A gyermekneveléssel elfoglalt, családi gondokkal küzdő apák. anyák látogatják legritkábban a könyvtárat. Sok mindenre lehet következtető' ebbö! »•/ egyetlen számból, bár ez sehogy sem fejezheti ki a valóságot, hiszen a jó könyv a családon belül rendszerint nem reked meg a kölcsönző 'családtagnál. ' A negyven éven felüli olvasók száma 229, érdeklődésük visszakanyarodik a szépirodalomhoz. A. Marx-leninizmus klasszikusainak 123 kölcsönzője van. A könyvtár 7 800 könyvet tart nyilván. A kölcsönzések száma a múlt évben csaknem 13 000 volt. A könyvtár vezetője azt reméli, hogy ebben a esztendőben 15 000-re emelkedik. Egy ilyen kis városkában ez szép szám. s már tömegigényről tanúskodik, éppúgy, mint a könyvesboltban eszközölt egyéni vásárlások összege. Már nem is csodálkozunk A kultúrát s a kultúrát áhítozó tömegigényt számszerűen kifejezni. kimutatni talán lehetetlen, mégis űqv-ahogv képet alkothatunk magunknak fölszabadult életünknek e terűletérő! Kiegészítésül érdemesnek tartom megemlíteni, hogy csak a magyar tannyelvű tizeneovéves iskola könyvtára egymaga 4 000 kötet könyvet tart nyilván. Hát a többi iskolai könyvtár a különböző üzemt könyvtárak, az EFSZ könwtára? Könyvek és könyvek ezrei!- s itt, ebben a kisvárosban, melv alig élt meg békés évtizedeket. A feudális és félfeudális múlt romjai alól feltörő élet fényes bizonyságai ezek az adatok. A polgári fejlődés keltette ill iziókat meghaladták a tények, melyek ma oly természetesen hatnak, hogy már el sem gondolkodunk felettük, nem is csodálkozunk. s ez a maqatartás. 'melv magától értetődőnek tekinti a tényeket, éppen ez mutat rá leqjobban a tömegek kulturális igényeinek növekedésére. —«< 11