A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-28 / 30. szám

A csend világa Ma, amikor már az átlagos mo­zilátogató is nagyiából tisztában van a stúdió munkájával, a mozi technikájával, csak valóban művé­szi filmekkel lehet az érdeklődést lekötni ék az igényeket kielégíteni. A francia filmgyártás, mely már eddig is nem egy kiváló produkcó­val lepte meg a közönséget, az 1956-os cannes-i filmfesztivál aranyérmével kitlintetett színes­filmmel a maga nemében tökéle­teset alkotott. A felvevőgép a tenger titokza­tos, öröksötét mélységeibe viszi el a nézőt. E csodálatos világba az emberi találékonyság talán még csodálatosabb eszközökkel világít bele és az ott folyó élet minden mozzanatáról igen szórakoztató módon, tudomlányos felvilágosító anyaggal szolgál. Az eddig látott, hasonló célú filmek csak próbál­kozások ehhez a minden ir|ányban nagystílű, a tengeralatti világ fel­derítésében korszakalkotó remek­műhöz képest, melynek főszerep­lői a Calypso nevű felderítő hajó tuósai és búvárai. De igazi, jólle­het láthatatlan munkatársaik azok a mérnökök és technikusok, kik hosszú kísérletezések eredménye­képpen úgy tökéletesítették a bú­várok felszerelését, hogy életük veszélyeztetése nélkül, teljes sza­badon mozoghatnak a víz alatt s felmérhetetlen segítséget jelent számukra a filmtechnika óriási haladása, mely a napnemlátta mélységekben olyan tüneményes felvételeket produk|ált, amüyeneket műtermi felvételeknél sem lehet elérni. A vizitaxlk működése, a bálna­vadászat, az ezerféle kisebb-na­gyobb tengeri lény felkutatása, a tengerfenék színpompás, virágsze­rű élőszigeteinek bemutatása az emberi leleményesség győzelmét hirdeti a természet titokzatos erőivel szemben é's felejthetetlen élményt nyújt. De nem kevésbé megdöbbentő egy, a háború alatt a La Manche csatornában elsüly­lyesztett hajó felkutatása és a már koraitoktól benépesített értékes alkatrészeinek felhozatala. A felvételeket vezető Malle, Cousteau — к Se egyúttal a rende­zők is — és Sechan operatőr által elkészített film egyesíti ma­gában a legpontosabb tudományos munkát — tudákosság nélkül, mű­vészetet — papírmasé íz nélkül, technikai tökéletességet, ízlést, könnyedséget, sőt humort is. Francia! A köpenicki kapitány Az átkos porosz militarizmus nemcsak a háborúban éli ki bete­ges hajlamalt, a béke is csak némi szünetet jelent számára, hogy elő­készítse az új háborút. Következő­képp a szent és sérthetetlen kato­nai szellem az egész államappará­tus mozgatója, mely a polgárt böl­csőjétől a sírjáig elkíséri. Csak ilyen rendszer mellett tör­ténhetett meg a század elején, egész Európa legnagyobb gaudiu­mára, hogy egy derék, önhibáján kívül börtönviselt cipész, ócskástól vásárolt kapitányi egyenruhában kivezényel egy osztag katonát, meg­szállja a köpenicki városházát és lefoglalja a pénztárt. Az egyen­ruhának feltétlen behódol minden­ki. A végén a porosz államappará­tus fogcsikorgatva kénytelen el­tű ni a vüág gúnj át. A nyugatnémet filmprodukció Heinz RUhmannal a címszerepben fümesítette meg Zuckmayer hason­nevű szatíráját. A film kitűnően jellemzi a porosz „drill" erőszakos, minden emberi méltóságot letipró korlátoltságát. SIMKO MARGIT A búvárok vízita xijai versenyre kelnek a leggyorsabb halakkal Az expedíció egyik tagja csodálatos zsákmányra akad A „köpenicki kapitány" megszállja a városházát... . . . .és letartóztatja a rend őreit

Next

/
Thumbnails
Contents