A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-27 / 43. szám

M amtá mtet Keskeny arc, világító kék szem, törékeny termet. Arcvonásai valami titkolt szomorúságot őriznek. Megjelenése szerény, kissé hajlott alakja, szelíd mosolya az első pillanatban megnyerővé teszi. Ahhoz az emberfajtához tartozik, aki úgy elvegyül a tömegben, észre sem veszed. Maár Ferencnek nívják. Cselédémberek gyermeke. Iskolai végzettsége: négy elemi, de ezt is csak kapkodva végezte, hol járt, hol nem. Felfogó képessége mégis csodálatos. Annakidején, 1951-ben öt nap alatt sajátította el a kombájn kezelését. Pedig nem értett a gépekhez. Munkás volt a Patron-gyárban. Mestersége nincs. De őt is emelte, felemelte az a rejtélyes erő, amelyet az akarat és tudásvágy csihol. Mikor először indult korunk gépcsodáján á széles csallóközi gabonatengernek, viszszazengett benne egész élete. A kalászok ! Versenyben állnak egymással a pozsonyi magyar műkedvelők A városunkban működő mindhárom magyar munkás színjátszó csoport ez év folyamán kiváló eredményeket ért el s így — tiszteletet érdemlően — magára vonta a figyelmet. Elsőnek a cérnagyári színtársulatot kerestük fel.A csoport 1953-ban alakult, fennállása óta vegyesen játszott esztrád-müsort és komoly klasszikus müveket. Legtöbbet játszották Csizmarek János Bújócskáját, amely 28 előadást ért meg. Jelenleg Barta Lajos színmüve, a „Szerelem" van műsoron, állandó sikert aratva. Már két ízben voltak odaát Magyarországon vendégszerepelni, Budapesten is felléptek s most készülnek harmadik körútjukra. Sorban másodiknak a Déryné Színkört látogattuk meg, ahol Lőrinc János a vezető és rendező. Az elmúlt évek folyamán ók is váltakozva játszottak klasszikusokat esztrádmüsorral. Legnagyobb előadásszámot Szigligeti: A cigány című népszínmüve ért el, össszesen 24 előadással. Jelenleg nagyon érdekes és értékes esztrádmüsort próbálnak, amelyet Török Rezsőnek, a mártírhalált szenvedett színpadi szerzőnek szatirikus, egyfelvonásos vígjátékaiból állítottak össze. Tervbe vették Molnár Ferenc egész estét belötő színmüvét, az Olympiát is. Utoljára a „Csemadok" kebelében működő színjátszó csoporthoz kopogtattunk be, ahol szintén a legnagyobb elfoglaltságban találtuk a csoport vezetőjét Klimsch Nándort, aki „civilben" biológus. Mivel a csoport nem is egészen egy év előtt alakult s még állandóan alakulóban van, úgy találjuk, hogy Csiky Gergely tizenegy ízben előadott Buborékokja és a jelenlegi, idáig már 12 előadást elért esztrádmüsor nagyon szép eredmény. így hát látogatásaink során betekintést nyerhettünk a kulisszák mögött folyó munkába s most már könnyen válaszolhatunk arra a feltett kérdésre: mi volt az oka a jelenlegi sikereknek és fellendülésnek: egymás megsegítése és állandó következetes, szorgalmas munkálkodás. DEÁK ÁRPÁD hullámot vertek, körülfodrozták, s nyugtató örömet daloltak szivébe. Maár Ferenc aratott. Kombájnnal aratott, a szívével aratott. így kezdődött. Ma a dunaszerdahelyi járás legjobb kombájnosa. Háromszor vitte már el az elsőség pálmáját 1951 óta. Az emberek kedvenc kérdése: hogyan? És Maár Ferenc elsorolja a sablonos szavakat: jó munkaszervezés, munkamegosztás, a gép becsületes karbantartása. Ennyi? Nem. Több. Sokkal több. Becsület, kitartás, ésszerűség, munkaszeretet. A siker szintézisében a sok jó emberi tulajdonság is benne van, mint a márványkősziklában a szobrok. A szegény ember nem tanulja a munkát, hanem beleszületik. Életének alkatrészévé válik. S ha ezt a munkát becsületesen díjazzák, a munkáskéz a hegyeket is elmozdítja. Maár Ferenc felépítkezett keresetéből, szíve vágya teljesült. Családja jól éí. Kelí-e több? Hiszen ez az élet sója. A dunaszerdahelyi vendéglő egyik asztalánál üldögélünk. Előttünk habzó sör. De Maár Ferenc nem iszik. Csak ízlelgeti az italt. Nem lehet, nem szabad innia. Súlyos szívbajos. Nyúlnék a pohárért, de megáll a kezem a levegőben. Mint a kalapácsütésnek koppannak Maár Ferenc szavai. — Húsz év előtt, 1937-ben megfázott a Patron-gyárban. Izületi gyulladással ágynak dőlt. Betegsége szívbajjá fajult. Mégis felül a kombájnra? Mégis. Ö már ilyen. Munka nélkül nem élhet. Pedig méltányolják helyzetét a járáson. Az állattenyésztés gépesítésének járási vezetőjévé tették. Hiába. Nem tud nyugton maradni, ha nyár derekán sürget a munka. Beáll a többi közé, életet aratni. Mert Maár Ferenc a munka gyermeke. A világról, a világhelyzetről azt mondja, amit minden becsületes ember remél: „El kell jönnie az időnek, amikor az emberek megértik egymást." Szavaiban a jövő zenél, az egyszerű, józan munkásemberek szava. Mert, miként Atlasz, ők tartják vállukon a földet. D. GY. AHOVA A MACSKA NEM JUT EL, oda bejutnak a NERAGEN, füstpatron gázai. A NERAGEN az egeret, mezei * pockot, hörcsögöt, patkányt, ürgét a lyukában irtja. ÜHii Gyártja SPOLANA, Neratovicé Kapható minden drogériában és a Jednota árudáiban 14