A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-16 / 11. szám

NicoLAE BALCESCU aáLag^atatt munkái Értékes munkával gazdagította a buka­resti Állami Irodalmi és Szépművészeti Kiadó a romániai magyar dolgozók könyv­tárát, mikor 1956 őszén megjelentette Nicolae Bálcescu válogatott munkáit. A válogatás és a szemelvényeket bevezető tanulmány Balogh Edgár, kolozsvári ma­gyar történész munkája. Mivel ez a könyv csak kivételes esetben juthat el a cseh­szlovákiai magyar dolgozókhoz, szeret­ném néhány mondattal ismertetni a lé­nyegét. Bálcescu a magyar és a romáin nép egymásratalálásának és közös haladó ha­gyományainak egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Neve mélyen belevésődött az 1848 —1849-es évek magyar történelmé­be, mert ekkor a román nemzet fel­emelkedéséért küzdő Bálcescu, Kossuth Lajossal szövetséget kötött. Bálcescu kon­cepciója nem merült ki a magyarokkal való összefogásban, hanem összefügg az összes elnyomott népek szolidaritásával. Bálcescu Miklós 1819. július 11-én szü­letett Bukarestben. Gyermekkorát édes­anyja birtokán töltötte. Itt megismerte a kisbojári életforma válságát és a job­ágyság rettenetes nyomorát. Ifjúsága ide­jén lejátszódó nagy jelentőségű politikai események már előre meghatározták a feudalizmus bukását. A dunai román fe­jedelemségek török fennhatóság alatt ál­dottak, de Oroszországnak Törökország felett aratott győzelemsorozata következ­tében a román gazdaság haladó kapitalis­ta elemei egyre kedvezőbb feltételek mel­lett tudták fejleszteni a kapitalista áru­forgalmat. Mivel a fejlődésben levő új termelési viszonyokat a régi feudális in­tézmények csak gátolták, a felemelkedő burzsoázia függetlenségről szőtt álmo­kat, mert a török iga lerázásával akarta megteremteni az önálló nemzeti piacot. A feudalizmus ellen vívott küzdelembe bekapcsolódott a román értelmiség is. írásaikban a nemzeti felszabadulás esz­méit hirdették, és a demokratikus intéz­mények szükségét hangoztatva bírálták a bojárok kiváltságait és visszaéléseit. A polgári demokratikus forradalmak kez­detét az 1821-es havasalföldi felkelés je­lentette. A nép sorsa azonban a „hazai" fejedelmek uralma alatt sem változott meg, mivel a bojárok a fokozott gabona­kivitel idején a jobbáavban vélték meg­találni a számukra szükséges tőkét. A fiatal Bálcescu 1832-től a bukaresti Szent Száva kollégium növendéke volt. Itt alakult ki benne az egységes nemzeti állam képe. Történész lett, és tanulmányai befejezése után az új román nemzet­őrségben próbálta megvalósítani demokra­tikus nemzeti elképzeléseit. Miután első kísérleteivel kudarcot vallott, belépett Dim'trie Filipescu titkos szervezetébe, ahol alkotmánvtervezetet dolgoztak ki a hűbéri kiváltsáaok megszüntetése, a pa­rasztság földhözjuttatása és a nemzeti hadsereg megszervezése érdekében. Az összeesküvés leleplezése utásn Bálcescut három évi börtönbüntetésre ítélték. Ki­szabadulása után azonban újabb titkos szervezkedés kezdeményezője lett. Mint történész is egyre gyakrabban kezdett szerepelni. A történetírást a készülő ro­mán demokrata forradalom szolgálatába állította. Felidézte ugyan a múlt szelle­mét, „hogy ebben a hagyományoktól measzentelt álruhában és ezen a kölcsön­zött nyelven játssza meg a világtörté­nelem új jelenetét" (Marx). A hatóságok figyelmét nem kerülték el Bálcescu Írásai, és ezért 1846 júliusában kénytelen volt külföldre menekülni. így töltött két évet Franciaországban és Olaszországban, ahol tovább kutatta a román történelemre vo­natkozó külföldi forrásmunkákat. Párizs­ban megismerkedett Proudhon kispolgári utópista szocializmusával, és értékelte e tanok antifeudális vonatkozásait, de megismerkedett a XIX. század nagy fran­cia történetíróinak osztályharc-elméleté­vel is. így venvült bele a fiatal tüdős antifeudalista harcába az ellenszenv a liberális burzsoázia árulásával szemben. Az 1848-as februári francia forradalom után hazaindult. Hazatérése idején a ro­mán nemzeti demokratikus mozgalom már széles méreteket öltött. A pesti forra­dalmi események hatására az erdélyi ro­mánok is szervezkedni kedtek. Mivel azonban a Batthyány-kormány a paraszt­ság és a nemzetiségek sérelmeinek or­voslása terén a nemesség szűk osztály­szempontjait érvényesítette, az erdélyi román mozgalom egyre élesebben kezdett szembekerülni a magyar forradalommal. A Román Komité a bécsi reakció vak eszköze lett. Közben a havasalföldi ro­mán társadalom is megérett a forrada­lomra. A fiatal ipari burzsoázia, az elé­gedetlen kisbojárság és a nemzeti je­szavakat hirdető értelmiség életteret követelt magáinak. Bálcescu megjelenése új fordulatot adott a román mozgalom­nak, mert a liberális körök szűk kere­teit túllépve merészen rámutatott az el­jövendő események fő mozgatójára, a vá­rosi és a falusi tömegekre. A forradalom fő feladatát a földkérdés megoldásában és a köztársaság kikiáltásában látta. így változtatta át a havasföldi polgári de­mokratikus forradalmat a dolgozó nép forradalmává. A Bálcescu vezetésével megalakult ra­dikális csoport új alkotmánytervezetet dolgozott ki. A széles forradalmi hálózat kiépítése következtében 1848 júliusában egyre több helyen tört ki a felkelés. Meg­mozdult Bukarest népe is, de a megala­kult ideiglenes kormány igyekezett Bál­cescut a háttérbe szorítani, mire ő a francia forradalom tanulságai alapján a tömegek felvilágosításához folyamodott. Elszántan küzdött a földkérdés megoldá­sáért. A harc folyamán azonban rádöb­bent, hogy a hatalmon levő nagybojárság sem hajlandó kiengedni kezéből a földet. A hősiesen küzdő forradalmárok harcát szeptember 25-én leverte az ellen fórra­da'om egyesült ereje. Bálcescu török fog­ságba került, maid később a bánsági és az erdélyi románok mozgalmaival kezdett foglalkozni. Elítélte azt a kegyetlen pol­gárháborút, amelv a magyar forradalmi kormány szűkkeblűséqe és a román nem­zeti mozgalom vezetőinek császárbarát­sága következtében tört ki Erdélyben. Az erdélyi román mozgalom forradalma­sítását akarta meoszervezni. Ezért a ha­tóságok kiutasították Erdély területéről. De tervét ezután sem adta fel. Magyar­országra utazott, hogy kibékítse a he­gvek között még ellenálló románokat a magyarokkal. 1849 májusában Kossuthtal tárgyalt. A két forradalmár politikus ta­nácskozásának gyümölcse az 1849. július 28-i nemzeti.-é' ' törvény. Bálcescu öröme szinte határtalan volt, mert azt remélte, hogy ősszel Bem csapatai bevonulnak Havasalföldre. De az egyesült európai reakció meghiúsította ezt a tervet. A vi­lágosi fegyverletétel után kialudt az 1848-1849-es forradalmak utelsó tüze, a magyar forradalom is. Bálcescu a vesztett forradalom után Párizsba ment. Sokoldalú emigrációs te­vékenységéről levelezése alapján alkot­hatunk képet. Targyalt az angol szabad­elvű párt vezetőivel, de igazi megértésre csak az orosz, lengyel, magyar, cseh és szerb emigráns forradalmárok között ta­lált. A közös barátság alapján dolgozták ki a Keleti Államszövetség és a magyar­román viszony végleges rendezésének tervét is. Lázas politikai szervezés kö­zepette jelenik meg 1850 tavaszán egyik leo jelentősebb munkája. „A dunai feje­delemségek gazdasági kérdése" Az 1851-es párizsi bonapartista államcsíny erősen megtépázta a polgári demokráciába vetett hitét, s megerősítette azt a nézetét, hogy a román népnek saját erejével kell ki­harcolnia a szabadságot. Halálos betegen irta meg legnagyobb írói hagyatékát, „A románok története Vitéz Mihály vajda idején" címmel. 1852 nyarán elindult haza, mert azt remélte, hegy hűségnyilatkozat nélkül is vissza­térhet Bukarestbe. De a román hatósá­gok kiutasították. A súlyos beteg Bálces­cut Olaszországba szállították, ahol tel­jesen magára maradva halt meg 1852. november 29-én. Bálcescu életművét összegezve megál­lapíthatjuk. hogy a feudalizmus megdön­téséért vívott harc idején már szembe­fordult a feltörekvő burzsoáziával is. Szi­gorú következetességgel harcolt az ellen­séges, ingadozó és közömbös elemek el­len a népi forradalom érdekében. Egy­séges, független, nemzeti államért küz­dött, és ezt az összes békeszerető népek­kel valő nemzetközi szolidaritás alapján akarta megvalósítani. Balogh Edgár könyvének második ré­szét Bálcescu válogatott munkái töltik ki. Az első részben közölt szemelvények hűen szemléltetik Bálcescu szabadságvá­gyát, s a nép felszabadításáért és gaz­dasági felemelkedéséért vívott harcát. A szemelvények második részében közölt levelek különösen az 1848-1849-es for­radalmi események megértéséhez szol­gáltatnak értékes anyagot. Bálcescu emig­rációban Irt levelei a fiatal történész­politikus törhetetlen akaraterejéről és politikai éleslátásáról adnak képet. A csehszlovákiai magyar dolgozók örömmel olvasnák a román nép haladó hagyományainak Balogh Edgár munkájá­hoz hasonló többi értékes feldolgozását is. Vadkerty Katalin Eredeti újdonsá«! Az EXPRES kézmosószer (alumí­nium tokban) tökéletesen eltávolít a kézről minden tisztátlanságot — víz, szappan és törülköző né'kül! Az EXPRES egy kézitáskából és útipoggyászból sem hiányozhat, mert biztosítja a kéz tisztaságát mind'a és mindenütt. Kérje drogé­riákban és illat szertárakban. -Pl-

Next

/
Thumbnails
Contents