A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-09 / 10. szám

A HÉT, a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális, művészeti és irodalmi hetilapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felélőt: Egri Viktor főszerkesztő. Megjelenik minden vasárnap. Kiadja a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, Bratislava, Mierové nám. 3—4. telefon 220-59. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 7. Telefon 261-04. Postafiók C-181. Kéziratot nem adunk vissza. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomja a Pravda nyomdavá'lalat, Bratislava, Jesenského 12. Egyes szám ára 1.50 Kős, előfizetési díj fél évre 39.— Kés, egész évre 78.— Kős. fii- 710818 Lissy, a tisztességes utcalány — Barbara Lange e^/ffít fifm/ei Tisztességes utcalány A Jean Paiuil Sartre hasonló nevű színdarabjából írt film hat évvel ezelőtt készült Franciaországban. A téma nem új, de sajnos mindmáig időszerű. Egy New York felé robogó vonatán Lissy, a kétes hírű kis utcalány, átül a négereknek fenntartott vagonba, hogy megszabaduljon egy ittas aranyifjú kellemetlenkedéseitől. A fiú, egy szenátor unokaöccse azonlbain ide is követi, és beleköt két néger utasba, alkik közül az egyiket hatlálosan megsebesíti. A másik néger leugrik a vonatról, ilsmjeirve az ilyen esemény következményeit. A gyilkosság egyetlen tanúja Lissy. Az eset épp a választások előtt történt, és komolyan veiszélyeztette a; szenátor karrierjét. Ezért a szenátor emberei mindenáron rá akarják venni a lányt, hogy tegyen hamis tanúvallomást, miszerint a néger erőszakoskodott vele, és a fehér gentlemann csak női becsületét védte meg. A gyilkos, Sidney a megszökött néger. Ekkoír azonban kiderül, hogy a lány különb a hírénél, becsületesebb, mint a szenátor egész családja, mert sein pénzért, sem mímelt szerelemért nem 'hajlandó a hamis vallomásra. Végre maga a 'szenátor veszi kezébe az ügyet. A ravasz róka tudja, mire vágyik az ilyen szerencsétlen teremtés: megbecsülésre és családi melegre. Elhivatja tehát otthonába, Is ott érzelgő és (hazafias frázisokkal ráveszi a lányt a hamis tanúvallomás aláírására. A koholt vádra az egész város lakossága, akcióba lép, és megkezdődik az embervadászat a négerek ellen. Az első négert már meglincselték, mikor Sidney Lissyhez m'enekül, aki borzadva látja tettének következményeit. A néger ártatlanságát bizonyítva kirohan; vele a tömegbe. A színdarabban mindkettő a lincselők áldozata lesz, a filmben azonban a rendőrség megmenti őket. Két rendezője .is van a filmnek M. Pagliari és Ch. Brabant, de mégbem tudtak élni a film nagy lehetőségeivel. Nem tudták e szégyenteljes tényt a maga megrázó formájában érzékeltetni. Barbara Lange kitűnően alakítja a címszerepet, és Ivan Desny — Fred is jól szerepelt, de a többiek elrajzolt, -zürke figurák, akik csak beszélnek, de nem élik át Sartre mondanivalóját. Szerelmesek Nagyon kedves, nlagyon szórakoztató film. És ha nincs ás különösebb mondanivalója vele a forgatókönyvírónak, azt mindenesetre bemutatja1

, hogy Olaszország napsugaras ege alatt a kisember mindennapi búja-bajai könnyebben elviselhető, és nem olyan tragikus, mint egy zord környezetben. A történet Róma külvárosában játszódf

k, mely egy külön kis világ. Itt mindeki ismerőse, rokona egymásnak, és így mindenki jogot formál, hogy beleszóljon a másik életébe. Egy kis szerelmen, muinkán, alaszois perpatvaron és az olasz neorealisztikus filmekből ismert kitűnően jellemzett embertípusokon kívül annlytl egészséges humor van e fűmben, hogy a néző valóban hálás a

látottakért B. Bologni rendezőnek, S. Raímondi, F. Interlenghi, A. Luardi és V. Monüconi filmszínészeknek és egy névtelen gyermekszereplőnek, kinél kacagtatóbb rossz kölyköt régen láttunk. SIMKÖ MARGIT A fehér és a fekete Tenger, napsugár és egy kis szerelem . .. Minden eseményre összeszaladnak a régi negyed lakói