A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-01 / 22. szám

Aktuális-e má Karel Capek mélyen emberi, harcos humanista drámája, ámely keletkezése idején, két évtizeddel ezelőtt uitópia és egyúttal éles tiltakozás volt a feltörekvő, a köztársaság létét fenyegető fasizmus ellen? Ezt a kérdést óhatatlanul sokan felteszik, akik a Fehéir kórt mostfinában hallották a rádió adásaiban vagy megnézik előadását a bratislavai Hviezdoslav Színházban. A választ egyértelműen igenlő: Capek drámája nemi utópia, ellenkezőleg, forrón aktuális, intőin szól a mához. Nyomatékkal * (hangoztatnunk kell ezt, hogy eloszlassuk a téves hitet, mintha a Fehér kórban csak Capek polgári humanizmusa kapott volna hangot, amely az ország, az ember veszélyeztetése idején önkéntes fegyverletételt hirdet. Hiszen maga Gálén doktor, a Fehér kér humanistái hőse, ez alz egyszerű szürke ember határozottan hangoztatja, hogy kész ellenállni, fegyvert ragadni, ha valaki fegyverrel támadna rá. A drámában két világ csap össze: a hódító háborút előkészítő marsall, a fegyvergyáros, a tábornokok hatalomra törő, erőszakos világa a békét áhító egyszerű emberekével. akiket a drámában egyetlen ember, a humanista Gglén doktor képvisel. Az emberiségre egy a lepránál, a középkori bélpoklosságnál gonoszabb betegség, a fehér kőr támkd, amelyre jellemző, hogy csak az idősebb emberek közt szedi tízezer számra áldozatait. A kőr érzéketlen., márványkemény fehár folttal jelentkezik, s rövid hónapok alatt elevenen elrohasztja a beteget. Nincs rá orvosság, csupán Gálén doktor Ismeri ellenszerét. A szegényeknek ez a naívságában szinte együgyűnek tűnő orv&sa csak eflV feltétellel hajlandó a gazdagokat, hatalmasokat meggyógyítaná, s kiadni a kezéből az ellenszer receptjét, ha a hatalom bitorlói lemondanak minden erőszakról, s örök békét kötnek. Gálén egyedüli hordozója a béke gondolatiának, de hatalmas segítőtársra lel a rettenetes nyavalyában. A kórtól meg' támadott fegyvergyáros hasztalan kinál tízmilliókat, Gálén csak a fegyvergyártás leállítása esetén hajlandó visszaadni egészségét; é|s Krüg bárónak el kell pusztulnia, agyonlövi magát, mert Gálén kérése számára teljesíthetetlen. Végül a hódi tő háborút elindító hatalmas mars3llt is megtámadja a kór, s mikor felismeri, hogy menthetetlen, rettentő halálfélelmében hajlandó Gailén feltételét elfogadni. Ám az utolsó pillanatban késő már a felismerés: a tragédia beteljesedik, a háborút éltető tömeg halálra tapossa a marsallhoz siető Galént. . Két nagyerejű felvonás, a marsall és Gálén doktor hatalmas konfliktusa után furcsa fintornak, zsákutcának tűnik ez a pesszimista befejezés. Mit akart vele példázni Caoek? Félreérthetetlenül, azt. hogy a tömeg félrevezetett nem tud'a felfogni a béke gondolatát, hiszen egyetlen hirdetőjét, mondhatnánk prófétáját a halálba küldi. És ez ennek a nagyerejű, számos jelenetében megdöbbentően igaz és aktuális darabnak erős törése, eszmei koncepciójában megnyilatkozó hibája. Sigelius professzor (Mikulás Huba) fogadja klinikáján a díszes kíséretével érkező marsalU (Ladislav Chudík) A Hviezdoslav Színház előadása anynyiban új és meglepő, hogv a félmúltból a mába helyezi a történést. Jozef Budsky rendkívül világos rendezői koncepciójának legnagyobb érdeme az aktualizálás. Nem állíthatjuk, hogy a történésnek ez a maivá tétele minden tekintetben teljes sikerrel járt, Capek szövege és a rendezői felfogás között múlhatatlanul maradt némi törés; ám tagadhatatlan, hogy a koncepció helyes és következetes érvényesítése elvette a éapeki mondanivaló tegnapiságának minden élét. MindeniképDen helyeselhető, hogy a marsai lban Budsky nem állit élénk egy hitleri alákot, aki istentől kapott küldetésével háborúba viszi népét, hogy azt „naggyá tegye"! Nyugati diktátor, amolyan Eisenhower - vagy Adenauer fél'e hüvösfejű diplomata a marsall, aki nem tagadja meg önmagát a bukás pillanatában: a békét azért hajlandó felkínálni, hogy „isteni küldetésnek" tegyen vele eleget. Szatíra ez a legjavából, leleplezi a hatalom birtokosának pöffeszkedő ürességét. Budsky rendezői felfogását hatásosan támogatta Ladislav Vychodfl rendkívül ötletes színpadképe. A 15 jelenetre tagolódó dráma egy kupolával lezárt, a földgömböt érzékeltető színpadon játszódik le, melyen néhány villámgyorsan eltüntethető bútordarab jelzi az egymást követő képeket. A Hviezdoslav Színház legkitűnőbb férfiszínészeit küldte csatasorba a siker érdekében. Gálén szerepében a bemutató előadáson Július Pántikot láttuk. A Vér-, bfrósáqi öreg bányásza, az Optimista tragédia Alekszej matróza után Gálén doktora újabb meglepetés. Minden szavában, mozdulatában mélyen átélt és mélyen átérzett alakítás ez, melynek elemzése Dr. Gálén, a szegények doktora (lúlius Pántik) és a sarlatán Sigelius professzor (MikuláS Huba) külön tanulmányt érdemelne. Esetlenségében egy pillanatiq sem kelt szánalmat, elhisszük szívbaját, álmatlan éjszakáit; és konok következetességével, ahogy a békét követeli, a éapeki mondanivaló' megrendítő központi hősévé nő. Ladislav Chudík marsallja is kitűnően átgondolt alakítják, eszményi dipliamlata-katoina, akiről a félelmetes kór egy csapásra lerántja a gőgnek, a mindenhatóságnak, az emberfelettiségnek álarcát, és istenhez rimánkodó féreggé változik. Karol Machata Krüg bárója kiváló, de mintha fiatalsága elő-előbukkanna maszkja alól. Mikulás Huba igen következetesen játszsza meg a sarlatán Sigelius doktort, elegáns, számítóén kedves és hddegi, ahogy az érdeke megköveteli; a nagy szavakkal pomoásami zsonglőr ösködik. E négy nagy főszerep mellett a mellékalakok egész galériája mozog igen életesen a színpadon. Juraj Paska önzőn számító első asszistense. Karol Skovaj pohos hasú polgára védő&ik legjobban emlékezetünkbe és Viera Topinkjová, a színház tehetségesnek ígérkező, új fiatal tagja a marsall lányának szerepében. Összegezve elmondhatjuk, hogy a Fehér kór, ha riem is jelent számunkra meglepően új mondanivalót, a feífegyverkezés és leszerelés vitáinak, az atomfertőzés veszélyének idején igen hasznos drámai erejű figyelmeztetésként 'hat A vívódó, humanista Capek sok mindenbem tévedhetett, 'amikor utolsó drámáiban, az Anyában és .aj Fehér kórbaln vétót emelt a háború ellen; az azonban nem vitatható el tőle, hogy mindkét művének ma is mozgósító a hatása. Éberségre, ellenállásra intenek, tehát küldetést teljesítenek. EGRI VIKTOR A md^sallt is megtámadta a kór. M. Gallo a fiatal Krüg, L. Chudík a marsall és V.Topinková a marsall lánya szerepében