A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-20 / 16. szám

(Dvzöh, vigyázza tok a strázsán ! Nem történt semmi különös Csupán zord idők zord emberei léptek ki a tör­ténelem süllyesztőjéből. És az amerikai •atombombázóK, rakétakilövők védel <te alatt egyengetik arcvonalukat, az Atlanti­óceántól — Koreáig. Acsarokodnak és vár iák a hosszú 'tések éjszakáját. Nem történt eddig még semmi sem és az emberi lelkiismeret szeizmográfja mégis eljövendő földrengéseket jelez. Franciaországban Chaban-Delmas hon­védelmi miniszter nagyvezérkarában be­rendelték Bigeard ejtőernyős ezredest, az algériai .nzafiak gyilkosát. És a hős ezre­des speciális egységei ma már Párizsban terrorizálják az algériaikat. Ma még csak azokat, holnap a francia kommunistákat és holnapután a katolikusokat is. Bom­bamerényletekét követnek el a hal dó tömegszerv zjtek székházai ellen, és ha­tóságilag kobozzák el Casanova, F. Sartre és Mnuriac lelkikmeretéhresztő cikkeit. Csőabe jutott politikusok és kalandorok cso­portja De Gaulle-hoz fohászkodik és a .a­sis'ta ".'".tafúra árnya ráborul a fél Fran­ciaországra L'ttle Rock értelmi szerzőinek csendes beleeg/ezésével Hitler „Mein Kampf"-ját bevezetik a nyugatnémet iskolákban, hol Adenauer jóváhagyásával olvan töm'ggyil­kosok töltik be a pedagógusok szerepét, mint Zinc' tanácsos úr, aki nyilvánosan azzal dicsekedett, hegy saját kezével né­hánv -záz zsidónak törte el a nyakcsigo­lyaját. A bíróság felmentette és szabadon bocsátotta, mert a főtárgyaláson Zind úr a zsidókat oroszokrr javította ki. Ma un -anis a bonni tartomány a hitleri Harmadik Birodalom törvényes utódjának tekinti magát. Minden SS-tiszt visszakapta rangját és kitüntetéseit, és az orosz, len­gyel, csehszlovák, magyar és jugoszláv nép ma szemükben halálos ellenség. Ade­nauer és minisztere, Strauss éppen az el­múlt napokban a bonni parlamentben fej­tette ki cyalázatos nézeteit, úgyhogy az ellenzék szónokai kénytelenek voltak meg­állapítani- „így felelősségteljes államférfi nem beszélhet. Strauss miniszter szavai az atomhábrrú hangja!" A bonni kormány kétes érdeme, hogy állama, kémek, diverzánsok és gyilkosok anyahajója lett, ahonnan népeink ellensé­gei romboló útjaikra elindulnak. Olaszországban Zoli miniszterelnök nyíl­tan támogatja a neofasiszta mozgalmat, és Mussolini bírái, a kommunista parti-án parancsnokok ellen bírósági eljárást indí­tott. Az úgynevezett semleges Ausztria való­ságos elndorádója a sok magyar, csehszlo­vák és jugoszláv fasisztának. Az otthoniak­na-. is. Az osztrák iskolákban volt nácis­ták adnak elő és így érthető, hogy a náci propaganda erősen befolyásolja Ausztria ifjúságát. A Mauthausen melletti Peig falucská­ban egy osztrák ifjúsági szövetség már­vány emlékkövet emelt az egyik SS-ezred emléknek, és a középiskolások folyóirata a „Trommler" (Dobos) ezeket írja: „Elő­ször Ausztriához kell csatolni Dél-Tirolt, majd Ausztriát a Német Birodalomhoz." Most tizenhétévesek. Ök voltak azok, akik Linzben az Anne-Frank naplójának bemu­tatóján antiszemita tüntetést rendeztek, amit még Nyugat-Németországban sem tettek meg! A fajgyűlölet és a gyülölköző naciona­lizmus apostolai a nemzeti kommunizmus trójai' falovában szeretnék becsempészni szocial zrrust építő társadalmunkba a ka­pitalizmus ak ordas eszméjét, a burzsoá nacionalizmust. Alá akarják ásni egysé­günket, új világunkat alapjaiban akarják megrendíteni. Szocialista hazafiságunkat proletár humanizmusunkat és internacio­nalizmusunkat burzsoá áfiummal akarják elaltatni. A múlt csökevényeire támasz­kodnak fondorlataikban és a hibákkal, az elmaradottsággal, hiszékenységgel szá­molnak mint segítőtársakkal, épp úgy, mint ötvenhat októberében Budapesten. Mi azonban, akik három államrendet átvészeltünk tudjuk, hogy, sehol sem sor­vad annyira a nemzeti lélek, mint az önző nacionalizmus uralma alatt és tudjuk, hogy a burzso nacionalizmus végső fokon a fasizmus embertelenségébe, bestialitásába torkollik. Minden fasizmusnak egyforma az arca és a lényege. Tanúság erre Oszviecim, Mauthausen, Buchenwald, tanú erre a Győr közelében levő Abda község határa, hol magyar nyilas pribékek lökték a tömeg­sírba Radnóti Miklóst, a fiatal nagy ma­gyar költőt. A nemzetközi fasizmust vá­dolják a Róma melleti Fosse Aideatine-1 tömeges kivégzések, a magyarországi el­lenforradalmi puccs áldozatai, akiket bá­rók, papok, csendőrőrmesterek, rablók és prostituáltak bandái végeztek ki, a Háy Gyulák és Déri Tiborok szellemi irányítá­sa mellett. Vádolnak a franciaországi Lyonban e hó közepén teltárt új tömegsír halottai és Krem/.icska, Korpona meg Nemecká is ékes szóval bizonyítják, hogy a szlovák, magyar és német fasizmus egyformán go­nosz és embertelen. Halálos veszedelem, amely ellen össze kell fogni a világ minden becsületes emberének. Nem történt még eddig semmi külö­nös. Csupán a politikai alvilág banditái kaptak illusztris védnököket, Eisenhower és Adenauer személyében. Őket szórakoz­tatják bűvészmutaványaikkal. Sokan kö­zülük mosolyognak rajtuk. Mussolinit és Hitlert sem vették ko­molyan annak idején, még a komoly poli­tikusok sem. És még Engels is lekicsiny­lően írt Louis Napoleon Bonaparte állam­csínyéről: „Egy ilyen nagy ostobaság nem tarthat sokáig, még akkor sem, ha a franciák erkölcsileg a legmélyebbre s' !y-Iyedtel. volna . .." A történelem rácáfolt Engelsre is! És a legaljasabb ösztönök már egyszer tort ULek Európa felett. Éppen ezért, őr­zők, vigyázztik a strázsán! Igen, vigyázzatok! Mert: „Az Élet él és élni akar, Nem azért adott annyi szépet. Hogy átvádoljanak most rajta Véres és ostoba feneségek." BARS1 IMRE Vannak még bírák Igen, vannak még bírák Nyugat-Németor­szágban. Bár a rossz nyelvek azt híresztelik, hogy a nyugatnémet bíróságok nem ítélik el a fasisztákat Hogy ellenkezője igaz. bizonyítja Schirach asszony esete. Hoov kí Baldur von Schirach, azt tudja min­den idősebb újságolvasó' A fiatalabbak ked­véért azonban bejelentem, hogy az említett „úri­ember" (lehet, hogy úrnak úr. de embernek nem ember'; a rossz emlékű hitleri Harmad'k Birodalom ideiében a német ifjúság hivatalos . ve­zére" és rossz szelleme volt. A háború után az Egyesült Nemzetek nemzetközi bírósága a nürnbergi nagy perben életfogvtiqlanra ítélte el. és jelenleg Spandau börtönében üdiil Tehát ennek a gonosztevőnek a teleségérö! lesz sző. aki. igaz 1950-ben (!!!) elvált férjétől és mint újságírónő dolgozik A esa'ádfája kitűnő, nemcsak férje, de ap'a után is Schirachné apja az öreg Hoffman. Hitler udvari fénvkéqésze volt! Tehát egy demokratikus úiságirői pályához Schi­rach asszonynak minden feltétele megvan! Cttív bizony! És mivel a nyugatnémet igazságszolgáltatás „elfogulatlan", ezt a Schirach asszonyt a Frank­furt am Main-i birásg elitélte. Elítélte, képzeld el kedves olvasó. 300. azaz háromszáz német márka pénzbírságra! Schirachné, a jelenlegi Hoff­man újsáqírónő megsértett egy másik volt fa­siszta előkelőséget. Hogy miért? Ezerkilencszáznegyvenötöt Írtak. A Harmadik Birodalom romokban hevert és a volt náci nagy­ságok egymás után vonultak be a börtönökbe. A Schirach-család. számolva a nyugati szövetsé­gesek puhaságával, félmillió német márka értékű ékszert dugott egy útitáskába, és ezt a táskát a ludwlgsburgi Internálótáborban Hoepken szárnysegéd közreműködésével akarták elrejteni. Ezt a tábort ugyanis a nyugati szövetségesek rendezték be a főbb nácik részére Hoepken a kincses táskával említést tett volt főnöke saitővezetöjének. Kaufmannak. Ez a Kaufmann viszont a titkot kikotyogta a francia parancs­nokság tolmácsnőjének. A további fejleményeket a titok fátyla lepi. egy azonban bizonyos, a kin­csestáska eltűnt! A horogkeresztes rablókat is­meretlen tolvajok lopták meg. valószínűleg a megszálló francia hadsereg egy-két tisztjének a seqftséqével És Hoffman újságírónő, az egykori Schirachné, Kaufmannt gyanúsította meg a lopással. Ezt pedig nem engedhetik meg a független nyugat­német birák Varjú varjúnak nem vájja ki a szemét, és elrettentő például Schiraohnét. pardon. Hoffman újságírónőt háromszáz márka pénzbírsággal sújtotta' Hiába! Vannak még bírák Nyugat-Németországban! Ilyen az amerikai humanizmus Amerikai újsághírek szerint az utolsó hóna­pokban több észak-amerikai gyógyszergyár nagy mennyiségű Salk-vakcinát öntött ki a kulludék­csatornába, ahelyett, hogy ezt a drága és a gyermekbénulás ellen eddig leghatásosabb gyógy­szert kórházakba és gyermekorvosoknak küldték volna el. Nehéz kitalálni, vajon miért került ez az egész világon annyira szükséges és annyira hiányolt gyógyszer a kanálisba. Talán túltermelés volt az oka? Vagy pedig az Egyesült Államok minden negyven éven aluli lakosát már háromszor be­oltották? Lehetséges, hogy a gyermekbénulás ve­szedelme már nem veszélyezteti az észak-ame­rikai lakosságot? Dehogy nem! Csupán ezek a Salk-vakcina szé­rumok túlságosan drágák az egyszerű amerikai polgárok részére! A statisztika azt mutatja, hogy harminchét millió amerikai állampolgár (aki még nem töltötte be negyvenedik életévét) egyáltalán nem volt beoltva a szérummal, és a további negyvennégy millió oltásra költeles la­kos csak egy injekciót kapott! Pedig orvosilag bebizonyították, hogy csak a háromszori oltás eredményes' Az amerikai dollárcápáknak majd nyolcvan millió ember egészsége semmi, ha nem elég nagv a profit be a kanálisba a gyógyszerekkel! íme az amerikai humanizmus, íme az emberről való gondoskodás a csillagos-sávos loboqő pa­radicsomában. —Sí— 14

Next

/
Thumbnails
Contents