A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-18 / 20. szám

Szocialista ideológiánk időszerű kérdései A XI. pártkongresszussal kapcsolatban kiadott tézisek lényegében öt pontban jelölik meg szocialista országépltésünk betetőzésének legfőbb feladatait. Lássuk csak konkrétan, mik is ezek a célkitűzések. Meg akarjuk valósítani a falun a szövetkezeti, szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelést. Küzdenünk kell a kulákságnak mint osztálynak teljes visszaszorításáért és felszámolásáért, továbbá ki kell küszöbölnünk a társadalmunk egyes rétegeiben még meglevő magánkapitalista elemek maradványait. A termelőerők további fejlesztésével, a legfejlettebb technika segítségével és a munkatermelékenység lényeges fokozásával biztosítani akarjuk népünk életszínvonalának emelését. El akarjuk érni. hogy dolgozóink minél nagyobb mértékben vegyék ki részüket az állam és gazdaság Irányításából, hogy Igy minél tökéletesebben bontakozzék ki a szocialista demokrácia. Végül az a törekvésünk, hogy betetőzzük kulturális forradalmunkat és a marxizmus-leninizmus tanításának szellemében elmélyítsük népünk erkölcsi, politikai egységét. Ámbár itt látszólag igen küiönbözö feladatokról van szó, a valóságban valamennyi szerves egészet alkot. Megvalósításuk Időtartama nem lesz azonos. A gazdasági és kifejezetten politikai jellegű feladatok teljesítése, a már megtett út figyelembevételével, aránylag rövid idő kérdése; jóval tovább tart majd a tömegek társadalmi tudatának szocialista átformálása, a szocialista humanizmus teljes kibontakozása. Márpedig csak ennek a nehéz folyamatnak lezárásával lesz a szocializmus tökéletesen kialakult társadalmi rend A szocializmus győzelme történelmi szükségszerűség. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ott, ahol már sikerült megdönteni a kapitalizmust és a párt vezetésével megindítani a szocializmus felépítését — mint például hazánkban — automatikusan alakul ki a dolgozók szocialista erkölcse és öntudata Az emberek nagy része, hosszabb-rövidebb ideig, az elavult társadalmi nézetek, a vallási babonák, hagyományok, megszokások rabja, és a kizsákmányoló társadalmi rétegek hamis erkölcsének koloncait viseli. A kapitalizmus mérges légkörében a vad önzés, törtetés és haszonlesés a szabály. Legfőbb értékmérő a vagyon, amelynek eléréséért és féktelen halmozásáért semmitől sem rettennek vissza a tőkések: még a legszörnyűbb háborús pusztításoktól sem A kapitalista társadalmi rend ideológiájának maradványai ellen állhatatosan kell küzdenünk, mivel nyomait még elég gyakran megtalálhatjuk mindennapi életünkben Talán a múlt kisért minket, amikor a köz érdekeit szem elől tévesztve, csupán személyes előnyeinkre gondolunk, könnyelműen bánunk a társadalmi tulajdonnal, selejtet gyártunk, visszaélünk a norma-rendszerrel és húzódozunk a közjó érdekében áldozatokat hozni. A kapitalizmus erkölcse érződik ki az olyan magatartásból, amely csak a mával számol és nem törődik a holnappal. Szocialista országépítésünk eddigi eredményei arra vallanak, hogy dolgozóink mindjobban megértik a szocializmus célkitűzéseit, és ezért a munka frontján szaporodnak a sikerek Szüntelenül növekszik az öntudatos munkások és dolgozók serege, a szocialista erkölccsel áthatott építők száma: ígéretesen fejlődik sok szövetkezetünk: mély átalakulás megy végbe számos értelmlségbelinél is. Sokan közülük már felismerték hogy a szocialista országépltéshez nem elegendő a szakértelem és lelkiismeretesség, hanem meg kell tanulni öntudatos kommunista módján gondolkodni. A szocializmus lehető leggyorsabb kiépítése azonban megköveteli, hogy az eddiginél jöval hatékonyabban munkálkodjunk az ideológia frontján. A szocializmusba valő átmenet egyik legnehezebb problémája a kispolgári gondolkodású tömegek átnevelése. Nem szabad elfelednünk, hogy munkásságunk jó része tegnap még falusi ember volt. és így gondolatvilágában gyakran nyilvánul meg a kispolgári szemlélet és életérzés. Még kevésbé hagyhatjuk figyelmen kívúl. hogy még sok olyan szövetkezeti tag van. aki ugyan már felismerte a közös gazdálkodás előnyeit, azonban még nem alakultak ki benne a szocialista embert jellemző tulajdonságok Mindebből tehát az következik, hogy a szocializmus teljes győzelméért vívott harcunkat nemcsak a termelőmunka szakaszán, hanem egyúttal az Ideológiai nevelés, a szocialista kultúra terén is folytatnunk kell. V Szakszervezeteink új célkitűzései a XI. pártkongresszus irányelveinek sikeréért Legnagyobb tömegszervezetünk, a Szakszervezetek Központi Tanácsa április 24- és 25-én ülésezett. Behatóan megtárgyalta mindazokat a hasznos észrevételeket és hozzászólásokat, melyeket dolgozóink a CSKP KB levelével kapcsolatos vita során a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak szántak. A tanácskozások ezen kívül felölelték mindazokat a feladatokat, amelyek a szocialista építés végső szakaszában a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra várnak. A Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Frantisek Zupka elvtárs részletesebben foglalkozott a termelési értekezletek néhány kérdésével. Rámutatott arra, hogy a kitűzött feladatok megoldására elegendő a szakszervezetek mai formája, viszont annál fontosabb, hogy új módszerek alkalmazásával fejtsük ki a szakszervezeti munkát. Az új irányítás lehetővé teszi, sőt megköveteli, hogy a gazdasági szervek önállóbban, rugalmasabban hozzanak döntéseket, s idejében reagáljanak a dolgozók hozzászólásaira, javaslataira. Ilyen körülmények közt aligha lehetne alkalmasabb szervezési módot és keretet teremteni. mint amilyen a dolgozók közreműködését biztosító termelési értekezlet. A szakszervezeti taggyűlésektől eltekintve, sehol másutt nem vitathatók meg a termelés problémái oly eredményesen. mint éppen ezeken a termelési értekezleteken. Itt lehet a legjobban feltárni a rejtett tartalékokat. a gazdaságos termelést fékező nehézségeket. s itt orvosolhatók a leg jobban az egyes bajok. Nem véletlen tehát, hogy a Szakszervezetek Központi Tanácsa kiemelte a termelési értekezlet növekvő jelentőségét. Most már az elnökségre vár a feladat, hogy megszabja azokat az elveket, melyek szerint a termelési értekezleteket szervezni és irányítani kell. Ugyanakkor meg kell határoznia azt is, miképpen történjék a termelési értekezleteken vállalt kötelezettségek é» elfogadott javaslatok végrehajtásának ellenőrzése. A plenáris ülés részvevői megvitatták a szakszervezeti szervek egészségvédelmi, nevelési és kulturális feladatait is. Minden célkitűzést az a gondolat vezérelt, hogy a dolgozók a lehető legnagyobb mértékben vegyenek részt a termelés irányításában, s így a leghatékonyabban járuljanak hozzá az életszínvonal további emeléséhez. Ezt a célt hivatott szolgálni az is, hogy a szakszervezetekkel előzetesen minden bér, fizetés, prémium és norma rendezést meg kell tárgyalni. A plenáris ülésen elhangzott bírálatok és hozzászólások eredményeképpen a Szakszervezetek Központi Tanácsa kiemelte az alapszervezetek munkájának jelentőségét és konkrét határozatokban sűrítette össze a legfontosabb teendőket. A határozat külön fejezetben mutat rá a XI pártkongresszus jegyében tett munkafelajánlások további gyarapításának és ellenőrzésének szükségességére, továbbá hanqsúlyozza. hogy ettől a mozgalomtól további újító javaslatok születését, a szocialista erkölcs elmélyülését várjuk. V Kína második ötéves tervének küszöbén A népi Kína kormánya a második ötéves terv keretében fokozottan szorgalmazza az ipar, főként a nehézipar fejlesztését, mivelhogy csakis ezen az úton érhető el a bővített síocialista újratermelés. A második ötéves terv szerint, a nehézipari termelésnek több mint • kétszeresre kell emelkednie. 1962-ben az acélgyártás hozzávetőleg 12 millió tonnát, a szénfejtés 230 millió tonnát, a villamos áramtermelés körülbelül 44 milliárd kilowattórát ér majd el. Jelentős figyelmet szentel a kormány a naftatermelésnek és a mezőgazdasági gépek gyártásának. Li Fu-csun miniszterelnök-helyettes a kínai szakszervezetek VIII. kongresszusán elhangzott beszámolóiában behatóan foglalkozott a mezőgazdaság legégetőbb problémáival. Rámutatott arra a tényre, hogy bár Kína szűkölködik megművelhető földterületekben, és mezőgazdasága technikailag még alacsony szinten van. mégis — az ipar aránylag nagy fellendülése ellenére — az össztermelés tiszta hozamának kétharmadát szolgáltatja. Ma még az ország lakosságának négyötöde mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik. Minthogy a lakosság élelmezése, ruházkodása, valamint az ipar fejlődése a mezőgazdasági termelés eredményein múlik, a második ötéves terv feladatául tűzte ki, hogy 1962-ben — a terv utolsó esztendejében — legalább 240 millió tonna gabonát kell termelni, tehát egyharmaddal többet, mint 1957-ben. A sertések számát 220 millió darabra kívánják emelni. E nagyszabású feladatok megvalósítása érdekében az állam növelni fogja a mezőgazdasági és erdészeti beruházásokat. Különös gondot fordít a folyamszabályozásokra; műtrágya szállításokkal segíti a gazdaságokat, fokozatosan gépesíti a mezőgazdaságot, megművelteti az ugaron levő földeket, feljavítja a vetőmag minőségét, a lehetőséghez képest támogatja a közlekedés fejlesztését, stb. Mint ismeretes, a Kínai Népköztársaság kormánya tervbe vette, hogy 1972-ben vas, acél és egyéb ipari alapanyag termelése tekintetében legalábbis utoléri Angliát. 1972-ben 40 millió tonna acélt és vasat gyárt, tehát több mint hat és félszer annyit, mint amennyit tavaly termelt. Anglia jelenleg 21 millió tonna acélt gyárt, piaca azonban állandóan szűkül, és ezért kikerülhetetlen gazdasági megrázkódtatásoknak néz elébe. Ezért joggal mondhatjuk, hogy a kínai célkitűzések megalapozottak, és méltán remélhető, hogy 10—15 esztendő múlva Kína korszerű iparral és mezőgazdasággal bíró szocialista ország lesz. E nagyszerű fejlődés előfeltételeit az első ötéves terv teremtette meg, mivel több fontos iparágban határidő előtt teljesítették a tervet. Igy már 1957 végén körülbelül 17 százalékkal teljesítették túl az ipar fejlesztésének tervét. Ez viszont csupán azért volt lehetséges, mert már 1956 végén az állami vállalatok csaknem kétharmad részben részesedtek az ipari termelésben, míg az úgynevezett vegyes vállalatok (melyekben a magán és állami tőke szövetkezett) csak egyharmadát tették a termelésnek. Az ipari termelési az első ötéves terv folyamán több mint 100 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom az elaprózott, nyomorúságos parcellákon folytatott termeléshez képest magasabb fokra emelte a mezőgazdaságot. Fokozta a paraszti tömegek öntevékenységét, lehetővé tette az öntözőcsatornák építését és a termőterület lényeges kibővítését. Kína főiskoláin ma már 440 000 diák tanul, és a régi értelmiség átnevelésén kívül ígéretesen halad az új szocialista értelmiség képzése is. Mindez jelentős mértékben hozzájárul Kína nagyszerű jövőjének építéséhez. —Szirt— étwéf A csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális hetilapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős: Egri Viktor főszerkesztő. Megjelenik minden vasárnap Kiadja a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, Bratislava, Mierové nám 3—4. telefon 220-59 Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 7. Telefon 261-04 Postafiők C-181 Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Megrendelhető minden pestehfvatalná! és kézbesítőnél Nyomja a Pravda nyomdavállalat, Bratislava, Jesenského 12 Egyes szám ára 1.50 Kés, előfizetési díj fél évre 39— Kés ><jés? évre 78 — Kés A-752758 16