A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-09 / 6. szám

febtuitf köílöhti üiiúti lóisef Tengelyik ér a sár a gazdaság udvarán. Az alacsonyan hömpölygő ködbe traktor puffogása és az istállóban szénáző jó­szág elvététt bőgése keveredik. Félix Bé­lával, a gazdaság zootechnikuséval az iro­da előtti „placcról" sandítunk a túlsó oldal felé. A zootechnikus arról beszél, hogy gazdaságuk tavaly is túlteljesítette a fejési tervet s idén — a párt célkitű­zésének megfelelően — még magasabbra emelik a fejési szintet. Beszéd közben áz istálló felé pislogunk, de akire vár­tunk, az ellenkező irányból huppant mel­lénk. Igen, a szó szoros értelmében mel­lénk huppant kerékpárja nyergéből. — Csudai bá\ éppen magára várunk. Negyvenöt év körüli ember áll előttünk. Arcát pirosra marta a csípős szél. Mo­solyogva támasztja falnak a vascsikót, csak aztán szól: — Ebédelni vótam! Most meg szecskát megyek készíteni a jószágnak. Beszéd közben sapkáját egészen fe­jebúbjára tolta, mintha azzal is jelezni akarná, hogy neki is van kérdezni való­ja. — Oszt mi jóért keresnek? J — Hát csak úgy — felelte a zootech­nikus — ha mondana egyet-mást életé­ről, munkájáról. — Ej te Béla, hát mit mondhatnék. Tudod jól, hogy dolgozom. Munka nélkül nincs kenyér, meg ruha. Nehezen indul a beszélgetés, látszik, hogy Csudai Józsefnek nehezére esik, hogy saját magáról kell szólnia, de Félix Béla emigyen biztatja: — Nincs mit szégyenkeznie, csak ki vele, mennyit fejt az idén? Mindnyájan tudjuk, hogy maga a legjobb tehenes. — Megtettem, amit tehettem! Szó szót húz, Csudai József sem fu­karkodik már úgy a szóval, mint a be­szélgetés kezdetén. így mondja: — Körülbelül 12 000 literrel fejtem töb­bet, mint amennyit a munkatervem előírt. Igazat mond, a zootechnikus is megerő­síti. Most már egymást váltogatva beszé­lik el, hogy Csudai József 12 tehenet gon­doz. Az év elején a 12 tehéntől 36 000 liter tejet terveztek. Igen ám, de Csudai József a Nagy Október tiszteletére vállal­ta, hogy egészévi fejési tervét október elsejéig teljesíti. Szavát be is tartotta. Október l-ig teljesítette, amit vállalt. S azóta még több mint 12 000 liter tejet fejt terven felül. Szorgalmának hasznát látta a társadalom, de ő maga is szép bevételre tett szert. Munkája után em­berhez méltóan él, megvan mindene. ». Fordul a beszélgetés iránya. A mun­káról az életre terelődik a szó. Csudai József egy pillanatra elhallgat. Homlokán ráncot vet az emlékezés. — Kilenc éves koromtól dolgozom, — mondja komolyan. Kilencéves korom­tól .. . itt a gazdaságban. Az emlékekből merített gondolatot rö­vid, tömör elbeszélés követi. Csudai Jó­zsef beszél gyermekkoráról. Elmondja, hogy akkoriban még ispán állt mögöttük a répaföldeken. Űzték, zavarták a mun­kásembert, s mégis szűkében volt a ke­nyér. — Nem olyan volt az én gyermekko­rom, mint a mai gyermekeké. Tudom, hisz nekem is két lányom van. Ha me­sélek nekik a múltról, hinni sem akar­ják. De hogy is hinnék, nem is kívánha­tom tőlük. Ők már nem tudják, milyen a cselédkenyér íze. — Csudai József — ahogyan már em­lítettük is — kiváló dolgozója az állami gazdaságnak. A hajdani cseléd ma már nem nyomorog. A múlt évben havon­ként több mint 1600 korona tiszta be­vétele volt. Ezen felül az év végén majdnem 500 korona prémiumot is ka­pott. Keresetéből családja szépen meg­él, sőt még a puszta megélhetésen felül egyébre is jut. A hajdani cseléd új házat épít. Szép, takaros, kétszobás, összkom­fortos lakásba költözik rövidesen a Csu­dai család. Üj bútorokat vásároltak, rá­dió is van a lakásukban. Rövidesen — ahogyan ő is mondta — mosógépet vá­sárol, hogy feleségének megkönnyítse a háztartásbeli munkát. Csudai Józsefnek két lánya van. Mind a kettőt iskoláztatja. — Miért ne tanulnának — mondja be­fejezésül. Megtehetik. Nem cseléd már az apjuk. A Csudai lányok egyike tanítónő akar lenni, a másik az egészségügy vonalán próbál szerencsét. Megtehetik, mert ap­juk már nem cseléd. A maga gazdája. Munkája gyümölcsét nem rabolja el tőle senki. Családja jólétének biztosítására fordíthatja. Csudai József tudja, hogy mai boldog életét mindenekelőtt a felszabadulásnak, majd a tíz évvel ezelőtti dicső februárnak köszönheti, amikor a párt végső csapást mért a hazai burzsoáziára s a nép kezébe adta saját sorsának intézését. A kommu­nisták által elvetett mag kihajtott és szárbaszökkent s ma már évről-évre gaz­dagabb gyümölcsöt hoz. A zselizi gazda­ság tehenese már nem cseléd, hanem gazda saját munkaszakaszán. Csudai Jó­zsef a dicső február megbecsülése jeléül többi társával kötelezettséget vállalt, hogy január hónapban terven felül 4000 liter tejet fejnek. * * # A szocializmus építése során az üze­mekben, a mezőgazdaságban egyre több kimagasló eredmények születnek. A ter­melés színvonalának szüntelen növelésé­ért folytatott mozgalom tömegjellegűvé vált. A gyakorlati élet igazolja a kom­munisták mondását: nálunk minden a dolgozók anyagi és kulturális színvo­nalának állandó emelése érdekében tör­ténik. A párt azonban azt is hozzátette, hogy emelkedő jólétről a munka terme­lékenységének növelése nélkül nem lehet szó. A dolgozók túlnyomó többsége tud­ja, hogy a javak megteremtésének egye­düli lehetősége a munka. A párt útmu­tatását követve születnek meg azok az eredmények, melyek társadalmunkat egy­re előbbre viszik a haladás útján. A dol­gozók ma már tisztán látják, hogy a szorgalmas munkának mindenekelőtt maguk látják hasznát. Ez a tudat szinte hősökké változtatja az egyszerű emberek százezreit: igen, hősökké, a munka hő­seivé. Ilyen hős Csudai József is a zselizi állami gazdaság tehenese. Szarka István • ^••••••••••••• ^••••••••••••••••••••• HHHMMHMUHHMO M»»» Mérgezett búza,mezei pocok, hörcsög és más rágcsálók irtására. Minden dro­gériában kapható. Nagybani árusítás: Remeselnicke potreby n,v., KoSice Gyártja: SPO LAN A n.v., Neratovice 10

Next

/
Thumbnails
Contents