A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-22 / 51-52. szám

tTMßq újévet p&nty Mi évről évre otthon szilveszterezünk. Mármint a férjem és én. A szélesebb körű családi együttest régen leszereltük, lévén az pontosan olyan, mint a mindenkori vasárnap esték: viharos kár­tyapartikkal, sok asszonyi panasszal (a férjekre) és a házastársak közötti összezördülésekkel egy-egy vesztett parti után. Egyszóval mi rendszerint kettesben várjuk az óév búcsú per­ceit és jól-rosszul titkolt meghatottsággal emeljük fel poharun­kat. hogy a mutatók találkozásának pillanatában összecsendül­jenek. Boldog, boldog újesztendőt! Most, hogy az idő mérföldes csizmájának sarka újra erélyes toppantásra' készül, eszembe jut a múlt évi szilveszter, amelyet majdnem teljesen egyedül töltöttem el. Két kislányom este hétkor mar ágyacskájában kuncogott és nyolckor már édesen álmodoztak az aznapi szánkázás kalandjairól. A férjem — nem volt otthon Két nappal korábban elutazott, és azt ígérte — szilveszter dél­utánján megérkezik. — Te csak vedd meg a halat — mondta, — mert rántott pon­tyoi óhajtott vacsorára —, én majd agyoncsapom. Még lesz idő besózni és elkészíteni. A pontyot hát megvettem. Erőteljes, jól megtermett, fürge hal volt. Ahogy otthon a fél kádnyi vízbe eresztettem, mindjárt feltalálta magát. Körbe-körbe úszkált, és a két kislányom legna­gyobb örömére akkorákat csapott a farkával, hogy a kád körül már minden vizes volt. Délután öt órakor kissé ideges lettem. A hal még vígan úszta a köröket, pedig estére már a tálon kellett volna párolognia. Hogy én agyonverjem, arról szó sem lehetett. Egy csirke nyakát sem mertem soha elvágni, nem hogy ilyen mészárosmunkára vállal­koznék. Már a gyerekeket is lefektettem, de a hal még mindig úszkált. Arra kellett gondolnom, hogy valami rendkívüli történt, hiszen nagy hó volt odakünn és még egyre hullott. Autóval ilyen időben nehéz a közlekedés. • Talán fél kilenc is lehetett már, amikor magányom dermedt csendjét hatalmas dobbanás törte meg. Egy pillanat alatt a für­dőszobában voltam. A pontyot ott láttam a kőpadlón vergődni. Kivetette magát a kádból. Fogtam egy törlőruhát és megkezdődött a hajsza. De a hal na­gy cri csúszós volt, és én — bevallom — féltem tőle. így aztán sokáig harcoltunk. Végül is beszorult a felmosóvödör és a fűtőtest közé. Ott végre megfogtam. A ronggyal együtt bedobtam a kádba, és kócosan, lihegve álltam, amikor csengettek. Ránéztem az órára. Kilenc óra volt. Az ajtóban persze a férjem állt, igen jókedvűen, mert az autóval elakadtak, és Gerencséren egy kollégánál „megálltak". Nem tudom ki volt jobban meglepve: a férjem-e, zilált kinézé­sem, vagy én a nála szokatlan „jókedv" miatt. No, szilveszterkor mindenki engedékenyebb, és mikor a más­napra készített kolozsvári káposzta után kibontottuk a Móri ezer­jót, már nem is sajnáltuk, hogy a hal életben maradt. Ránk virradt az újesztendő reggele is, amit lánykáink harsány csatakiáltással adtak tudtunkra. Ám első útjuk nem hozzánk, hanem a fürdőszobába vezetett. — Él a hal! Él a hal! — ugráltak a kád mellett. — És boldog újévet nem is kívántok? — szólt rájuk a jó álmá­ból kizökkentett papa. Mire Tamara, az idősebbik, komolyan a kád felé fordult és így szólt: — Boldog újévet, ponty! GÄLY OLGA Apró sütemények az ünnepi aszialra Mazsolás aprósütemény Hozzávalók: 10 dkg mazsola, 10 dkg porcu­kor, 10 dkg mandula, 1 csomag vaníliás cukor, 1 tojásfehérje és egy kevés citrom­héj. A mazsolát nagyon apróra vagdaljuk, a mandulát meghámozzuk és megdaráljuk. Aztán a cukorral, a tojásfehérjével, a vaní­liás cukorral meg a reszelt citromhéjjal gyúródeszkán összegyúrjuk. Kinyújtjuk és karikákat szaggatunk belőle. Meleg sütőben megszárítjuk. Citromos mázzal vonjuk be. Citromos máz 9 dkg porcukrot, 1 tojásfehérjét és egy evőkanál citromlevet fél óra hosszat keve­rünk. Datolyás csók Hozzávalók: 4. tojásfehérje, 16 dkg porcukor, 9 dkg datolya, 1 csomag vaníliás cukor és citromhéj. A tojásfehérjéből kemény habot verünk, belekeverjük a cukrot és gőz fölött sűrűre verjük. A gőz fürdőből kivéve egy kis ideig még verjük. Beletesszük az apróra vagdalt datolyát, a vaníliás cukrot és a reszelt cit­romhéjat. Alaposan összekeverjük és kikent tepsire kis halmocskákat rakunk belőle, majd langyos sütőben rózsaszínűre szárít­juk. Banán Hozzáva'ók: 2 tojássárgája, 2 dkg porcukor, 2 dkg daraliszt, 2 kávéskanál víz, 4 tojás­fehérje és 2 dkg porcukor a habba. A két tojássárgáját, cukrot és lisztet ha­bosra keverjük. Folytonos keverés közben hozzáöntjük a vizet és még félóra hosszat keverjük. A négy tojásfehérjéből kemény habot verünk, beletesszük a cukrot és újra jól felverjük. Könnyedén hozzákeverjük a tojássárgához. A tepsit kikenjük, meg­lisztezzük és a tésztából kávéskanállal ba­nánformákat rakunk rá. A tésztát nyomó­zsákba is tehetjük és a csövecskével formálhatunk banánokat. Mérsékelt tűzön sütjük. Mikor kihűl, tejszínhabbal kettőt­kettőt összeragasztunk. Tetejét kávés máz­zál vonjuk be. Sós rudacska Hozzávalók: 25 dkg simaliszt, 2 tojássár­gája, 10 dkg vaj, 2 dkg élesztő, 1 dl tejföl vagy tej, egy csipetnyi só és mandula. A liszttel elmorzsoljuk az élesztőt, bele­tesszük a reszelt vajat, a 2 tojássárgáját, sót és tejfölt. Kemény tésztát gyúrunk és 1 óra hosszat pihenni hagyjuk. A liszttel meghintett gyúródeszkán 1 cm vastagra kisodorjuk és a tésztát derelyemetélóvel rudacskára metéljük. A rudacskákat meg­kenjük tojással, meghintjük köménymag­gal és apróra vagdalt mandulával. Tepsire rakjuk és forró sütőben sütjük. Perec Hozzávalók: 30 dkg simaliszt, 10 dkg vaj, egy csipetnyi só, 2 dkg élesztő és egy kevés tej. Az élesztőt beáztatjuk a tejbe és megke­lesztjük. Az átszitált lisztből, vajból, sóból és megkelt kovászból kemény tésztát gyá­runk, mint a metélthez. A tésztából vékony rudacskákat csinálunk és pereceket formá­lunk belőle. Aztán tepsire rakjuk és kelni hagyjuk. A megkelt pereceket megkenjük tojással és sütőbe tesszük. Az elősütés után, még forrón megkenjük sós mázzal, újból betesszük a sütőbe és a sütés befejez­zük. Sós máz a perecre. 2 kávéskanál sót, 2 kávéskanál vizet, 1 to­jásfehérjét és 2 kávéskanál simalisztet - jót összekeverünk. 30

Next

/
Thumbnails
Contents