A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-30 / 13. szám

^ZLtiMiC efteív káqai is boapísti Svejk-pesti színpadon Svejk, a derék katona körülbelül harminc évvel ezelőtt érkezett meg első Ízben Pestre. Valamikor a húszas évek vége felé egy dunai uszály hozta szén alá. elrejtve, titokban. Őcska, foltozott hátizsákban szállították partra, s bizony nem nagyon mutatkozott a nyilvánosság előtt... Kis, soványka könyv volt akkor a ..Svejk". Hasek rémekmüvét csonkán és meglehetősen szabadon Karikás Frigyes fordította le először magyar nyelvre, az Edition Monde-nál jelent meg Párizsban, Josef Lada hires illusztrációival. Néhány száz példányt sikerült a Dunán Horthy-Magyarországra csempészni, s ezek az első kötetek, amelyek kézről kézre jártak, amelyeket ronggyá olvastak, viszonylag szük körben ismertették meg az Osztrák-Magyar Monarchia ostoba és gonosz szoldateszkéj'ának csuffátévőjét, a bohó lázadót: Svejket. Közel két évtized múlva, nyomban a felszabadulás után, az Anonymus Könyvkiadó egy három kötetes Svejk-kiadással igyekezett az elmulasztott ismerkedést pótolni — de ebben a három kötetben is csak a Svejk fele jelent meg. A magyar nyelvű teljes Svejkre még jó egy évtizedig kellett várni. A két, immár szocialista ország baráti együttműködésének gyümölcseként a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó 1956-ban végre Svejk hiánytalan kiadásával ajándékozta meg a magyar olvasók ezreit. A teljes Svejk kötetet a magyar olvasók úgyszólván napok alatt szétkapkodták. A Petőfi Színház előadásának szövegkönyvét E. F. Burían dramatizálása nyomán Pándy Lajos színész-lrő készítette el. A szövegkönyv magyar változatának szerzője a drámai kompozíció szilárdabb támaszával igyekezett a színpadi Svejket „önállósítani", a könyv Ismeretének hiányát a dramatizálás erősítésével próbálta pótolni. Ez a törekvés növelte is a hatást, de csökkentette Is, mert szükségképpen meglassította a jelenetek pergését. Kamarás Gyula kezében nem feszültek meg eléggé a csélekmény szálai — rendezése Inkább követte, mint vezette az akciókat. Vladimír Nyivet, a kitűnő vendégterveztí öt-Katz tisztelendő (Agárdy Gábor) prédikál Svejknek (Peti Sándor) letes és korelevenitö színpadképeiben két Svejk is bemutatkozott. Peti Sándor (akinek régi-régi álma Svejk szinpadravítele) a Josef Lada rajzai, a hajdani Pallenberg-alakítás, a művészi bábfigurák emlékével szuggerált Svejk-figurát idézte elénk. A derék katona mókás bölcsességét, kedves ravaszságát,! életakarását, emberi igazságát jelenítette meg a másik Sveik: kányi László is, de a kánonizált alaknál valamivel lendületesebben, mondhatnánk: tempósabban. Mintha csak a regény lapjairól pattant volna eló, olyan hetyke, léha, szívdöglesztő volt Somogyvári Rudolf Lukás főhadnagya, s olyan komisz alázatos-gyalázatos Mádl Szabó Gábor Grünsteln főorvosa. A budapesti előadás egyik leghatásosabb „mellékalak"-ját Agárdy Gábor formálta meg Katz tábori lelkész szerepében. A közönség ismerkedik, derül és okul. Az előadást, amely azzal végződik, amivel a felszabadulás utáni csonka magyar kiadás — a katonavonat indulásával — hosszan és lelkesen tapsolják, s nyilván szívesen hallgatnák, néznék még tovább is a derék katona igazságtevő történetét. Ha Budapesten — mint ahogy másutt sem — nem jeleníthető teljesen és maradéktalanul színpadra Haáek Svejkjének históriája — van az előadásnak egy színházon túl ható, külön értéke is. Egészen biztos, hogy ezer meg ezer nézőnek adja kezébe újra vagy újonnan Haáek elmetisztltői, léleküditő műremekét és ezrek előtt tárja fel a közös múlt értelmét és tanulságait. Békés István eg perzselt lányok " JDrágában A „század bűnperének" nevezte a nyugati sajtó azt a hosszú, éveken át húzódó bírósági eljárást, amely Vilma Montest fiatal olasz leány halála körülményeit és a gyilkosságban vétkes óriási bűnszövetkezet ténykedését Igyekezett feT deríteni. Glan Paolo Callegarf, az Ismert olasz utazó, riporter, filmrendező és regényíró „Megperzselt lányok" című drámájában nem Vilma Montesi történetét Irta meg, hiszen amikor darabja elkészült, a bünper még távolról sem ért véget, de már nyilvánosságra jutott a római fiatalság életének sok szomorú részlete. Nem Vilma Montesi volt az egyedüli fiatal leány, aki a szegénység, a munkanélküliség, a kilátástalan jövő réme elöl gazdag kéjencek karjaiba futott. A sok hasonló sorsú szerencsétlen széplány köztil Marcella Gerattit és Nadja Bregoricsot hozta drámájában színpadra. Marcella nyugalmazott katonatiszt leánya. Apja mint könyvelő gürcöl. Nyugdija és fizetése együttesen sem elég arra, hogy a család legszerényebb szükségleteit fedezze. Marcella elárusítólány volt egy divatüzletben, ahonnan harisnyalopás miatt elbocsátották, s most Mastropaoloné „szalonjában" vidéki, pénzes palik „szórakoztatásával" jut alkalmi keresethez. Jelenet a dráma harmadik jelvonásából Karel Drbohlav felvételei főorvos (Módi Szabó Gábor) a kórházban Svejknél (Peti Sándor)