A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-16 / 11. szám

NicoLAE BALCESCU aáLag^atatt munkái Értékes munkával gazdagította a bukaresti Állami Irodalmi és Szépművészeti Kiadó a romániai magyar dolgozók könyvtárát, mikor 1956 őszén megjelentette Nicolae Bálcescu válogatott munkáit. A válogatás és a szemelvényeket bevezető tanulmány Balogh Edgár, kolozsvári magyar történész munkája. Mivel ez a könyv csak kivételes esetben juthat el a csehszlovákiai magyar dolgozókhoz, szeretném néhány mondattal ismertetni a lényegét. Bálcescu a magyar és a romáin nép egymásratalálásának és közös haladó hagyományainak egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Neve mélyen belevésődött az 1848 —1849-es évek magyar történelmébe, mert ekkor a román nemzet felemelkedéséért küzdő Bálcescu, Kossuth Lajossal szövetséget kötött. Bálcescu koncepciója nem merült ki a magyarokkal való összefogásban, hanem összefügg az összes elnyomott népek szolidaritásával. Bálcescu Miklós 1819. július 11-én született Bukarestben. Gyermekkorát édesanyja birtokán töltötte. Itt megismerte a kisbojári életforma válságát és a jobágyság rettenetes nyomorát. Ifjúsága idején lejátszódó nagy jelentőségű politikai események már előre meghatározták a feudalizmus bukását. A dunai román fejedelemségek török fennhatóság alatt áldottak, de Oroszországnak Törökország felett aratott győzelemsorozata következtében a román gazdaság haladó kapitalista elemei egyre kedvezőbb feltételek mellett tudták fejleszteni a kapitalista áruforgalmat. Mivel a fejlődésben levő új termelési viszonyokat a régi feudális intézmények csak gátolták, a felemelkedő burzsoázia függetlenségről szőtt álmokat, mert a török iga lerázásával akarta megteremteni az önálló nemzeti piacot. A feudalizmus ellen vívott küzdelembe bekapcsolódott a román értelmiség is. írásaikban a nemzeti felszabadulás eszméit hirdették, és a demokratikus intézmények szükségét hangoztatva bírálták a bojárok kiváltságait és visszaéléseit. A polgári demokratikus forradalmak kezdetét az 1821-es havasalföldi felkelés jelentette. A nép sorsa azonban a „hazai" fejedelmek uralma alatt sem változott meg, mivel a bojárok a fokozott gabonakivitel idején a jobbáavban vélték megtalálni a számukra szükséges tőkét. A fiatal Bálcescu 1832-től a bukaresti Szent Száva kollégium növendéke volt. Itt alakult ki benne az egységes nemzeti állam képe. Történész lett, és tanulmányai befejezése után az új román nemzetőrségben próbálta megvalósítani demokratikus nemzeti elképzeléseit. Miután első kísérleteivel kudarcot vallott, belépett Dim'trie Filipescu titkos szervezetébe, ahol alkotmánvtervezetet dolgoztak ki a hűbéri kiváltsáaok megszüntetése, a parasztság földhözjuttatása és a nemzeti hadsereg megszervezése érdekében. Az összeesküvés leleplezése utásn Bálcescut három évi börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után azonban újabb titkos szervezkedés kezdeményezője lett. Mint történész is egyre gyakrabban kezdett szerepelni. A történetírást a készülő román demokrata forradalom szolgálatába állította. Felidézte ugyan a múlt szellemét, „hogy ebben a hagyományoktól measzentelt álruhában és ezen a kölcsönzött nyelven játssza meg a világtörténelem új jelenetét" (Marx). A hatóságok figyelmét nem kerülték el Bálcescu Írásai, és ezért 1846 júliusában kénytelen volt külföldre menekülni. így töltött két évet Franciaországban és Olaszországban, ahol tovább kutatta a román történelemre vonatkozó külföldi forrásmunkákat. Párizsban megismerkedett Proudhon kispolgári utópista szocializmusával, és értékelte e tanok antifeudális vonatkozásait, de megismerkedett a XIX. század nagy francia történetíróinak osztályharc-elméletével is. így venvült bele a fiatal tüdős antifeudalista harcába az ellenszenv a liberális burzsoázia árulásával szemben. Az 1848-as februári francia forradalom után hazaindult. Hazatérése idején a román nemzeti demokratikus mozgalom már széles méreteket öltött. A pesti forradalmi események hatására az erdélyi románok is szervezkedni kedtek. Mivel azonban a Batthyány-kormány a parasztság és a nemzetiségek sérelmeinek orvoslása terén a nemesség szűk osztályszempontjait érvényesítette, az erdélyi román mozgalom egyre élesebben kezdett szembekerülni a magyar forradalommal. A Román Komité a bécsi reakció vak eszköze lett. Közben a havasalföldi román társadalom is megérett a forradalomra. A fiatal ipari burzsoázia, az elégedetlen kisbojárság és a nemzeti jeszavakat hirdető értelmiség életteret követelt magáinak. Bálcescu megjelenése új fordulatot adott a román mozgalomnak, mert a liberális körök szűk kereteit túllépve merészen rámutatott az eljövendő események fő mozgatójára, a városi és a falusi tömegekre. A forradalom fő feladatát a földkérdés megoldásában és a köztársaság kikiáltásában látta. így változtatta át a havasföldi polgári demokratikus forradalmat a dolgozó nép forradalmává. A Bálcescu vezetésével megalakult radikális csoport új alkotmánytervezetet dolgozott ki. A széles forradalmi hálózat kiépítése következtében 1848 júliusában egyre több helyen tört ki a felkelés. Megmozdult Bukarest népe is, de a megalakult ideiglenes kormány igyekezett Bálcescut a háttérbe szorítani, mire ő a francia forradalom tanulságai alapján a tömegek felvilágosításához folyamodott. Elszántan küzdött a földkérdés megoldásáért. A harc folyamán azonban rádöbbent, hogy a hatalmon levő nagybojárság sem hajlandó kiengedni kezéből a földet. A hősiesen küzdő forradalmárok harcát szeptember 25-én leverte az ellen fórrada'om egyesült ereje. Bálcescu török fogságba került, maid később a bánsági és az erdélyi románok mozgalmaival kezdett foglalkozni. Elítélte azt a kegyetlen polgárháborút, amelv a magyar forradalmi kormány szűkkeblűséqe és a román nemzeti mozgalom vezetőinek császárbarátsága következtében tört ki Erdélyben. Az erdélyi román mozgalom forradalmasítását akarta meoszervezni. Ezért a hatóságok kiutasították Erdély területéről. De tervét ezután sem adta fel. Magyarországra utazott, hogy kibékítse a hegvek között még ellenálló románokat a magyarokkal. 1849 májusában Kossuthtal tárgyalt. A két forradalmár politikus tanácskozásának gyümölcse az 1849. július 28-i nemzeti.-é' ' törvény. Bálcescu öröme szinte határtalan volt, mert azt remélte, hogy ősszel Bem csapatai bevonulnak Havasalföldre. De az egyesült európai reakció meghiúsította ezt a tervet. A világosi fegyverletétel után kialudt az 1848-1849-es forradalmak utelsó tüze, a magyar forradalom is. Bálcescu a vesztett forradalom után Párizsba ment. Sokoldalú emigrációs tevékenységéről levelezése alapján alkothatunk képet. Targyalt az angol szabadelvű párt vezetőivel, de igazi megértésre csak az orosz, lengyel, magyar, cseh és szerb emigráns forradalmárok között talált. A közös barátság alapján dolgozták ki a Keleti Államszövetség és a magyarromán viszony végleges rendezésének tervét is. Lázas politikai szervezés közepette jelenik meg 1850 tavaszán egyik leo jelentősebb munkája. „A dunai fejedelemségek gazdasági kérdése" Az 1851-es párizsi bonapartista államcsíny erősen megtépázta a polgári demokráciába vetett hitét, s megerősítette azt a nézetét, hogy a román népnek saját erejével kell kiharcolnia a szabadságot. Halálos betegen irta meg legnagyobb írói hagyatékát, „A románok története Vitéz Mihály vajda idején" címmel. 1852 nyarán elindult haza, mert azt remélte, hegy hűségnyilatkozat nélkül is visszatérhet Bukarestbe. De a román hatóságok kiutasították. A súlyos beteg Bálcescut Olaszországba szállították, ahol teljesen magára maradva halt meg 1852. november 29-én. Bálcescu életművét összegezve megállapíthatjuk. hogy a feudalizmus megdöntéséért vívott harc idején már szembefordult a feltörekvő burzsoáziával is. Szigorú következetességgel harcolt az ellenséges, ingadozó és közömbös elemek ellen a népi forradalom érdekében. Egységes, független, nemzeti államért küzdött, és ezt az összes békeszerető népekkel valő nemzetközi szolidaritás alapján akarta megvalósítani. Balogh Edgár könyvének második részét Bálcescu válogatott munkái töltik ki. Az első részben közölt szemelvények hűen szemléltetik Bálcescu szabadságvágyát, s a nép felszabadításáért és gazdasági felemelkedéséért vívott harcát. A szemelvények második részében közölt levelek különösen az 1848-1849-es forradalmi események megértéséhez szolgáltatnak értékes anyagot. Bálcescu emigrációban Irt levelei a fiatal történészpolitikus törhetetlen akaraterejéről és politikai éleslátásáról adnak képet. A csehszlovákiai magyar dolgozók örömmel olvasnák a román nép haladó hagyományainak Balogh Edgár munkájához hasonló többi értékes feldolgozását is. Vadkerty Katalin Eredeti újdonsá«! Az EXPRES kézmosószer (alumínium tokban) tökéletesen eltávolít a kézről minden tisztátlanságot — víz, szappan és törülköző né'kül! Az EXPRES egy kézitáskából és útipoggyászból sem hiányozhat, mert biztosítja a kéz tisztaságát mind'a és mindenütt. Kérje drogériákban és illat szertárakban. -Pl-