A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-15 / 50. szám

péter laszló: Útmutatás kezdő versi rakna k (ii.) Ritmusérzékiink feladata, hogy a változó szótagszámú ütemekben is érvényesítse az ütemegyenlőség törvényét. Hogy az ütem egész idejéből mennyit juttatunk egy-egy szótagjának, az ritmusérzékünkre van bízva. Nincs pontosan meghatározva, hogy az ütem szótagjai közül melyik legyen rövid, vagy melyik legyen hosszú. Lehetséges, hogy egy ütem valamelyik hosszú szótagjának nem juttatunk több idót, mint egy másik ütem rövid szótagjának. Így ugyanaz a szótag egyszer rövidebben, máskor pedig hosszabban hangzik. Pl.: A „jaj" szó hosszú a következő sorban: „Jaj apám. / nem nem", de rövid a következő sorban: „Jaj, hová kell /. lennem." A csupa hosszú szótag vontatott menetűvé teszi a ritmust, a csupa rövid pedig élénkebbé, lendületesebbé. A magyaros verselésben a verssor két, három, vagy négy ütemből állhat. A négyütemű sor valószínűleg két kétüteműnek az összetételéből származott, ezért összetettnek, a másik kettőt pedig egyszerűnek nevezzük. Az összetett soron érezzük, hogy két egyszerűből van összetéve. Az összetétel helyét rövid szünetjel, sormet zet (ceruza) jelzi. A sormetszetnél a szónak, sőt lehetőleg a szólamnak is végződnie kell. Pl.: Szép magyar leventék, II aranyos vitézeк! Jaj be Keservesen, II jaj be búsan nézlek; A sorkapcsolat és a versszak Ahogy az ütemet a sor, úgy a sort a sorkapcsclat (periódus) foglalja magasabbrendű egységbe. Vannak ugyan költemények (népballadák), amelyek ritmikailag nem kapcsolják következetesen ismétlődő csoportokba a sorokat, hanem megszakítatlan, legfeljebb itt-ott pihenőt tartó sorozatban lépdeltetik egymás nyomába. Ilyen „soros" szerkezetű pl. Gyulai Pál Szilágyi és Hajmási-ja. A hangzati kapcsolatot ily esetekben az egyes sorok mondattani láncolódása pótolhatja. Rendszerint azonban két — vagy három sor változatlanul ismétlődő szerkezetbe: sorkapcsolatba fogódzik össze, s eszerint megkülönböztetünk két — vagy háromtag ú (-sorú) sorkapcsolatokat. A kéttagúban vagy egynemű vagy különnemű sorok kapcsolódnak össze. Az egyneműek egymásrautaltságát rendszerint a rím jelzi. Bármelyik sorfaj összeállhat soíkapcsclatban a maga párjával: tizenikettős a tizenkettessel (Aranv Családi kör-e) nyolcas a nyolcassal („Szülőföldem szép határa. Meglátlak-e valahára?"), hetes a hetessc stb. Az ilyen sorpárok tagjai ritmikailag mellérendelt viszonyben állnak egymássai. Alárendelt viszony létesül közöttük, ha rímelésük nem egymással (a a), hanem egy hasonló sorkapcsolattal köti össze őket, mint ritmikailag egyenértékű megfelelőjükkel (pl. abab). Háromtagú (háromsoros) sorkapcsolatban rendszerint egy sorpárhoz társul, függelékül, az abban szereplő serfaj valamely csonkája vagy megnövesztett sorrokona: két alapsorhoz egy függeléksor. Szigorú szeme meg se rebben, (9) Falu még nem várt kegyesebben (9) Városi bujdosóra. (C) (Ady: Hazamegyek a falumba) Nemcsak két, hanem három, sőt négy egynemű sor is összefonódhat szókapcsolattá akként, hogy közös rímmel 'elzik összetartozásukat. E három- és négysorú sorkapcsolatok azonban rendesen mondattanilag is olyan kikerekített egészek, hogy lezárt szerkezetnek, versszakoknak tekinthetők. A versszakok rendszerint egy-egy önálló gondolatot vagy gondolatsort fejeznek ki, a következő versszakban egy újabb gondolatcsoport kezdődik. A leginkább használt magyaros verssorok Kétütemű, teljes szótagszámú sor a f elező nyolcas, vagy ősi nyolcas (4, 4). Legtöbb népdalunk ilyen formájú. A felező nyolcas ütemei mindig ereszkedök, mivel a nyomaték mindig az ütem elején van, nem a végén. A kétütemű hiányos szótagszámú (csonka) sorok időszerkezete ugyanaz, mint a felező nyolcasé, csak szünettel (esetleg nyújtással is) éreztetik a szótagokkal ki nem töltött időrészeket. Egy teljes meg egy csonka ütemből állók: a hetes (4, 3), a hatos (4,2) az ötös (4, 1); két csonka ütemből áll: a felező hatos (3, 3). Mindezek a verssorok azonban éppúgy nyolc időrész értékűek, mint az ideális kétütemű anyaképletük, a felező nyolcas. Példák a felező nyolcasra: 1. „Sobri Jóska / derék gyerek, Paripáján / selyem nyereg (4, 4) Egyik jelöl / a puskája, Musik felöl / a baltája. (Részlet Sobri Jóska nótájából) 2. Ne menj rózsám la tarlóra, Gyenge vagy még I a sarlóra. (4, 4) • • • . (Egresi Béni) 3. Júliámra, / hogy találók, Örömömben / így köszönék. (4, 4) , . . . (Balassi: Hogy Júliára talála) 4. Kertész leszek, / fát nevelek, Kelő nappal / én is kelek, (4, 4) Nem törődök / semmi mással, Csak a beoj / tott virággal. (József A.: Kertész leszek) Teljes és csonka ütemből álló sorok: A hetes (4, 3). A kert alatt / szürke ló, Behajtotta / a bíró, Ügy megrúgta / a bírót, Harmadnapra / meg is hótt. (Népdal) A hatos (4, 2). Ritka rendet / vágtam, Sürü boglyát / raktam, Minden boglya / mellett, Egy-pár csókot / kaptam. (Népdal) Az ötös (4, 1). Kicsi vagyok lén, Majd megnövök / én, .... (Népi) A felező hatos (3, 3) két csonka, de szünettel vagy nyújtással kiegészített ütemből áll. Pl.: Szilágyi / Erzsébet Levelét / megírta, Szerelmes / könnyével Azt is te I lesírta. (Arany: Mátyás anyja) Háromü'emü teljes szótagszámű sor a harmadoló tizenkettös (4, 4, 4). Ennek csonkái: a tizenegyes (4, 4, 3), a különféle osztású tízesek (4, 4, 2), (4, 3, 3), (4, 2, 4), úgyszintén a különféle osztású kilencesek (4, 4, 1), (4, 2, 3). E háromütemű csonka sorok időszerkezete szintén a teljes szótagszámú alapképletéhez igazodik. Példák a harmadoló tizenkettősre (4, 4. 4): 1. Hull a hajam, nincs kenyerem, tollam vásik, halász bátyám így vesztett el. El így más is. (József A.: Háló) 2. Gyors a madár, gyors a szélvész, gyors a villám; Hanem az alföldi betyár Még gyorsabb ám! . . . . (Petőfi: Gyors a. madár...) Teljes és csonka ütemekből álló sorok. Ilyen a tizenegyes (4, -4, 3), mely igen gyakori népdalainkban, mivel jó zenei ritmusa van. Rég veri a magyart a teremtő, Azt sem tudja, milyen lesz a jövendő. Lesz-e neki még valaha víg napja, Örüljön-e, búsuljon-e, nem tudja. A (4, 4, 2) osztású tízes: Nagyabonyban csak két torony látszik, De Majlandban harminckettő látszik, Inkább nézem az abonyi kettőt, Mint Majlandban azt a harminckettőt. .... (Népdal) A (4, 3, 3) osztású tízes: Izabella királyné Budában Azt se' tudja, hová besz búvóban: Két ellenség két felöl szorítja, Szívét a gond száz jelöl borítja, .... (Arany: Török Bálint) Ez a sorfaj elég ritkán jelentkezik pontos szótagszámmal. Többnyire a (4, 4, 2)vel váltákozik. A (4, 2, 4) osztású tízes: Garibaldi csárdás kis kalapja, Nemzetiszín szalag lobog rajta. .... (Népi) A (4, 4, 1) osztású kilences: Uccu bizony, megérett a meggy. Uccu bizony, rajta marad egy. .... (Népi) A (4, 2, 3) osztású kilences: Szakajtottam rózsát, pirosat, Tartottam szeretót, csinosát, De már annak vége, vége van, Már mi köztünk rózsám, harag van. • < « s (Népi) (Folytatjuk) 16