A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-29 / 39. szám

tdes anyanyelvünk Vízibusz és síelés Az omnibusz ma már közhasználatú sző. Akik valaha egy kevés latin szót tanultak, azt is tudják, hogy ezt jelenti az omnibus: mindenkinek, mindenki számára (való). Az omnibusz mint személyszállító eszköz tehát olyan szó, amely azt jelenti, hogy mindenki használhatja ezt a szállító eszközt, ha meqfizeti a szállítás díját. A latin omnibus szó busz végzetét aztán hozzátették a qörög eredetű autó szóhoz, s ígv született meg az autóbusz, vagyis a mindenki számára való gépkocsi, magyarul: társasgépkocsi. Mindezt már eddig is tudtuk, azonban nem is sejtettük, hogy vízibusz is van, én legalább nem tudtam. Csak a múlt napokban, szeptember 6-án értesültem róla egyik tekintélyes lapunknak egyébként igen szépen és vonzóan megírt cikkéből. Nem tudom, hogy a cikkíró maga alkotta-e a vízibusz szót, vagy csak elsajátította-e, mint néhai való jó Hazafi Vérei János a verset Petőfi költeményeiből. Ha igaznak bizonyul az a sejtelmünk, hogy a cikkírónak saját elmeterméke a vízibusz, akkor buzdítanunk kell, hogy ne álljon meg a kezdet kezdetén. hanem fclytassa áldásos művét! Keresztelje el többi szállító eszközünket is! A talicska pl. lehetne talibusz. a hajó talán hajibusz. Egyébként bízzuk rá a dolgot, ő majd szakszerűen megoldja a kérdést; olyan nevet ád majd szállító eszközeinknek, hogy csak ő maga érti meg a saját szavát. Vagy ba ő maga sem érti meg, az sem baj!.A cikk meqvan, s ez ránk nézve a fontos. De nem oda Buda! A nyelv nem ennek vagy annak a cikkírónak az egyéni tulajdona, hanem a nagyközönségé, a népé, mely ezt a nyelvet évezredek óta beszéli, fejleszti, dédelgeti, s amely ezt a nyelvet most ls a magáénak vallja. Bárki a cikkíró. Bratislavában él-e vagy Budapesten, olyan nyelven szóljon a közönséghez, amelyet a néD megért, amelyen a nép is beszél! Lejárt az erőszak ideje. Természetes fejlődés alapján, a nyelv meglevő elemeiből származhat új szó. de nem ilyen önkényes, korcsszülött, mint a vízibusz. Akkor is korcs marad ez a szó, ha nem a mi újságunk cikkírójának a találmánya. A mi lapunk cikkét több mint 50 000 magyar elvtársunk olvashatta. Nem érdemli-e meq ez az 50 000 magyar, hogy hibátlan, tiszta nyelven szóljanak hozzá? Mert nemcsak a vízibusz kifejezést hibáztatjuk cikkében. A cikk címében ott éktelenkedik a vastag betűs vízisíelés szó, a szövegben pedig legalább egv tucatszor előferdül a vízisíelni, vízjsielő, síeléshez és a síel szónak másmás alakja. A síel szó előfordul ugyan a magyar helyesírás szabályaihoz csatolt szótár 223. apján, mi mégis többször is kifogásoltuk. Ne felejtsük el, hogy a helyesírás szótára nem lehet irányadónk a nyelvhelyesség kérdéseiben. Síel szavunk van ugyan, de korcs ivadék, szabá'ytalan képzés. Van korcsolya, szánkó-szánka' és sí szavunk, s ezekből egészen szabályosan, nyelvünk törvényeinek megfelelő módon származik a korcsolyázik, szánkázik sízik igénk. Akit késsel megsebesítettek, azt megkéselték; van énekel, fülel, nyelvel stb. igénk is, ezekben azonban nem -el az igeképző (kése-k, füle-k, nyelve-k, éneke-1). hanem csak az -1, mint pl. a szól, hegedül, trombitál stb. szavunkban is. Az énekel, fülel... képzésű szavunkban az -e a sző tövéhez tartozó elem tehát nem a képzőhöz tartezik; -el igeképzőnk nincs, de van -z és -I képzőnk A sí alapszóból -I képzővel csak a síi szóalak származhatna, ezt az alakot azonban a nyelv nem ismeri. A sí alapszóból képezett sízik ellenben kifogástalan képzésére nézve is, mert éppen olyan származék, mint a korcsolyázik és a szánkázik. De nemcsak képzésére nézve jó ez a szó, hanem köznyelvi használata is sokkal elterjedtebb, mint a sfel szóé. Ha jónak tartjuk a síel szót, akkor ugyancsak jónak kell tartani a sóz helyett a sóel szót is, hiszen ugyanolyan képzés, mint a síel. A sóel szóalakot azonban senki sem használja. A Magyarosan c. nyelvvédő folyóiratunk a síel szóról ezt írta: Ha nem sóelsz, miért síelsz; ... Majd a hideg tud kilelni, Ha hallom e szót: síelni. Jaj, de botfülű lehetett. Kinek nyelvén megszületett! — Mégis, mint a ragály, terjed, Övjad tőle füled, nyelved! Mert mondjad csak: Veit olyan tél, Amikor te ródlieHél? Kinek ténfereg a nyelve, Maszlaonal van megsóelve. Maradj hát a magvar íznél. Sóval sózzál, sível sízzél! Nyelvünk nagy szerelmese. Halász Gyula, az „Édes anyanyelvünk" c. könyv szerzője is azt írta, hogy csak azért nem sízik, mert nincs síje. Ha volna neki. akkor sízne, nem pedig síelne. Népi demokratikus kormányun' fontos dolognak tekinti a sajtószolgálatot, s ezért az egyetemen külön tanszéket szerveztek arra, hooy a tehetséqes fiatalokat .erre a szolgálatra kiképezzék. Nagyon helyes ez az intézkedés, mert a nyelv ma is legféltettebb kincse és legjellemzőbb tulajdensága az eayes népeknek; meg nem írt és mégis létező művelődéstörténete annak a népnek, amelv ezt a nyelvet bqszéli. » Az avatatlan, kontár írók megfertőzik a nyelvet, kiforgatják eredeti állapotából, eléktelenít'k, értelmetlenségbe fullasztják, szépségeitől meafesztiák. Ezt most már nagyobb nyomatékkal is meg kell mondanunk, mert űov látszik, a sok szelíd, halk szavú figyelmeztetésnek nem sok foganatja van. Magyar sajtószolgálatra kiképző tanszékünk még nincs, de van ragyogó népköltészetünk. van Aranyunk, Petőfink, József Attilánk és vannak könyveink, cikkeink, unos-untalan fiavelmeztetnek bennünket a jóra, óvnak a rossztól és mi mégis csak a rossz űtcn maradunk?! Orbán Gábor Valaki dalolt . . . (Török népdal) Valaki dalolt Az ablakom alatt. Csak felköltötte Alvó szívemet — Csak felköltötte ... És tovább haladt. Fordította: DEÁK ÁRPÁD FERENC AZ „IFJÚ SZÍVEK" MAGYAR NÉPMŰVÉSZETI EGYÜTTES pályázatot hirdet egy ifjúsági induló szövegének megírására. A vers szövege fejezze ki a csehszlovákiai magyar ifjúság sajátos helyzetét és problémáit. Terjedelme 2—3 versszak legyen. A legjobb munkát díjazzuk és megzenésítve az Együttes jeligéjeként (indulójaként) fog szerepelni. Beküldési határidő: 1957. november 15. Cím: „Ifjú Szívek" Magyar Népművészeti Együttes, Bratislava, Jesenského 7. ЛАААЛАААЛ/\ЛАЛА/\АЛАЛЛЛАЛА/\Л/«\А/\ЛЛЛААЛАЛЛЛЛ>ЧЛАЛАЛАА. Ahová a macska nem jut el, oda bejutnak a NERAGEN füstpatron gázai. A NERAGEN az egeret, mezei pockot, hörcsögöt, patkányt, ürgét a lyukában irtja. Gyártja SPOLANA, Neratovice Kapható minden drogériában és a d Jednota árudáiban ] VV4AA/4A/NAAAAA/VVV\/4AAAA/V\/\^V\A/V\A/VVVV\AA/\AAA/VV4/\A { Egy év alatt 500—800 utódja is lehet egyetlen pocok-családnak, s ez mind az Önök földjén élősködik. Pusztítsa ki őket mérgezett NERA maggál. A NERA mérgezett búza a neratovicei SPOLANA vállalat gyártmánya Kapható minden drogériában és a Jednota árudéiban. 10