A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-28 / 30. szám

KIS TÖRTÉNETEK-NAGY MUZSIKUSOKRÓL A budapesti Zeneművészeti Föákola tulajdonában levő hangverseny-műsor a Goldmark-múzeum egyik figyelemreméltó darabja. Az emlékiratok szerint a 26 éves ifjú Goldmark úgy érezte magában, hogy eljött az ideje egy nyilvános hangverseny rendezésének, mert „eddig még nem tett semmit a halhatatlanság érdekébe n!" Nagy nehezen toborozta össze énekkarát, már a terembért is kifizette öszekuporgatott garasaiból, mikor a kitűzött főpróbán — egy nappal az előadás előtt — csak alig pár zenész lézengett a teremben. Kénytelen volt az előadást lemondani. Másfél évvel később, 1858. március 12-én tudta csak Goldmark az elmaradt hangversenyt kipótolni, most már az udvari opera zenekarának közreműködésével. • Mahlert, a budapesti és bécsi operák egykori igazgatóját, a múlt századvégi szimfónia egyik bátor úttörőjét megkérdezte egyszer egy zenekritikus, hogy melyik a zeneirodalom öt legelső dalműve. A szigorúságáról híres mester gondolkodás nélkül válaszolt: Don Juan, Fidelio, Tristan, Carmen és F al s t af f. •k Richard Strauss egy római újságírónak adott nyilatkozatában mondotta egyszer, hogy teljesen egyetért Rossinivel, aki annak idején kijelentette, hogy H с у dn zenéjét hetenként egyszer, Beethovent kétszer élvezi, de Mozartot minden nap. Darwin és Spencer a felfokozott beszédhangból eredő dallamtöredékekben látják a zene legősibb formáját, Bücher és Wallaschek szerint viszont a ritmus, mint a zene legősibb eleme, jóval megelőzte a dallam kicsírázását. Az ős-zenére vonatkozóan csak feltevésekre vagyunk utalva. A hangnak, az elröppenő éneknek lerögzítéséhez már jóval fejlettebb kultúrára van szükség. A legkezdetlegesebb, szimbolikus hangjegyek alig 3000 évesek, amit előttük produkált az emb r őse, annak semmi nyoma nem maradt. Az ősi hangszerek valószínűleg a következő sorrendben alakultak ki: körülbelül i. e. tízezer esztendővel készítették azokat a kő- és csontszerszámokat, melyekkel a táncmozdulatokat kísérő tapsot és lábdobogást helyettesítették. Kövekből, kagylóhéjakból kifaragott csörgőket és más ritmushangszereket is csak egy-két évezreddel később használtak. Talán a cölöpépítmények korában kialakult agyagedény formálási készség vezette rá később az ősembert agyagfuvolák — okarina szerű hangszerek — előállítására. Mikor aztán a vadászat közben elejtett kérődzők szarvából készült tülköket bronzból kezdik kiönteni, jutunk el a történelmi korszak kezdetéhez. Itt bontakozik ki előttünk az ember legrégibb kültúrcentruma: a Nílus és Eufrátesz vidéke. Ennek az embernek ismerjük már életmódját, ruházkodását, vallását, tudományos tájékozatlanságát, babonáit, lakóházát stb., stb., s ha nem is maradt ránk ebből a 4—5000 esztendős hajnalpirkadásból egyetlen hiteles dallam sem, mégis ismerjük az ókor legtávolabbi korszakában élt népek zenéjének elméletét, skálájuk összetételét, és pontosan rekonstruálhatjuk hangszereiket. • Da Fonté tokaji bor mellett és gazdasszonya csinos lányának jelenlétében írta meg Mozart Don Juan с. operájának szövegét. 63 nap alatt készült el a munkájával. A Don Juan első előadását Mozart vezényelte Prágában. Prága után Bécs volt az első város, ahol bemutatták, s itt is nagy sikert aratott. A pesti Király Városi Színház 1797. december 28-án adta elő Mozart uj operáját, ugyanabban az esztendőben, amikor a szerző szülővárosa: Salzburg. Eperjesen és Pozsonyban 1798-ban csendült meg ez a csodálatos muzsika — de német színpadon. Kassán 1806-ban adták elő első ízben, ugyancsak német szöveggel, Debrecenben pedig 1829 elején vették fel a színház műsorába ezt a Mozart operát. • Amikor először játszották Bécsben Beethoven IX. szimfóniáját — Ferenc császár volt Ausztria uralkodója, akinek forradalmaktól való féltében minden igyekezete az volt, hogy a „rebellis" szellemi mozgalmakat elnyomja, a monarchiát elszigetelje a müveit külföldtől. Mindenható államkancellárja, Metternich herceg ebben az időben állt hatalma tetőfokán. — Bécsnek még félmillió lakosa se volt (1814-ben a bécsi kongresszus idejében 239 300 lelket számolt a császárváros). — Izgalommal várta egész Európa az első közforgalmi — személy és áruszállításra szánt — vasútvonal• megnyitását. Ez Angliában épült Stockton és Darlington között. Ennek az évnek őszén mutatta be Stephenson , Rocket" nevű lokomotívját, mellyel már óránkénti 40 kilométeres sebességet tudott elérni (Sok vonat bizony még ma sem halad jobban). — a 75 éves Goethe Weimarban él teljesen visszavonultan, a Faust II. részén dolgozva. — a 32. éves Rossini a párizsi Theatre Italien igazgatója fejedelmi jövedelemmel. Müvei, különösen a nyolc évvel előbb Rómában színrehozott „Sevillai borbély" diadallal járják be Európát. — Schubert leggyönyörűbb dalait és kamaramüveit komponálja s órák adásával tengeti életét. — a 14 éves Chopin még Varsóban él, ahol többször is szerepel a nyilvánosság előtt bámulatos zongorajátékával és gyermekkori kompozícióval. — Mendelssohn már ekkor (15 éves korában) írja első kamarazeneműveit és karkompozícióit. — Erkel Ferenc, a magyar opera megteremtője Pozsonyban végzi középiskoláit és Klein Henriknél tanul zongorázni. — a 11 éves Wagner a drezdai Kreuzschule növendéke. — az ugyancsak 11 éves Verdi Párma közelében Busettoban él egy kis tanyán-, itt mutatkoztak csodás zenei adottságának első jelei. A IX. szimfóniát egyébként 1824. május 7-én mutatták be a bécsi Kaerthnerthorszínházban. Az előadás 420 forintot jövedelmezett! (ZA) tudományokban jártasak, olyan ismeretkben gazdagok, amilyenek valaha csak a kiválasztottakrak voltak tulajdonában. De míg azelőtt a csillagászok misztikus légkörrel vették körül magukat, addig ezek a kedves fiatal emberek örömmel avatnak be mesterségük titkaiba. A Napot, a csillagokat figyelik, de mindennapi apró gondjaikban egészen olyanok mint mi vagyunk. Pajdusiaková-Mrkosová doktornő éppen olyan féltéssel és gyengéd szeretettel neveli aranyos, négyesztendős kis Ivánkáját,- mint más egyszerű anya. Az öt üstökös felfedezése és rendszeres tudományos munkássága mellett helytáll mint anya, mint háziasszony és mint feleség is. Am hadd mutassam be munkatársát, Antal Milan asszisztenst is, aki még tanul, hogy teljes képesítést nyerjen. Az б munkája a reflektoros teleszkóppal megfigyelt és lefényképezett csillagok mérése. Készségesen elkalauzol minket kollégája, Jablonfk/ Viliam meterolögus szűk toronyszobájába. Itt trónol az anemograf nevű érzékeny műszer, amelybe a kupola tetején forgó lapátos, üreges szélfogóból csővezetéken kerül a „megmérendő" anyag. Minden három órában ellenőrzik a lerajzolt görbéket (szinoptikus megfigyelés), a higanyos lég nyomásmérőn és a mikrobarografon pedig a légnyomást, a légkör hőfokát, nedvességét, a felhősödés»: és a látási viszonyokat. A megfigyelés alapján készült híreket azonnal továbbítják a bratislavai meterológiai központba. — Egyetlen feljegyzésünk van, amely szerint az eddig mért legnagyobb szélsebesség 260 km volt óránként, vagyis 73 méter 1 másodperc alatt, — mondja Jablonsky. — Természetesen ez a légnyomásban is óriási kilengéseket jelentett. * * * A csillagvizsgáló intézet fontos munkatársa Bors Jenő finom-mechanikus. A Csallóközből került a Köpataki tó mellé. Már hetedik éve dolgozik együtt a tudósokkal. Tökéletesen berendezett kis műhelyének esztergapadján a legérzékenyebb műszerek alkatrészei kerülnek ki keze alól. De nem szabad kihagynunk a felsorolásból a kollektíva további hasznos tagját: Uhrecky Urban könyvtárost sem. aki viszont a feljegyzések és a tudomány „bibliái" közt tart rendet. A köpataki csillagvizsgáló iránt nemcsak most, az NGÉ megindulásakor nagy az érdeklődés. A Magas Tátrába érkező turistát: nem engedik el, hogy a festő; helyen emelkedő épületet megtekintsék. A nyugodt munka érdekében ugyan a belépést csak tudományos küldöttségeknek, esetleg külföldi turistáknak, no meg minden lében kanál újságíróknak engedélyezik, de a két kupolával büszkélkedő épület még kívülről is érdekes látvány. Éppen búcsúzunk, amikor harminctagú lipcsei német fizikus küldöttség érkezik a prágai Károly Egyetem egyik dolgozója kíséretében. Az NDK-ból jött csillagászok elismeréssel nézegetik a felszerelést, a mérő-műszereket, mindenre kíváncsiak. Még engem is megszólítanak. Frissen szerzett tudományomat csillogtatom, de később kapitulálok: nem vagyok sem csillagász, sem meteorológus, csák egyszerű, kiváncsi újságíró. — Bizonyára széo riportot ír majd az itt látottakról, — mondja a lipcsei turista. Megígérem neki. Remélem, sikerült Gály Olga