A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-09 / 6. szám

Az új rádióteleszkóp keleti antennájának egy irésze: A körben: a Mrkos bolygó (1957). A felvétel egy Schmidt kamera segítségével készült. Az asztroflzikusok a napkisugárzás energiaforrása kérdésének tanulmányozása közben rájöttek. hogy ezek az erőforrások a Nap belsejében lefolyó termonukleáris reakciók. Csak sokkal később jelentkeztek hasonló jelenségek a Föld felszínén hidrogénbomba-robbanások alkalmával. A csillagászok újabban megfigyelték, hogy egyes égitestekben az energiafelszabadulás sokkal intenzivebb folyamatai mennek végbe, mint a Nap belsejében, és arányaikkal több milllárdszeresen felülmúlják a hldrogénbomba-robbanásokat. E mögött az anyag új tulajdonságai rejlenek. Az észlelt jelenségek közül néhány az elméleti fizika ismert törvényei alapján magyarázható, míg mások még ismeretlen törvényszerűségek létezésére vallanak. Kiderült, hogy a gyors energiakilövellés intenzív folyamatai, melyeknek mechanizmusát még nem sikerült megállapítani, gyakran főként az általunk tanulmányozott csillagképekhez tartozó flatai csillagokon fedezhetők fel. Az Örmény SZSZK Tudományos Akadémiájának bjurakani asztrofizikai állomása kutatja e jelenségeket. Jogosan feltételezhetjük, hogy az energiafelszabadulás attól az anyagtól függ, amelyből a csillagok keletkeztek. Minél behatóbban kutatjuk a csillagok kialakulásának régebbi fázisait, annál inkább fény derül az anyag rendkívüli tulajdonságaira. Főként ezért érdekes és időszerű a csillagok keletkezésének problémája. A modern asztrofizika a gigászi csillagrendszereket, a sok milliárd csillagból álló tejutat is tanulmányozza. Az egyik ilyen rendszerhez tartozik Napunk Is. Az általunk megfigyelt galaktitok különféle helyzetekben fordulnak elő. A rádióasztropómiának a legutóbbi években elért sikerei lehetővé tették a csillagrendszerek olyan osztályának kijelölését, melyben különösen viharos folyamatok zajlanak le és amelyből gigászi arányú rádiumkisugárzás irányul felénk. Ennek eredményeképpen lehetővé vált, hogy tüzetesen foglalkozzunk a galaktitok keletkezésének és fejlődésének kérdéseivel. A bjurakani csillagvizsgáló intézet tudósai nemrégen adták kl ez új problémával foglalkozó müveiket. Az asztronómia nemzetközi tudomány. A kínai tudósok ugyanazokat a csillagokat tanulmányozzák, amelyeket az amerikai csillagvizsgáló intézetek. Ugyanazt a Marsot tanulmányozzák az északi és a déli félteke tudósai. Ezért a tudomány eredményes fejlődésének szempontjából nagy jelentőségű a különböző nemzetiségű csillagászok munkájának koordinálása, együttműködésük megszervezése. Megjegyzendő, hogy az effajta együttműködés már hagyománnyá vált. Az utóbbi években a Nemzetközi Asztronómiai Szövetség rendes kongresszusaival párhuzamosan számos értekezletet és szimpóziumot tartottunk. Munkatársaimmal együtt sok ilyen értekezleten vettem részt. Bjurakanban Is jártak külföldi vendégek és megismerkedtek munkánkkal. Az asztronómia az anyag legtitkosabb tulajdonságainak megismeréséhez, a világmindenség beláthatatlan térségeinek uralásához vezeti az emberiséget. Az a tény, hogy szovjet szakembereknek sikerült két mesterséges holdat felbocsátaniok a világűrbe, amelyek a gravitáció és inefcia erőinek eredményeképpen végzik körforgásukat, új korszak kezdetét jelenti a tudomány fejlődésében. A tudósok kötelesek még szorosabban egyesülni béketörekvéseikben, hogy meggyorsítsák az űrhajózás kérdésének megoldását és ezzel az emberi értelem új (diadalát érjék el. Viktor Ambarcumjan akadémikus 21 Viktor Amazaszpovics Arttbercuimjan