A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-23 / 8. szám

Wßs^ Növekszik Adenauer ellenzéke Régen volt olyan viharos a bonni parlament ülésezése, mint éppen a legutóbbi külpolitikai vita alkalmából. Dr. Heinemann, a szociáldemokraták egyik szószólója és dr. Dehler, a szabad demokrata párt vezetője most először rántották le a parlamentben dr. Adenauer álarcát, aki minden alkalomma! békehúrokat is penget. Mindkét képviselő cáfolhatatlan érvekkel bizonyította, hogy i nyugat-német kancellár kifejezetten ellenzi a nemzetközi feszültség enyhítését és a német kérdés megoldását. Beszédünk hatására, amelyben Adenauer lemondását "tövetelték, több száz levél érkezett a két parlamenti képviselő címére. Valamennyi arról tanúskodik, hogy a Német Szövetségi Köztársaság népének túlnyomó többsége felháborodással utasítja vissza az ország területén létesítendő rakétakilövő pályák tervét, viszont határozottan követeli, hogy Nyugat-Németország kapcsolódjék be a javasolt atomfegyvermentes övezetbe. Mint a szocáldemokrata párt sajtóosztálya közölte, a szabad demokrata párt sikra szállt amellett, hogy népszavazás döntsön a Bundeswehr atomfegyverekkel való felszereléséről. Maga a szociáldemokrata párt pedig az „atomhalál" elleni tiltakozás jegyében egymillió példányban terjeszti a „Vita" címú brosúrát, amely lényegében a legutóbbi külpolitikai parlamenti vitán elhangzott beszédek főbb részleteit tartalmazza. Nem egy szociáldemokrata képviselő, így Heinemann is, parlamenten kívüli lépések és töniegakciók szükségé, e utal. A szakszervezet központi lapja, az „Einheit" pedig ezt irja: „Fütyülünk arra a jogra, hogy atomgránátokkal szabad lövöldöznünk, mert ;.em akarjuk népünk megsemmisítését. Véleményünk szerint sem Strauss, sem Erhard ir nem vállalhat nevünkben ilyen kockázatot. Miért nem rendez a kormány 'népszavazást. Nyilván tudja, hogy a polgárok 90 százaléka nemet mond." Viég tavaly szeptemberben a nyugatnémet választók nagy része abban bizakodott. hogy Adenauer — ígéretéhez híven — stabilizációra törekszik, és nem bocsátkozik kalandokba. De nem így történt. Alighogy összeült a parlament, a bonni kormány beleegyezett, hogy atomfegyverrel szereljék fel a hadsereget, és készségesért hozzá iárult, hogy az ország területen rakétakilövő pályák létesüljenek. Szavát szegte Adenauer gazdasági téren is. Rövid négy hónap alatt 73 áremelésri került sor. Mindennek tetejébe az utóbbi hetekben qyakran jelennek meg a burzsoá sajtó hasábjain komor hangú, elmefuttatások. melyek a „gazdasági csodával határos konjuktúra" megtorpanásáról, sót bizonyos lanyhulásra' adnak számot. A „Welt" című hamburgi burzsoá lap aggá'vusan mérleqeli egy esetleges amerikai válság visszahatását, más lapok rámutatnak hogy egyik-másik iparágban bizonyos visszaesés észlelhető, ilyen körülmények között milliók szeméről kezd lehullani a hályog. Az utóbbi idők közvéleménykutatásai szerint a választók 75—80 százaléka hallani sem akar atomfegyverekről és rakétakilövő pályákról. A háborús politika ellenzői sorában a munkásságon és a haladó szellemű rétegen kívül jelentős szerepet jé'szik a „Frän-A vörös hadsereg első egységei és osztagai — már a Népbiztosok Tanácsának a vörös hadsereg megalapításáról szóló intézkedése előtt — alakulni kezdtek. A legelső zászlóaljat Petrograd viborgi kerületének munkásai szervezték a kommunista V. F. Malahovszkij vezetésévei. Negyven évvel ezelőtt, 1918 elején Petrográdon a Mihajlovszki pályaudvaron állitolták össze ennek a zászlóaljnak szerelvényeit. Az önkéntesek búcsúztatására megjelent V. I. Lenin is. Lelkes ujjongás közepette gyújtóhatású beszédet mondott. „Elvtársak — mondotta — az Önök személyében az orosz proletariátus elszántságát Üdvözlöm, amellyel az orosz forradalom, annak nagy jelszavai és az egész világ népeinek győzelméért indul harcba. Üdvözlöm az Önök személyében azokal az első hős önkénteseket, akik majd erős forradalmi hadsereget fognak létrehozni. E hadsereg hivatása, hogy védje a forradalom vívmánvait, a rri népi hatalmunkat, a katona-, paraszt- és munkásküldöttek tanácsait és az új, most már valób'in demokratikus rendet, a nép mindennemű ellenségével szemben ..." Lenin szavait üdvözlő felkiáltások és nehezen csituló tapsviharok szakították félbe. Az önkéntesek az Internacionálé hangjai mellett kísérték V. I. Lenint ^autójához. A forradalom ellenségei minden áron zavarni akarták a szovjet állam megerősödését és a szocialista hadsereg létrehozását. Nem véletlen, hogy az autóra, amelyen V. 1. Lenin visszafelé tartott a Mihajlovszkij pályaudvarról, az ellenforradalmár terroristák rálőttek Vlagyimir Iljicsnek azonban semmi baja sem történt. A dolgozó milliókat semmi sem tudta megakadálvozni abban, hogy fegyverrel a kezükben megvédjék a történelmi vívmányokat. A különálló önkéntes osztagokból és egységekből, kemény megpróbáltatások kohójában fejlődött ki, erősödött m°g és nőtt nagyra az első szocialista állam fegyveres ereje, amely becsülettel járta meg negyven év dicsőséges történelmi útját. kischer Kreis" elnevezésű egyesületben tömörült értelmiség, amely ugyan távolról sem kommunista érzelmű, de a béke, a demokrácia erősítése és védelme tekintetében az élen jár. Mindez reményt nyújt, hogy lassanként mégis csak kibontakozik egy olyan hatalmas népi egység, amely idejében elhárítja a nagytőkésekre és a Hitler nyomdokaiban haladó militaristákra támaszkodó Adenauer háborús politikájának veszélyeit. Épül az arab egység A legutóbbi hetek egyik legjelentősebb nemzetközi eseménye a szíriai-egyiptomi föderáció, amelyhez Jemen is csatlakozni szándékozik. Az új államszövetség Egységes Arab Köztársaság elnevezéssel kerül be a független államok sorába. A szíriai-egyiptomi föderáció gondolata nem éppen újkeletű. Hiszen e két ország közt már 1955 októberében kölcsönös segélynyújtás szerződés jött létre, amely szorosabbra fűzte kapcsolataikat. Azóta is egyre erőteljesebben tört utat az arab népek tömörítésére irányuló törekvés, és már-már úgy látszott, hogy Jordánia is belép a tervezett föderációba. Husszein, Jordánia királya azonban a maradi beduin törzsek és a 6. amerikai flotilla segítségével megbuktatta Nalbisi kormányát, s így sikerült meghiúsítania Jordánia csatlakozását, amely irakkai alakította meg az ún. Arab Föderációt. Mindenesetre azonban az Egvséges Arab Köztársaság komoly "lépést jelent az araö egység kiépítésének útján, és kétségtelenül nagy vonzóerőt gyakorol majd a többi arab államra. Az Egységes Arab Köztársaságnak lesz ugyan közös parlamentje, de emeUíit a tagállamoknak előreláthatólag megmarad a maguk parlamentje is, amebfe majd kizáró'aq belügyek tartoznak. A közös parancsnokság alatt álló hadseregen kívül közös lesz a diplomáciai képviselet, de az Egyesült Nemzetek szervezetében mindegyik tagállam külön képviselteti magát. Bonyolultabb a helyzet gazdasági szempontból, mivel Egyiptomi és Szíria a fejlődés különböző fokán áll. Ipar tekintetében Egyiptom fejlettebb, Szíria ipara még igen gyenge. Ennek ellenére, az egyesülés hozzájárul a gazdasági célkitűzések hasznos összehangolásához, és elősegíti megvalósításukat. Jelentós különbségek állanak fenn politikai téren is. Szíriának már régebben kialakult. több párt működésére épült parlamentje van; aktív tevékenységet folytat a kommunista párt is, amely támogatja az arab egység eszméjét és számottevő erőt jelent. Egyiptom parlamentje viszont még fiatal, és e törvényhozó testületben csak a Nemzeti Egység Frontja fejthet ki tevékenységet. Ugyanis valamennyi politikai párt működése tilos. Minthogy ez a kérdés szoros összefüggésben van a föderáció alkotmányával, megoldása a sürgős feladatok sorába tartozik. Az Egységes Arab Köztársaság február 21-én népszavazás útján választotta meg az államfőt, Gamel Abdel Nasszer személyében, és ugyanakkor jóváhagyta az alkotmányt. Ma, amikor az amerikai imperializmus európai szövetségeseivel fokozott erőfeszítést fejt ki, hogy a Bagdadi paktum és a SEATO (délkelet-ázsiai katonai tömb) révén is behálózza a Közel- és Közép-Keletet, a békeövezet komoly nyereségként értékelheti az Egységes Arab Köztársaság megszületését, mely újabb csapás mindazokra, akik nem veszik számba a feltarthatatl'" nemzeti felszabadító mozgalmat, és ragaszkodnak az esztelen „erőpolitikához". Szirt 14