A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-15 / 50. szám

Ahol négy év alatt teljesítik az ötéves tervet J6, hogy van Nagymegyernek egy járási művelődési otthona, amelynek nagytermébe befér 800 ember. Különben el sem tudnánk képzelni, hol tartanák meg az egyre szaporodó népgyűléseket, aktívákat. Legutóbb ugyancsak értékes konferencia zajlott le ebben a teremben. A járás EFSZ-einek elnökei, agronómusai és zootechnikusai gyűltek itt össze, hogy elemezzék a mezőgazdasági termelés jelenlegi helyzetét, és a párt levele alapján kitűzzék a jövö teendőit. Az úgynevezett ökonómiai konferencián sok értékes javaslat hangzott el, sok probléma vetődött fel. A konferencia résztvevői alaposan megvitatták, mi az oka annak, hogy amíg a járás az első helyen áll a pozsonyi kerületben a növénytermesztésben, addig az állattenyésztésben az utolsó előtti helyet foglalja el. Kommunista őszinteséggel bírálták azokat a szövetkezeteket, amelyek a rossz munkaszervezés, a helytelen etetési módszerek, a szövetkezeti alapszabályzat meg nem tartásával előidézték ezt a nem kívánatos helyzetet. De nemcsak bírálták, hanem a hiányosságok eltávolításának a módjára is igyekeztek rámutatni. Az itt elhangzott felszólalások bebizonyították, hogy a járásban minden feltétel megvan ahhoz, hogy az elkövetkező években nagy léptekkel vigyék előre a mezőgazdaság növelését, behozzák azt a nem kívánatos különbséget, ami jelenleg még fennáll a növénytermesztés és az állati termékek termelése között. Ez a konferencia indított bennünket arra, hogy körülnézzünk a járás néhány szövetkezetében, hogy tisztán lássuk, mik a problémáik, milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a második ötéves terv feladatait sikeresen teljesíthessék. Első utunk a kolozsnémai szövetkeretbe vezetett. — Mi a helyzet itt az állattenyésztésben? — tettük fel a kérdést a szövetkezet tagjainak. A kolozsnémaiak elmondották, hogy nem állnak rosszul az állattenyésztésben, de még sokat kell tenniök, hogy az állati termékek termelését olyan színvonalra emeljék, mint amiilyent második ötéves népgardasági tervünk megkíván tőlük. Ügy határoztak, hogy megjavítják a takarmányozást, bevezetik a napi háromszori etetést — fejést, a tehenek számát lényegesen felemelik. A párt levelével kapcsolatban a kolozsnémaiak vállalták, hogy a második ötéves tervben rájuk háruló feladatokat négy év alatt teljesítik. A csicsói szövetkezetesek is behatóan megvitatták pártunk Központi Bizottságának levelét. Azt a célt tűzték maguk elé, hogy a szántóterületet már a jövő évben 40 hektárral1

bővítik. 100 hektár földterületen 52 db szarvasmarhát tartanak. Az istálló- és műtrágyát, valamint a trágyalevet az eddiginél sokkal1

gazdaságosabban használják majd fel, hogy Így növeljék a föld termelóerejét. A vetési tervet pedig úgy állítják össze, hogy a szántóföld 25 százálékán többéves takarmányt termesztenek majd. Állattenyésztés — növénytermesztés. Két különböző munkaágazat, amely mégis szorosan összefügg egymással, egyik a másikra hatással van. Ez a hatás lehet kedvező, de lehet nem kívánatos irányú is. Tanyon például kedvező irányú a kölcsönhatás. Az, hogy már az elmúlt években magas színvonalra emélték állattenyésztésüket, kedvezően hat náluk a növénytermesztésre. Hogyan? Ügy, hogy a földekre mind több és több jó minőségű istállótrágya kerül', s ez lényegesen elősegíti a növénytermesztésben a magas hektárhozamok elérését. Itt hadd említsük meg, hogy az idén búzából 35, árpából 37, cukorrépából 468, kukoricából pedig 60 métermázsás átlagtermést értek el hektáronként. A növénytermesztésben elért magas hektárhozamaik lehetővé teszik állataik bőséges takarmányozását. Ez pedig évről-évre több tejben, sertés- és marhahúsban mutatkozik meg. A tanyi szövetkezet világító fáklyaként mutatja azt az utat, nemcsak a nagymegyeri járás, de a többi járások szövetkezeti tagjainak is, hogyan kell célszerűen, helyesen gazdálkodni. Mint már említettük, mindjárt a kezdeti években fő figyelmüket az állattenyésztésre fordították. Tejelő teheneik száma háromszor annyit tesz ki, mint amennyit részükre a járási terv meghatároz. A tehenészetben háromszor fejnek-i etetnek napjában. A takarmányt gohdosan állítják össze. Előrelátásuk, leleményességük eredménye — már most túlhaladták azti a szintet, amit második ötéves tervünk irányoz elő A tanyiak tehát már a gyakorlatban bebizonyították, hogy a második ötéves tervben kitűzött tertnelési mutatószámok reálisak, teljesíthetők. Mi kell hozzá?... Szorgalom, szaktudás, becsületes munka. A párt levelének megvitatásakor a tanyiak azt a javaslatot tették, hogy létesít^ senek Nagymegyeren egy tejfeldolgozó üzemet. Ügy hisszük, ez nagyon kedvező" hatással lenne a. járásiján a szövetkezetek gazdasági megerősödésére. Erő, a pártban és a jövőben való bizakódás csendült ki mindazon szövetkezeti tagok szavaiból, akikkel alkalmunk volt beszélgetni. Tervezgetnek, fűti őket a vágy, hogy becsületesen teljesítsék a szocializmus felépítésének betetőzését szolgáló feladatokat. Négy év alatt teljesítjük a második ötéves tervet... így mondták ezt eddig. Smejal Imre a füssiek elnöke ugyancsak a fentiekhez hasonlóan tolmácsolta a tagság véleményét. — Mi sem fogunk lemaradni — mondotta. — Mindent megteszünk, hogy szeretett pártunk útmutatásalt kövessük. Tagságunk nagy része, volt cselédekből, zsellérekből, tevődik össze. Értékelni tudjuk a jelent, amely már eddigi is embersége«életkörülményeket biztosítotit számunkra, s minden tudásunkkal azon leszünk, hogy megszépült életünket még gazdagabbá fejlesszük. Az állattenyésztés fellendítése. Ez most a központi kérdés a nagymegyeri járás EFSZ-eiben. Sok mód;, sok lehetőség van erre minden községben. A párt levele — örömlmel állapithatjuk meg — valósággal mozgósította az emberekeit a falvakon. Beszélgetnek, vitáznak, tanácskoznak mindenfelé. Az embereket érdekli, szívügyüknek tartják a több, jobb s olcsóbb termelést. S ez a lényeg ... Minden nagy dollog így születik meg az életben. Az emberek keresik s megtalálják a módját a többtermelésnek, a jobb életnek. FARKAS KÁLMÁN — KOPPER JÄNOS