A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)
1957-11-17 / 46. szám
Ä SZLÜVÄK TAIVÄCSKDZTÄRSÄSÄG ÉS MEGALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI Nagy Októberi Szocialista Fo ada- S» lom sikerei és a magyar polgáriszocialista kormány válsága következtében 1919. március 21-én megalakult a Magyar .Tanácsköztársaság. A magyar proletárok győzelme hatalmas vis-zhangra talált a fiatal Csehszlovák Köztársaság dolgczói körében. Az úionnan alakult cseh szlovák államban a hatalom a cseh burzsoázia kezében volt. A cseh és a szlovák tőkések tudták, hogy a szomszédságukban megalakult oroietár állam további létezése halálos veszedelmet jelent az ő osztály uralmuk számára is. Ezért részben saját elhatározásból, részben pedig a nyugati imperialista nagyhatalmak utasításai alapján gyors ütemben kezdték előkészíteni a katonai támadást a magyar tanácsállam ellen. Teljesen más véleményen voltak Csehszlovákia munkásai, akiket szinte lázba hozott a Ma"var Tanácsköztársasao megalakulása. Már 1919 áprilisának elején százával lépik át illegálisan Szlovákia határát, hogy fegyverrel a kezükben védhessék meg a magyar szocialista forradalom vívmányait, a proletárhatalmat. A budapesti szlovák és cseh munkások sem nézték tétle«nül az eseményeket. Megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártjának csehszlovák szekcióját és Janousek Antonín kladnói születésű munkás vezetésével „Cervené noviny" (Vörös Üjság) néven szlovák nyelvű kommunista lapot indítottak. A mag /arorszáqi forradalom következtében a cseh és a szlovák dolgozók forradalmi hangulata egyre tüzesebb lett. 1919 február iában Pozsony proletariátusa tüntetett, márciusban pedig a szlovákiai vasutasok kezdtek álta ános sztrájkot. De a burzsoázia sem nézte tétlenül a forradalmi erőknek számára olv veszedelmes kibontakozását. hanem tervszerűen készült a Magyar Tanácsköztársaság alattomos megtámadására. A katonai előkészületeket a hazai proletariátus várható ellenállása miatt csak titokban folytathata. A „körültekintő" burzsoázia nem feledkezett meg a támadás ideológiai előkészítéséről sem. Arról akarta meggyőzni a cseh és a szlovák proletárokat. hogy a ourzsoázia hatalmának forradalm úton való, megdöntése és a proletárdiktatúra bevezetése tipikusan „orosz jelenség", s ezért nem felel meg a közép-európai viszonyoknak. A Magyar Tanácsköztársaságról pedig csak úgy beszéltek, mint a magyar imperializmus álcázott formájáról. Ezeket a nezeteket hirdette a csehszlovákiai szociáldem. krata párt közpcnti lapjai a „Právo lidu" is. Már az 1919. április 2-i számában is tamadónak minősítette a vörös hadesereg harcát, amelyet Lenir a magyar proletariátushoz intézett „Üzenetében" igy jellemzett: A háború, amelyet ti viseltek, az eqvetlen ioqos és iqazsáaos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háborúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányolók ellen, háború a szocializmus győzelméért." Ш csehszlovákiai szociáldemokraták Д?\ kétszínű politikájának szinte iskolapéldája a „Právo lidu" 1919. április 27-i számában Közzétett álszent vezetőségi n-'ilatkozat, amelyben nagy harsonázásck közepette elutasították a fiatal Szovjet-Oroszország és a Magyar Tanácsköztársaság elleni intervenció gondolatát. De a „Právo lidu" hangzatos nyilatkozatának hasábjain még jóformán meg sem száradt a nyomdafesték, amikor Klofác. a „szocialista" nemzetvédelmi miniszter már kiadta a titkcs parancsot, hogy a Szlovákiában állomásozó csehszlovák hadsereg kezdje meg a tamadást a Magyar Tanácsköztársaság eilen. Megkezdődött a csehszlovák burzsoázia intervenciós háborúia a szomszédos szocialista köztársaság ellen. A katonai egységek sávban nyomultak be a Magyar Tanácsköztársaság területére. Különösen sürgős volt a csehszlovák burzsoazia számára Salgótarján környékének megkaparintasa. Szinte magától adódik a kérdés: miért éppen a salgótarjáni vid.ék megszállása volt a támidó tőkések legégetőbb akciója? 'iz ók részben az volt. hogy a csehszlovák burzsoázia nehezen fogadta el a párizsi békekonferencia által kijelölt demarkációs vonalat: ők még nagyobb területi követeléseket támasztottak Magyarországgal szemben. Különösen Salgótarján és M.skolc vidékét követelték, amelv pedig sem etnográfiai, sem földrajzi szempontból nem alkotott egységet az újonnan megalakult Csehszlovák Köztársasággal. A cseh pénzarisztokrációnak ugyanis jelentős érdekében állt, hogy ezek a bányák az új köztársasághoz tartozzanak. De fente a fogát a cseh burzsoázia a Miskolc—Sátoraljaújhely—Csap—Munkács-i vasútvonalra is, hogy — Klofác szavai szerint — közvetlen kapcsolatot tarthasson fenn Ukrajnával, így a csehszlovák katonák nem a „haza dicsőségéért", hanem a cseh burzsoázia érdekeiért véreztek Salgótarjánnál. Az intervenciós tervek kidolgozásánál azonban nem vették figyelembe a Magyar Tanácsköztársaság proletárjainai. önfeláldozó hazaszeretetét. „A Magyar Tanácsköztársaság nem akart* háborút. A magyar proletariátus a szocializmust akarja építeni. Nem akartunk háborút, mert erőinket és -myagi lehetőségeinket- a termelő munkában akartuk felhasználni... Kár minden csepp vérért. De ... a román nagybirtokosok osziálvérdeke szövetkezett a cseh tőkések önzésével és megkezdődött a féktelen hajs-a a Magyar Tanácsköztársaság ellen." (Vcrös Újság, 1919. május 8.) 1919. május 29-én a magyar vörös hadsereg e-vsf'gei ellentámadásba mentek át és 250 km széles oávban megindították a támadást a csehszlovák csapatok ellen. A csehszlovák hadseregben harcoló munkások azonban együttáreztek a magyar vörös hadsereggel, amelyben cseh és szlovák egységek Is harcoltak. A szlovák falvakba és városokba bevonuló vörös katonakat mindenütt örömmel fogadták és egymás után alakultak meg a szlovák munkástanácsok. 1919. június 6-án már Kassa varosa felett lengette a szél a nemzetköz; proletariátus vörös zászlaját, amelyet június 8-án Eperjes, 18-én pedig Bártfa lakói is örömmel vallottak a sajátjuknak. vörös hadsereg egységei nyomában »4»\ megjelentek a Magyar Szocialista Párt szlovák szekciójának tagjai és megkezdték a néphatalo-r új közigazgatásának szervezését. Megalakultak a szocialista párt szlovák szekciójának helyi szervezetei is. A kassai szervezet az eperjesi és a losonci küldöttekkel együttműködve 1919. június 16-án ünnepi tüntetést rendezett, amelyen kihirdette a Szlovák Tanácsköztárs? 'g megalakulását. A Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása a lejátszódott forradalmi események törvényszerű következménye volt, hisz a tényleges hatalom mar júnii_j 15-től a szlovák szovjetek, ill. direktóriumok kezében összpontosult. Éppen ezért nem lehet a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulását „mesterségesnek és erőszakosnak" minősíteni, múlt ahcgy ezt a polgári történészek tették. A Szlovák Tanácsköztársaság léte fényes bizonyítéka annak a történelmi ténynek, hoqy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom °szmei termékeny talajra találtak Szlovákiában is. A Szlovák Tanácsköztársaság a szlovák nép egészének akarata alapján jött létre Hazai talajból nőttek ki azok a l'eítételek, amelyek lehetővé tették a szlovákiai proletárdiktatúra megteremtését. Az első proletárállam .éte a nép válasza volt a szociáldemokraták árulására, valamint a cseh ' a szlc ák burzsoázia egyre erősödő elnyomására. A szlovák proletárdiktatúra rövid léte folyamán jelentős politikai és szociális intézkedések egész sorát hozta. A tanácskormány tagjai már a tanácshatalom létezésének első napjaiban kifejezték a szlovák népnek azt az óhaját, hogy a szocialista forradalom által felszabadított Szlovákia közös államban akar élni a cseh proletariátussal. Rendeletet adtak ki a leqjelentősebb nagyüzemek és pénzintézetek, valamint a közellátás és a közlekedés társadalmasításáról. Tanácsokat neveztek ki az ui, szocialista földreform előkészítésére. Államosították a 100 holdon felüli birtokokat és erdőségeket. Megszüntették a régi polgári bíróságok, vaiamint a rendőrség és a csendőrség ténykedését. Az utóbbiak helyére a vörös őrséget állították. Rendezték a munkások bérezését is, ami kb. 20 %-os fizetésemelést jelentett. Nagy gondot fordítottak az ipari tanulók helyzetének megjavítására és járadékot biztosítottak a munkások özvegyeinek és árváinak. Nem feledkezett meg a Szlovák Tanácsköztársaság a kulturális helyzet megjavításáról sem. Az iskolák államosítása után új tantervek kiadását tervezték. Megkezdték az előkészületeket a szocialista alkotmány kidolgozására is. ДА Magyar és a Szlovák Tanácsköztársasápok népszerűsége, elért politikai és szociális eredményei erélyes beavatkozásra késztették a nyugati imperialista hatalmakat. Clemenceau jegyzéke értelmében a magyar vörös hadsereg csapatainak vissza kellett vonulniok a párizsi békekonferencia által kijelölt demarkációs vonal mögé. A hatalmas katoniai túlerő a feltételek elfogadására kér.yszerítette a magyar tanácskormányt, és a vörös hadseieq csapatai 1919. július 1-én megkezdték a kivonulást Szlovákia területéről. A vörös egységek kivonulása előtt a kassai szovjet végrehajtó bizottsága felhívást intézett a város lakóihoz, amely híven tükrözi a kommunistáknak a végső győzelembe vetett törhetetlen hitét. „ ... nehéz időket élünk, de nem szabad elcsüggednünk... A proletariátus vilá"forradalma közeledik... Az utolsó győzelem a miénk lesz! .. ." A Szlovák Tanácsköztársaság megszum. Rövid, allq háromhetes működése mégis jelentős történelmi esemény. Az első proietárhatalom emléke elevenen él a cseh és a szlovák dolgozók emlékezetében és ez segítette őket az tii proletárdiktatúráért foiytatott kemény harcok évtizedeiben. VADKERT Y KATALIN 9