A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-09 / 6. szám

A bjurakani asztrofizikai kutatóintézet egyik csillagvizsgáló tornya. Az M 101 külső tejút a Nagy Medve csillagképben. Az M 31 külső tejút az Andromeda csillagképben Viktor Ambarcumjan huszonhárom éves volt, amikor először kezdte meg előadásait a leningrádi egyetem elméleti asztrofizikai tanszékén. A fiatal tudós mér korábbi munkálva! felhívta magára a figyelmet. A huszonhét éves Ambarcumjannak 1935-ben doktori értekezés megvédése nélkül megadták a fizikai és matematikai tudományok doktora elmet, s négy év múlva megválasztották a Szovjetunió Tudományos Akadémiája levelező tagjának. Ma az örmény Tudományos Akadémia elnöke és a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának rendes tagja. V. A. Ambarcumjannak a spirálködök természettanával, a csillagrendszerek dinamikájával, a fényszóródás elméletével, a kozmogóniával stb. foglalkozó müvei világhírnek örvendenek. Több mint 120 tudományos müvet alkotott, nagy részüket nemcsak a Szovjetunióban, de külföldön is kiadták. Az örmény SZSZK Tudományos Akadémiája bjurakani asztrofizikai kutatóintézetében V. A. Ambarcumjan vezetésével óriási jelentőségű munkálatok folynak. A tudós nagy felfedezést tett: bebizonyította, hogy az égitestek képződése különböző időszakokban történt, és ez a folyamat állandóan tart. A csillagvizsgáló intézet szoros kapcsolatot tart fenn más országok 300 asztronómiai központjával. 1956-ban a Szovjetunió, Kína, Franciaország, Mexikó, Jugoszlávia és az USA csillagászai értekezletet tartottak Bjurakanban. V. A. Ambarcumjan évek hosszú sorén át töltötte be a Nemzetközi Asztronómiai Szövetség alelnöki tisztségét, most néhány külföldi tudományos társaság tiszteletbeli tagja. Viktor Ambarcumjan, a szovjet elméleti asztrofizika megteremtője nagy és eredményes munkát fejt ki az ifjúság körében; sok tanítványából lett mér hires asztrofizikus. Nincs talán senki, aki a matematika létezését csupán az egyszeregy elterjedt használatában látná. Hisz egészen nyilvánvaló, hogy a matematikával foglalkozó tudósok összehasonlíthatatlanul bonyolultabb kérdéseken dolgoznak. Ugyanezt mondhatjuk az asztronómiáról Is. Gyakorlati jelentőségét rendszerint abban látják, hogy segítségével meghatározhatók a földrajzi koordináták és a pontos idő. Ez kétségtelenül igaz, de az adott esetben csak az asztronómia régi, klasszikus ágairól van szó. Mivel foglalkozik és hogyan fejlődik napjainkban az asztronómia ? A modern tudomány nem véletlenül szentel oly nagy figyelmet az anyagok összetételének. Minél mélyebbre hatolunk be az anyag szerkezetébe, annál nagyobb lehetőségek nyílnak arra, hogy a tudomány az ember javét szolgálja. Sokoldalúan kell- tanulmányoznunk az anyagot, hogy felfedezzük rejtett tulajdonságait. A laboratóriumokban kísérletező fizikusok feladata megfigyelni, hogyan viselkedik az anyag különböző feltételek mellett. Az égitestek és spirálködök anyagát kutató asztronómusoknak — noha kutatásuk tárgya sok százmillió kilométer távolságra van tőlük — szintén hatalmas lehetőségeik vannak.