A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-24 / 47. szám

ШщщеЬШ. A Nagy Októb eri Szocialista Forradalom hatása a magyar szókincsre A nyelv építő anyaga a szó. Egy-egy nyelvnek valamenyi szava együttvéve alkotja ennek a nyelvnek a szókincsét. Szinte partnélküli tenger a szavaknak ez az áradata. Egyik tudósunk szerint 160— 180 ezer szava van a magyar nyelvnek, mások szerint még ennél is több. A magyal írók közül legnagyobb szókincse Arany Jánosnak van; mintegy 24 ezer szót írtak össze az ö műveiből, de Jókai szókincse is kb. 15 ezer magyar szót tartalmaz. Ebből azt látiuk, hogy még a legkiválóbb írómüvészek szókincse is csak egy kis része a teljes magyar szógazdagságnak. A szókincs tanulmányozása a nyelvtörténetnek egyik legfontosabb ága. Meg nem cáfolható igazság hegy a nyelv meg nem írt, de mégis létező művelődéstörténete annak a népnek, amely ezt a nyelvet beszéli. A nyelv adataiba bele van írva a nép történeti és történet előtti élete, műveltségi állapota, más népekkel való érintkezéseinek emléke, szellemi fejlődésének minden útja, sőt mai napjai is. A szókincsnek alapvető rétege az, amelynek használati százalékszáma igen nagy; a mindennapi nyelvhasználatban ennek a szókincsnek az anyaqával élünk legtöbbször, és új szavak alkotására is bőséges alkalmat nyújt az alapvető szókincs. A szótári szókészlet vagy másképp peremszókincs sokkal gazdagabb, mint az alapvető szókincs, mely évszázadokon át is igen keveset változik, a szótári szókészlet azonban majdnem a szünet nélküli változás állapotában van. Az élet minden változása, az ipar, a kereskedelem, a technika fejlődése megköveteli a nyelv szótári anyagának folytonos kiegészítését. A peremszókészlet tehát állandóan lépést tart a való élettel, az űj fogalmakra megteremti a szükséges nyelvi alakokat, s így segíti, támogatja a dolgezó ember munkafolyamatát, bővíti ismeretének körét, s ezáltal szellemi fejlődésére és anyagi jólétére egyformán jótékonyan hat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására Európa több országában — így nálunk is — népi demokratikus államok létesültek s elindultak a fejlődésnek azon az útján, melyet a Nagy Október nyitott meg. A szocializmust építő országok társadalmi életének és gazdasági fellendülésének körülményei eddig is egy egész sereg új szót teremtettek és bizonyára a jövőben is fognak teremteni. Az államrend változása a szókincs gyökeres megváltozását hozta magával: a feleslegessé, tartalmatlanná vált szavak kiveszőben vannak, de helyükbe nagy számmal lépnek be azok az új szók, melyeket az új rendnek, az új társadalmi életnek köszönhetünk. Ma már nincs kegyelmes űr, méltóságos főispán és nagyságos alispán, de eltűnik, a cseléd és a szolga szó is. Ezek a szók a szótárak lapjaira húzódnak vissza, s helyükbe lép pl. az új munkaverseny, a traktor és az életszínvonal. Sőt használati arányszámuknál fogva az új szók nagy része bevonul az alapvető szókincs körébe, mások pedig használati arányszámuk csökkenése miatt átkerülnek az alaprétegből a peremszókincsbe. Nem kísértem ugyan kezdettől fogva figyelemmel szókincsünknek ezt a változását, de a változások vázlatos képe is meggyőzhet bennünket arról, hogy a Nagy Október megindította gazdasáqi átalakulás és fejlődés a magyar nyelv szótári állapotára — és természetesen a szlovák nyelvére is — nagy átalakító hatással volt. Ezt az állításunkat az alábbiakban néhán- példával igazoljuk. Azelőtt nem ismertünk sok olyan szót, amely a mai pártéletre vonatkozik. Ilyenek pl.: pártalap-szervezet, pártcsoportbizalmi, pártkonferencia, pártoktató, pártos (a pártszerűség értelmében), pártéoítés, pártfőiskola, üzemi pártbizottság, pártszervek és pártszervezetek, pártszervosztály, falusi pártszervezeti bizottság, pártvonal, pártmunkás, körzeti pártbizottság. A pártéletben használt szavak ezek is: osztályidegen, osztályellenség, osztályeltolódás, békeharc, országépítés stb. — Mindezek ún. belső keletkezésű szavak, vagyis olyanok, melyeknek alapanyaga a nyelvben már megvolt, de öszszetétellel, képzéssel teljesen új szókat alkotott belőlük a nyelv. Most nézzünk be falusi népünk életének körülményeibe! Azelőtt csak fejőstehenünk volt, esetlea igába fogott tehenünk is, azonban ma már van istállózó tehenünk is. Ez most tejelő jószág. A":i a teheneket eteti, az jószágetető. A tehén sok tejet ad, mert erőtakarmánnyal etetik. A falusiaknrk bőven van szálastakarmányuk is. Azelőtt nem tudtuk, mi a gabona felvásárlása. ma tudjuk, hogy azt a gabonát, melyet a termelő a köteles rész beszolgáltatása után átad az államnak, felvásárolják tőle, ezért ugyanis többet kap, mint a köteles beszolgáltatásért. A köteles részt begyűjtik, akár gabonát kell beszolgáltatni, akár húst vagy más egyebet. A gazdasági éDületek körül azelőtt is volt egy-egy darab föld, de ennek nem volt külön neve. Ma háztáji földnek nevezzük. Ma földműveseink a munkaegység szerint jutalmat is kapnak. Munkájuk nem oly terhes, mint valamikor, mert traktorral szántják fel földjüket, gazdálkodásuk kollektív, tehát arató-cséplőgép, a kombájn végzi el helyettük a munkát. Ismerik a négyzetes fészkes burgonyaültetést, a gabonabegyűjtő kampányban tevékeny részt vesznek. Van talajnyeső gépük, földgyalujuk is. Gyakori - az egyes gazdaságokban a silózás, a silóépités is. Ismerik a töltögető szántást (kultivacná orba). Van II. típusú átlagelosztású EFSZ, s az ilyen helyen lkad kétlaki építőmunkás (stavorol'ník) is. Vannak fajállat-tenyésztő EFSZ-ek; ezeknek törzskönyvbe jegyzett fajállataik vannak. De más területeken is sok szót köszönhet a magyar szókincs a szocialista államrendnek. íme, néhány példa a bányászat köréből: kétdimenziós fejtési eljárással 60 m frontszárnyon fejtik a szenet; feltáró vágat kihajtása, légsürftéses fejtőkalapács, elővágó, feltáró, bányajáró ruha, ércelőkészítő üzem, tömített vasérc, ércosztályozó gép. A szükség teremtette meg az ilyen szavakat: földvájó gép, gázturbinás sugárhajtómű, árukistermelő, tömegmunka, tömegszervezet, bérmunka, bérmegállapítő bizottság, ösztönző bérezés, bérelszámoló cédula, bérlazítás, bérrögzítés, időbér, teljesítménybér, többletmunkaidő, kényszerbérlet, a népgazdaság-fejlesztés -terve, tapasztalatcsere, selejtszázalék, munkanor>ma, tervgazdaság, tervfelbontás, tervtúlteljesítés, mozgóműhely, jutalomrendszer, hatáskör-keresztezés, erőpolitika, a munkához való viszony, munkajogviszony, élmunkás, termelékeny(ség), müszakváltás, távhallgatás, társadalmasít, kollektív munkafelajánlás, értéktörvény. Hasonló okból születtek következő szavaink is: részleg (cech), munkaelosztás, termelőeszközök, állótőke, állóalap, mintázó (formovac), kezeslábas (ruha; montérka), tőkés házimunka-rendszer, kirakatmunka (práca na око), korszerűsít, mellékter-nelés, visszavágó sportmérkőzés, kétegységes dieselmozdony, irányelvtervezet, műszakváltási dolgozó, időteljesítménvi normák, szilárd, rideg norma, értéktöbblet-elmélet, beütemezett terv, karos rögzítő elem stb. Hamarjában fel sem léhetne sorakoztatni a szóknak azt a hatalmas tömegét, melyet az új idők szelleme, a szocialista országépítés teremtett. A magvar szókincs történetében ez a jelenség korszakalkotó marad, s olyan új határkő lesz, amely jelentőségére nézve felér a csuvasos törökséqnek vaqy a szláv nyelveknek a magyar nyelv szókincsére tett hatásával. ORBÄN GÁBOR О ilágoándor Forog a föld, mozog az agy, alkot az ész, ereje nagy, nem áll a kéz, anyagba gyúr, tűzön vízen át ő az úr, forraszt és zúz, nincs többé gát s életrekelt gondolatát vasgolyó gyomrába gyűrve hajítja a világűrbe. Mint üstökös száguldva száll, ámulva áll, ki rátatál, percek alatt vén Afrikát süvíti át, tovább, tovább ... tenger tükrébe letekint, Párizsnak int s kering megint, New York felett, Sangháj felé, Mont Blancon át, Madrid elé, szem rebben és Kubába ér, szűz még az űr, szabad a tér, süt a nap vagy az éj lehull feltartóztathatatlanul kering, kering ... s ha az acél elmúlik is, a meszi cél felé mutat és tör utat a felszabadult gondolat. SIMKO MARGIT 10