A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-28 / 30. szám

Dr. Pajdusiaková-Mrkosova, öt üstökös felfedezője reflektoros teleszkópnál Amióta gondolkodó ember él a földön, azóta el nem múló szomjúsággal kutatja a világmindenség titkait. De mígi az ősember borzongó tisztelettel tekintett az ismeretlen égitestekre és megismerni nem ' — csak imádni tudta azokat, addig az atomkorszak tudósa már rakétákat lő '•» szomszédos bolygókra, sőt mesterséges bolygókat küld a világűrbe. Kétségtelen, hogy a csillagászat mai fejlődési fokához sok-sok más tudományág hasonló méretű fejlődésén keresztül juthatott csak el. Hazánknak, Csehszlovákiának a csillagászati tudományban komoly hagyományai vannak. Ezt a hagyományt látjuk megerősítve, amikor a nemzetközi Geofizikai Év megindulása alkalmából meglátogatjuk a Magas Tátrában, a Kőpataki tó mellett emelkedő csillagvizsgáló intézetet és meteorológiai megfigyelő állomást. Az épület kupolája ezüstösen villog a delelőre törekvő napban. A nap tűz, a szél fúj — szokásos jelenség ez a Kőpataki tónál. A felhőzet szinte pillanatonként változik és bizony megnehezíti a megfigyelők munkáját. Dr. Zavis Bochnícka, az intézet igazgatója éppen Svájcban van, azért helyettesét, dr. Eudmila Padusiaková-Mrkosová asztronómust keressük fel. Hol is találhatnók őt másutt, mint szokott vártáján, a kupolában felállított reflektoros teleszkópnál. Jó ismerőseit, a napon mutatkozó sötét foltok változásait ellenőrzi. Középtermetű, mozgékony, energikus asszony. Érdeklődésünkre törékeny testalkatát meghazudtoló erővel mozgásba hozza a gépezetet, amely a kupola égre ásítozó nyílását a Nap legmerőlegesebb szögének irányába forgatja. Fehér papírlap, jól kihegyezett ceruza és a gyakorlott kéz boszorkányos ügyességgel rajzolja az örökké helyüket változtató apró foltokat. Munka közben magyaráz: — A napfoltok akciós központokban vannak. Ezeknek tájéka és a) kromoszférikus erupciók iqen erősen befolyásolják a földön uralkodó időjárást, okozói a sarki fénynek, a mágneses viharoknak és a rövidhullámú adásban mutatkozó zavaroknak. Milyen furcsa dolog Asszony szájából hallani ilyen komoly szakkifejezéseket. Pedig doktor Pajdusiaková-Mrkosová csillagász már tekintélyes tudományos munkásságra tekinthet vissza. Tizenhárom éve dolgozik a Kőpataki tó mellett fekvó intézetben. Eddig öt új üstököst fedezett fel, amelyek „Kometa Pajduáiakov" néven mentek át a tudományos köztudatba. Gondoljuk csak el: egy üstökös megfigyeléséhez kb. 200 éjjeli óra kellett! A szerény, tartózkodó modorú tudós magáról nem Igen akar beszélni. Szinte felragyog a szeme, amikor a kupolába vezető lépcső tetején két új arc bukkan fel. A Lomnici csúcs tetején működő meteorológiai állomás két fiatal dolgozója: Igor Zacharov meteorólőgus és Oldrich Hlad gyakornok érkeznek látogatóba. — Mi újság fent a csúcson? — Nagy munka folyik. Teljes felkészültséggel kezdjük meg a Nemzetközi Geofizikai Évet. A kozmikus sugárzást tanulmányozzuk dr. Antonín Mrkos irányításával. Megfigyeljük az éjszakai égbolt emisszióit és az alkonyatnak az éjszakába olvadását. — Mindezt csak akkor végezhetjük, ha nincs holdfény. — magyarázza Igor Zacharov. aki egyébként azt is elárulja, hogy az édesaD.ja orosz, az édesanyja viszont magyar. — Ha negyed hold van, akkor már csak fél éjszakát mérhetünk. Bár a szakszerű magyarázatot nehéz követni, mégis érdeklődünk néhány műszer felől. — A neutronos monetär a kozmikus neutron részecskék variációit, a koincidenciós teleszkópok pedig az úgynevezett mezon tészecskéket mérik. Ezek felülete 50X50 cm és 60 000 egységet mérnek egy óra alatt. Beszéljünk hát bővebben erről a nagy nemzetközi akcióról, amelybe 70 ország kapcsolódott bele. A NGÉ lényege: a földgömbnek, mint, egyöntetű fizikai testnek a megfigyelése, Kutatni fonják a távoli és közeli atmoszférát, a tengereket,, a jégmezőket, az északi és déli sarkvidéket. Megfigyelik a Napot is, mert mint azt dr. Pajdusiaková-Mrkosová már kifejtette, a Nap nagyon befolyásolja a föld atmoszféráját. Nem hagyhatjuk ki a kedvező alkalmat és feltesszük a kérdést: kihatnak-e és milyen mértékben az atom- és hidrogénbombák kísérleti robbantásai a fölelön ural kodő időjárásra. Igor Zacharov válaszol: — A kísérleti robbantások következtében valóban előfordulnak radioaktív összeütközések. Szovjet tudósok Általában 40 százalékkal több ilyen légköri összeütközést figyeltek meg mint azelőtt. Figyelemmel és tisztelettel hallgatjuk ezeket a fiatal tudósokat. Olyan Antal Milan asszisztens előhívja a teleszkóppal fényképezett égitestek filmjeit A szélgörbéket felrajzoló anemograí éS kezelője: Jablonsky Viliam meteorológus