A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-28 / 30. szám

Dr. Pajdusiaková-Mrkosova, öt üstö­kös felfedezője reflektoros teleszkóp­nál Amióta gondolkodó ember él a földön, azóta el nem múló szomjúsággal kutatja a vi­lágmindenség titkait. De mígi az ősember borzongó tisztelettel tekintett az ismeret­len égitestekre és megismerni nem ' — csak imádni tudta azokat, addig az atom­korszak tudósa már rakétákat lő '•» szom­szédos bolygókra, sőt mesterséges bolygó­kat küld a világűrbe. Kétségtelen, hogy a csillagászat mai fej­lődési fokához sok-sok más tudományág hasonló méretű fejlődésén keresztül jut­hatott csak el. Hazánknak, Csehszlovákiának a csillagá­szati tudományban komoly hagyományai vannak. Ezt a hagyományt látjuk megerő­sítve, amikor a nemzetközi Geofizikai Év megindulása alkalmából meglátogatjuk a Magas Tátrában, a Kőpataki tó mellett emelkedő csillagvizsgáló intézetet és me­teorológiai megfigyelő állomást. Az épület kupolája ezüstösen villog a delelőre törek­vő napban. A nap tűz, a szél fúj — szokásos jelen­ség ez a Kőpataki tónál. A felhőzet szinte pillanatonként változik és bizony megne­hezíti a megfigyelők munkáját. Dr. Zavis Bochnícka, az intézet igazga­tója éppen Svájcban van, azért helyette­sét, dr. Eudmila Padusiaková-Mrkosová asztronómust keressük fel. Hol is találhat­nók őt másutt, mint szokott vártáján, a kupolában felállított reflektoros teleszkóp­nál. Jó ismerőseit, a napon mutatkozó sö­tét foltok változásait ellenőrzi. Középtermetű, mozgékony, energikus asszony. Érdeklődésünkre törékeny test­alkatát meghazudtoló erővel mozgásba hoz­za a gépezetet, amely a kupola égre ásí­tozó nyílását a Nap legmerőlegesebb szö­gének irányába forgatja. Fehér papírlap, jól kihegyezett ceruza és a gyakorlott kéz boszorkányos ügyességgel rajzolja az örök­ké helyüket változtató apró foltokat. Munka közben magyaráz: — A napfoltok akciós központokban vannak. Ezeknek tájéka és a) kromoszféri­kus erupciók iqen erősen befolyásolják a földön uralkodó időjárást, okozói a sarki fénynek, a mágneses viharoknak és a rö­vidhullámú adásban mutatkozó zavarok­nak. Milyen furcsa dolog Asszony szájából hallani ilyen komoly szakkifejezéseket. Pedig doktor Pajdusiaková-Mrkosová csil­lagász már tekintélyes tudományos mun­kásságra tekinthet vissza. Tizenhárom éve dolgozik a Kőpataki tó mellett fekvó in­tézetben. Eddig öt új üstököst fedezett fel, amelyek „Kometa Pajduáiakov" néven mentek át a tudományos köztudatba. Gon­doljuk csak el: egy üstökös megfigyelésé­hez kb. 200 éjjeli óra kellett! A szerény, tartózkodó modorú tudós ma­gáról nem Igen akar beszélni. Szinte felra­gyog a szeme, amikor a kupolába vezető lépcső tetején két új arc bukkan fel. A Lomnici csúcs tetején működő meteoro­lógiai állomás két fiatal dolgozója: Igor Zacharov meteorólőgus és Oldrich Hlad gyakornok érkeznek látogatóba. — Mi újság fent a csúcson? — Nagy munka folyik. Teljes felké­szültséggel kezdjük meg a Nemzetközi Geofizikai Évet. A kozmikus sugárzást ta­nulmányozzuk dr. Antonín Mrkos irányí­tásával. Megfigyeljük az éjszakai égbolt emisszióit és az alkonyatnak az éjszakába olvadását. — Mindezt csak akkor végezhetjük, ha nincs holdfény. — magyarázza Igor Za­charov. aki egyébként azt is elárulja, hogy az édesaD.ja orosz, az édesanyja viszont magyar. — Ha negyed hold van, akkor már csak fél éjszakát mérhetünk. Bár a szakszerű magyarázatot nehéz kö­vetni, mégis érdeklődünk néhány műszer felől. — A neutronos monetär a kozmikus neutron részecskék variációit, a koinciden­ciós teleszkópok pedig az úgynevezett me­zon tészecskéket mérik. Ezek felülete 50X50 cm és 60 000 egységet mérnek egy óra alatt. Beszéljünk hát bővebben erről a nagy nemzetközi akcióról, amelybe 70 ország kapcsolódott bele. A NGÉ lényege: a földgömbnek, mint, egyöntetű fizikai testnek a megfigyelése, Kutatni fonják a távoli és közeli atmosz­férát, a tengereket,, a jégmezőket, az északi és déli sarkvidéket. Megfigyelik a Napot is, mert mint azt dr. Pajdusiaková-Mrkosová már kifejtette, a Nap nagyon befolyásolja a föld atmoszféráját. Nem hagyhatjuk ki a kedvező alkalmat és feltesszük a kérdést: kihatnak-e és milyen mértékben az atom- és hidrogén­bombák kísérleti robbantásai a fölelön ural kodő időjárásra. Igor Zacharov válaszol: — A kísérleti robbantások következté­ben valóban előfordulnak radioaktív össze­ütközések. Szovjet tudósok Általában 40 százalékkal több ilyen légköri összeütközést figyeltek meg mint azelőtt. Figyelemmel és tisztelettel hallgat­juk ezeket a fiatal tudósokat. Olyan Antal Milan asszisztens előhívja a telesz­kóppal fényképezett égitestek filmjeit A szélgörbéket felrajzoló anemograí éS ke­zelője: Jablonsky Viliam meteorológus

Next

/
Thumbnails
Contents