A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-24 / 47. szám

е[е\б A Pjatnyickij énekkar If Tgyan mivel tegyük a Nagy Október ünnepi évfordulóját , ILJ még fényesebbé, imég melegebbé? Ebben a szép goniunkban ismét a szovjet ember sietett segítségünkre. Eljött hozzánk a híres Pjatnyickij állami orosz népi együttes, és tmívészetével, kedvességével még bensőségesebbé hevítette a (fépeink közötti meleg barátságét. A Pjatmnckij együttes nem először járt hazánkban és Po-25onybarfyPim jöhetnének ezek a nagyszerű művészek évente többsri^^ä, JfcifqgyhatatlAi lenne az érdeklődés, a csodálat tu-Mf a leу öbby^yizó&fej^énnek az orosz népi együttesnek? Az a nKgas^Tzínu^imr^JKelt népi művészet-e, amely olyan gazdag éekimafíthefetjen, jpit\ ma^a a nép? Az a határtalan technikai t/dás-4yém«jrteg^bkéi\^s jellemzője a Szovjetunióból hozzánk mtogals művészcsoportoknak, vagy a tolmácsolásnak az a Izívtól-szívig ható közvetlen, tiszta formája, amit Р. M. Kazmin erdemes művész, az együttes művészeti vezetője is kiemelt búwüszavaiban? Mindezek az erények egyetlen meghatározássá kristályosodnak: ilyen művészetet csak olyan nép fiai és lányai nyújthatnak, akiknek tehetsége visszahúzó erök nélkül egyre magasabbra szárnyalhat, akiket büszke, diadalmas társadalmi rendszerük szerető gondoskodása kísér. Pozsonyban két estén lépett fel a Pjatnyickij együttes. Mindkét estén zsúfolt nézőtér előtt mutatta be gazdag műsorát. Ízlés dfolga, hogy ki mit szeret jobban, a táncot-e, vagy áz éneket, a muzsikát. A műsorban mindezt bóven megtaláltuk, ami pedig különösen elismerést keltő, számos friss, eddig ismeretlen élményben volt részünk. Általában ismertek és népszerűek az orosz népi táncok jellegzetes motívumai. Ám Tatjana Usztinova koreográfus, érdemes művésznő képzelöjére fefülemeli táncosait a/ egyhúrúsóg sablonján. A Kórusvezető táncban, a Csengős táncban, vagy az Arany láncocskában annyi a kecses báj és a lendület, annyi a leleményesség és az egyéni művészi formálóerő, sodró ütemükben olyan csodaszépen érvényesülnek a meglepő szín-