A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-22 / 51-52. szám

A ketyegő tojástól az atomóráig -Az idő múlásénak mérésére az egyiptomiak és babilóniaiak nappal egy rögzített tárgy árnyékának elmozdulását használták fel. Kínában már időszámításunk előtt 2500 esztendővel ismerték a függőlegesen álló árnyékvető rudat. Az árnyék hosszúságát eredetileg lépésekkel mérték le, s ebből számították ki az időt. Ezek voltak a napóra ősei. Ide tartoznak „Kleopátra tűi" is, melyeket II. Thutmosis fáraó emeltetett Heliopolisban i. e. 1500 évvel. Ezek is árnyékvetőként szerepeltek. Hogyan működik tulajdonképpen a napóra? Kell hozzá elöször is egy rúd, mely a Sarkcsillag felé mutat (tehát a föld tengelyével párhuzamosan áll). A számlap fekhet pontosan vízszintesen is — ez az úgynevezett horizontális napóra. A vertikális napórának viszont nyugat-keleti irányú, függőleges számlapja van. Az eguatoriális napórának a rúdhoz viszonyítva függőleges a számlapja. 12 órakor az árnyék a rúd alsó pontjától észak felé mozog, 6 órakor nyugat felé, 18 órakor pedig kelet felé mutat. Eme szélsó időpontok között vonalakkal vannak megjelölve a nappali órák. AZ ÉERESZTÖÖRA ŐSE Éjszaka és borús nappalokon, napóra helyett a víziórát figyelték, hogy hányat mutat. Mértékül az a vízmennyiség szolgált, amely egy tartályból egy bizonyos mérőedénybe belecsöpöqött vagy leszivárgott. Kínában, Asszíriában és más országokban nyilvános víziórák is működtek (a mai utcai villanyórák ősei!) Időszámításunk előtt 380 évvel találta fel Platón a vízi ébresztőórát. A régi görögök világának leghíresebb órája az athéni „Szelek tornya" volt, amit 1. e. 50 körül állított fel Andronikus. A tornyon egy víziórán kívül nyolc napóra mutatta az időt. Az angolszász vil/ig - legrégibb napórája a 675-ik esztendőből ismeretes. A KETYEGŐ „NÜRNBERGI TOJÄS" A homokóra a középkori találmányok közé tartozik, s néhol még ma is használatos a konyhákban, mert meqbízható módon mutatja a lágyto.iás főzési idejét. 1304—1306 között szerkesztették meg Erfurtban, Augsburgban és Milánóban a kerekes óra ősét. 30 évvel később Milánónak már olyan toronyórája is volt, amely ütéssel jelezte az idő múlását. Üjabb harminc év múlva a páduai Dondi elkészíti az első planétaórát. A bécsi Szent István templomra 1448-ban szerelték fel az elsó órát. Peter Henlein nürnbergi kézműves 1504-től 1509-ig dolgozott egy gömbaiakú zsebórán, amelyet „nürnbergi tojás" néven emlegetett és csodált az akkori világ. Készültek ugyan már előzőleg is hordozható órák, de azok kissé nehézre sikerültek, s bizony leszakadt volna alattuk a legerősebb zseb is. 1656-ban találta fel Huygens holland fizikus az ingát mint szabályozót, s ő készítette 1657-ben a világ első ingaóráját. Legnagyobb árat egy óráért az angol J. Harrisonnak fizették, aki 1764-ben szerkesztette meg az első, tengeri hajózásnál használható „kronométert", amiért 10 000 font sterling jutalmat kapott az angol parlamenttől. Az úgynevezett anker-zsebóra Mudge találmánya (1665), s ennek aztán Lechot adott 1826-ban használható formát. A német precíziós óraipart A. Lange alapította meg Glashüttében az 1845-ös esztendőben. FÖLDÜNK NEM PONTOS! A villanyórát mindannyian ismerjük. Irodákban, naqyvárosok terein, utcakereszteződésein állnak, s pontosan, egyformán mutatják az időt. 1933—34-ben készítette el két neves fizikus: Scheibe és Adelsberger az első elektromos kvarcórát, melynek lényege, hogy a szabályos elektromos rezgéseket egy kis kvarclap fokozatosan lelassítja. Az így nyert váltóáramot eqy elektromotorba vezetik, s az foroatja a számlap fölötti mutatót. A pontos időtől való eltérés ennél az óránál három év alatt mindössze egy másodperc. Eme pontos óra segítséqével állapíthatták meg. hogy a föld sem „jár" (azaz forog) pontosan, mert a napszakok periodikusan négy ezredmásodpercnyi ingadozást mutatnak. Az atomóra még a kvarcóra pontosságát is feliilmúlja. Itt a molekulák változatlan gyorsasága jelzi az időmértéket Ez az óra már százmilliárd másodpercnyi pontosságú. Az órák pontossága általában így határozható meg: a legjobb asztronómiai ingaórák körülbelül egy ötvened másodpercnyi pontosságúk, a precíziós-, kar-és zsebórák négy másodpercnyi pontosságúak, a tengerészéti kronométerek pontossága egy ötöd másodperc (mindez naponta). A VILÁG LEGNAGYOBB ÉS LEGKISEBB ÖRÄJA A világ legnagyobb óráját az amerikai Colgate-Palmolive gyár állította fel Jersey Cityben. A hatalmas reklámóra számlapjának átmérője 15 méter. Ez az óra idén decemberbon lesz 33 éves. Felszerelése óta szünet nélkül mutatja az időt. Anglia legnagyobb óráját a Singer varrógépgyár állította fel. A négy világtáj felé forduló négy számlapjának átmérője 8—8 méter. A világ legbonyolultabb szerkezetű órája a kopenhágai városházán ketyeg. Szerkezete több mint 14 000 részecskéből áll. Elkészítése tíz évig tartott. Ez az óra többek közt a Föld pólusainak mozgását is jelzi, melyeknek teljes körmozgása 25 700 évig tart. (Kár, hogy senki sem ellenőrizheti: ebből a szempontból pontosan jár-e? Mindenesetre a csodaórának ez a része a világ leglassúbb óraszerkezete! Az érdekes órák közé tartozik még az angliai Sussex grófság Rye városkájának toronyórája, melynek szerkezete (óragyárosok és órásmesterek figyelem!!!) már négyszáz év óta megállás nélkül jár; eredeti szerkezete még ma is kifogástalan! S hogy a legkisebb órákról is szóljunk, ezeket egy svájci- gyár készíti: hosszuk másfél centiméter, szélességük fél centiméter, 15 kővel vannak ellátva, s a súlyuk körülbelül háromnegyed deka. VIGYÁZAT! RÖVIDÜLNEK AZ ÉVEK! Ma már senki se csodálkozik az olyan órán, amit nem kell felhúzni és mégis jár. Először automatikus karórákat gyártottak (ezeket az emberi kar mozdulatai húzták fel), majd sor került a nagyobb méretű órákra is, melyeket beépített fémrudaknak a hőmérsékletváltozás eredményeként történő tágulása húz fel önműködően. Mint cikkünk elején említettük, az ember az égitestek segítségével kezdte mérni az időt. De hol vagyunk már ettől! Egyetlen biztos, pontos óránk a mai tudomány szerint az atomóra. Az égitestekben nem bízhatunk. Kiderült, hogy azok se „járnak" pontosan, s pontatlanságuknak a következménye az is, hogy az év hossza 1000 esztendőként 5 és fél másodperccel rövidül. Mi lesz, ha ez ígv folytatódik? Néhány százmilliárd év múlva talán már annyira összezsugorodik az esztendő. lioqv egyszer ma jd olyan napra virrad az etnberiséq. mikor délben jóízűen elronoqtatia az újévi malacot, s estére már odaül a — szilveszteri lakomához. Z. A. Nagylány Csinos szőke vagyok, tizenhét múltam már, csacsogok, csicsergek, akár egg kis madár. Ülni, állni, járni nem tud senki szebben, olvad a férfi, ha könnyű szoknyám lebben, s bomlik utánam, ha megpillantja térdem. A duzzogást, tréfát, kacagást is értem, s nem tud haragudni senki szebben nálam: szavam elvész, feszül durcás, kicsi állam; kérlelhet, bókolhat aztán, aki bántott, eltart két napig is, mire megbocsátok, vagy meg se bocsátok, mert csak azt kedvelem, aki, ha bókol is, sohasem szemtelen —, Anyám, intsz eleget „A férfi mind hamis!" Nem félek, anyácskám, az vagyok magam is; s ha többet akarna, szemét kikaparnám, nem csókolna egy sem. ha nem én akarnám, Meguntam bár a tiít s. a fözökanalat, mind a tíz ujjamra kettő-három akad. Sose féltsd, anyácskám, a te kicsi lányod, bár olyan, amüyen, soha meg nem bánod; mit nekem nős ember, elvált, özvegy, legény! Meglátod, anyácskám, színésznő leszek én . ..! BABI TIBOR ! üde. ÜDE, VONZÓ lesz az ajka, ha Lalaghé — Standard ajakrúzzsal festi. Csókálló! Tartós! 31