A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-12 / 2. szám
/jetfi(m/ei Florenc 13.30 A Prágai Florenc-téri autóbuszállomáson hosszú sorban várja az autóbuszközönség a Karlovy Vary-i gyorsított autóbusz indítását. Már a várakozásnál, majd a közelharccal egybekötött felszállásnál kitűnik a különböző foglalkozású és vérmérsékletű emberek természete. Mi lesz még itt, a párórás űt alatt, a zárt autóbuszban egymásra utalt és egymás elviselésére kényszerített utasok között? J. Mach rendező — kinek Vzbureni na vsi és Rodinné trapmoty ofíiciala Trisku című csupa ötlettel megirt és rendezett filmje még élénk emlékezetében él a nézőnek — ebből a mindennapi epizódból újra nagyszerűt alkotott. Bemutatja figuráinak kellemes és kellemetlen tulajdonságait, alkalmat ad az autóbusz utasainak, hogy mindegyik megmondja véleményét, olyan ügyesen, hogy a néző nem győz kacagni. Az autóbusz aranyos sofőrje mindenkinek a kívánságát teljesíteni akarja, amiből természetesen olyan káosz származik, hogy végre maga az autóbusz is megelégeli a dolgot, megáll és a motor is megmondja a magáét. Nem hajlandó így tovább menni. Az összeférhetetlen utasoknak nem marad más hátra, mint leszállni és egyesült erővel megtolni az autóbuszt, mely ezután folytatja útját a gyönyörű vidéken- Karlovy Varyba, hová az utasok a kQzös munka hatása alatt felmelegedve jókedvűen meg is érkeznek. Szerelem és féltékenység, humor és groteszkség váltakozik e filmben, mely jelképesen bemutatja: hogy az együttélésben le kell gyűrni az önzést és az egyéni érdekeket, hogy célhoz jussunk. Ott a végállomásnál A külvárosi bérház, ott a villamos végállomásánál sok kis lakásra van felosztva. Ezek mindegyike egy-egy külön kis világ és bennük öröm a gonddal, boldogság a boldogtalansággal váltakozik. Tulajing. Bora Gordics — R. Markovics és ifjú felesége Divna — G. Miletiéová Jelenet Ludvik Aíkenázy Ott a végállomásnál című filmjéből Valéria egészségügyi nővér J. Bokdalová és áldozata — E. Effa. Jelenet a Florenc 13.30 című filmből donképpen két gyermekről van szó: egyiknek apja az alkohol hatása alatt elzüllik és bár meg van benne a hajlandóság a javulásra, nincs elég önfegyelme. A gyermekről aztán a ház derék lakói gondoskodnak. A másik gyermek még meg sem született, világrajöttéért csak a leányanya küzd, természetes apja, bár szerelmesét hajlandó elvenni, a gyermekről csupa önzésből hallani sem akar. i— L. Aákenázy, a forgatókönyv írója nem ad receptet, hogy kellene ezeken a problémákon segíteni, de reális képet ad azokról a csendes kis tragédiákról, melyek a bérház lakóinak életét megzavarják, és melyek jól-rosszul maguktól is elrendeződnek. Zenica Újra egy átlagon felüli, igen időszerű kérdéseket felvető és megoldó jugoszláv film. Zenica, a régi jugoszláv falu kezd új életet élni. Az eddig csak sárban porban tengődő községben nagy acélgyár és vasöntöde épült, hol a környék munkásai biztos megélhetést találnak. A gyár egyik vezető mérnöke a fiatal Bora Gordics barátja, társa a munkásaknak és velük együtt munkájának él. Egy napon megérkezik Belgrádból ifjú felesége, Dívna, ki elvégezte a zenei főiskolát, férje tudta nélkül felmondta Belgrádi lakását, mert ott akar élni Bora munkahelyén. A mérnök, ki feleségének soha nem panaszkodott minden kényelem nélküli sorsáról, előre látja, hogy az asszony nehezen fog beleszokni az egyszerű életmódba. Lakása megdöbbentő. Egy kartársával lakik közös szobában, egy megátalkodottan maradi öreg 'jugoszláv faházában, ki felszabadulni vágyó lányát Eminát is fátyolviselésre kényszeríti. A fiatalasszony saját bútoraival igyekszik-szobájukat lakájossá tenni, mlg máshoz nem jutnak. Bora nap-nap után jobban érzi, hogy felesége visszatartja munkájától, nemcsak a gyárra féltékeny, hanem Eminára is, ki Bora rábeszélésére munkát vállal a gyárban. Nehéz tűzkeresztségen megy át házasságuk, de a végén Divna lassan megérti férjét' és beáll azok közé, kik mindenki részére! meg akarják valósítani a szabad életet. SIMKO MARGIT A Florenc ten autöbuszállomáson