A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-12 / 2. szám
Ha a vidéki látogató átmegy a Palacky hidon a Moldva jobb partjára, nehezen hiszi el, hogy alig egy kőhajitásnyira innen, a, smlchovi kormos bérházak és üzemek között, a Fekete-hegy tövében, százados fák lombjainak tengerében, búvik meg Dusek Jozefa, a Salzburgból elszármazott énekesnő, DuSek X. Ferenc cseh zeneszerző hitvesének nyaralója, a Bertramka. Szőlőkertek terültek el itt a XVII. században, a mai Bertramka helyén pedig fából épült szőlőhajlék állott. E szőlőhajlék helyén építette fel J. F. Primakorn a mai Bertramka elődjét. Ezerhétszáznyolcvannégyben vette meg DuSek Jozefa a Bertramkát, „kerttel, pajtával, a hozzátartozó földekkel, gazdasági felszereléssel, öt tehénnel és két igavonó ökörrel...". Mindezekért háromezer-ötszázhuszonöt forintot fizetett a volt tulajdonosnak. •Ám a Bertramkát nem a DuSek házaspár avatta a zeneművészet szentélyévé (bár mindketten elérték a jó európai átlagot), hanem Wolfgang Amadeus Mozart. A nagy bécsi zeneszerző számos alkalommal időzött Prágában és ilyenkor legkellemesebb óráit a DuSek házaspár nyaralójában, a Bertramkában töltötte. Akkortájt a bécsi zenevilágban divatos olasz Salieri, különben is a császári udvar kedvence, minden igyekezetével arra törekedett, hogy megakadályozza Mozart érvényesülését. Fondorlataival és áskálódásaival hosszú ideig eredményesen küzdött vetélytársa ellen, bár ez vele szemben mint zenész és mint ember is, óriás volt. Például a „Figaró házassága" éppen csakhogy meg nem bukott Bécsben. Nem így Prágában. A cseh zenekedvelő közönség nagy lelkesedéssel fogadta a Figarót és amikor Mozart DuSekék meghívására 1787 januárjában Prágába érkezett, személyesen győződhetett meg a prágai publikum iránta tanúsított szeretetéről. Egyik bécsi barátjának ezeket Irta: itt nem játszanak, nem énekelnek és nem is fütyörésznek semmi mást, csupán a Figaró áriáit." Prága még ugyanazon év szeptemberében látta vendégül a nagy zeneszerzőt. A malfi strana-i „Három oroszlánkölyök"-höz címzett vendégfogadóban lakott ugyan a maestro, mégis a Bertramkában, DuSekéknél volt otthon. A Don Giovanni (Don Juan) című operájának bemutatójára jött a cseh fővárosba és itt Irta meg az utolsó pillanatokban az opera nyitányát. A kedves prágaiak nagy óvációkban részesítették a zeneszerzőt. A prágai közönség zeneértése és őszintesége nagyon meghatotta, és Prága sokkal inkább szivéhez nőtt, mint Bécs, a büszke császárváros. Mozart még háromszor járt Prágában. Utoljára 1791 őszén látogatta meg a mester kedves barátait. Betegen, halálsejtelmektől gyötörve tért vissza a mester Bécsbe, hol nemsokára meg is halt. És Prága volt Európa, első városa, ahol Mozart korai haláláról méltóan és nagy kegyelettel emlékeztek meg. A későbbi években Bertramka gazdát cserélt. Am a DuSek család nyaralójában a későbbi tulajdonosok is Mozart szentélyt láttak és nagy gonddal tartották rendben és ápolgatták a Mozart ereklyéket, valamint az épületet |s a parkszerű kertet. Az első köztársaságban, igen nagy nehézségekkel küzdve, „Mozart barátainak köre" gondozta a Bertramkát. A felszabadulás, után az állami műemlékvédő hivatal restauráltattaa nyaralöt és 1956. május 25-én riyitotta meg a nagy nyilvánosság részére. Mikor beléptem a kapun, nyomban éreztem, hogy csak a kegyeletes szeretet tud egy régi, tűzvész pusztította épületet tgy rendbehozni és rendben tartani, mint ahogy ezt az illetékesek a Bertramkával tették. Felmentem a tornácra, majd tovább, fel a kertbe. A nyári alkony fénye meglágyította Mozart mellszobrának kemény vonásait és a kőpadon, valamint a kőasztalon, amelynél Mozart a „Bella mia fiamma addia"-t alkotta, fények és árnyak kergetődztek, A kőasztalon egy csokor vérvörös szegfű feküdt. Nem tudom, vajon az a karcsú szőke kislány és feketehajú Hamletje feledékenységből, avagy pedig kegyeletből hagyták az asztalon a bokrétát. A gyepen és a bokrok sűrűjében a fekete rigők vidám füttykoncerttel búcsúztak a nyári naptól... Benn a házban Mozart múzeumot rendeztek be. Beszámolni erről azonban nem óhajtok. Pontosan és részletesen leírja ezt a múzeum propaganda füzete. Én csak el-elnéztem a rokokó stílusban berendezett szobákat, a Mozart „teremben" a Gräbner jelzésű clavicembalőt (a mai zongora ősét)... Itt járt-kelt tehát Mozart, itt zenélt, itt komponált. A DuSek család, Jozefa és Franci mindent megtettek, hogy a nagy zeneszerző családtagként érezze magát házukban. A lenyugvó nap utolsó, besurranó sugarai még egyszer körültáncolták a régimódi zongorát, a velencei tükröt és Mozart portréját. Igen, ezekben a szobákban, melyeket kissé nagyképűen termeknek neveztek, találkozott akkoriban két világ. A tiszta lelkű művész, Wolfgang Amadeus Mozart és egy romlásnak induló osztálynak a kedveltje, a már fogatlan, vén nőcsábász Casanova. A vén múmiának bizony nem igen tetszett a Don Giovanni és ezt Mozarttal éreztette is. A hiú Casanova nem igen bírta el, hogy őt „egy bécsi zenész" elhomályosítsa és ezért qnás kárpótlást keresett. Mlcelli kisasszonyt, a Bondini társulat bájos és ingerlő énekesnőjét akarta meghódítani. Lehet, hogy tán életében utoljára érezte magát férfinek. Ezekben a termekben hódolt Mozart művészetének Clam Gallas, innét távolította el DuSekné von Blaskowitzot, a gőgös és faragatlan porosz követségi tanácsost. És a Bertramkából vitte a hintő Mozartot be Prágába, egy hideg őszi estén a „Három oroszlánkölyök"-höz címzett vendégfogadóhoz. Az őszi hold mint hideg halszem bámulta az ódon kövezeten lépkedő maestrót, majd belopódzott a vendégfogadó ablakán a szobába és túllicitálta a gyertyafényt, amely mint laterna magica vetítette Mozart árnyékát a falra. A toll sercegett, a hangjegyek sokasodtak. S mire a gyertya csonkig égett, és a hold elhalványult a hajnali égen, megszületett a „Don Giovanni" nyitánya. Leszállt az alkony, a kertben elnémultak a feketerigók. Hallgat a régi zongora Is. Egyedül maradtam e varázslatos házban. Még egyszer körülnéztem. Külön-külön búcsúztam a tárgyaktól a szobáktól, a kerttől és megemeltem a kalapom mélyen mindazok előtt, akik a zene e szentélyét Ily szeretettel és művészi ízléssel keltették új életre. BARSI IMRE Részlet a Bertramkából Mozart szobája Mozart szobra a Bertramka kertjében